Serédi Jusztinián (szerk.): Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján 2. köt. (1938)
Kring Miklós: Magyarország határai Szent István korában
ÉG LETŰNT korok eseményeit, a közöttük fennálló összefüggéseket és a nyomukban beállott változásokat igazában csak akkor érthetjük meg, ha ismerjük azokat az elképzeléseket, fogalmakat, szempontokat, amelyeknek segítségével a történések egymásutánját ránk hagyományozták. Az emberiség — minden látszat ellenére is — általában érzéketlen az idővel szemben, nemigen tudja a dolgokat a fejlődés során, az idő, az elmúlás távlatában szemlélni. Gyakran beszélünk ugyan már egyik nemzedékről a másik nemzedékre bekövetkező, sorsdöntő változásokról, de a bennünket körülvevő világ fogalmait évszázadokon át változatlanoknak képzeljük. Még a történelemmel szakszerűen foglalkozók körében is igen gyakori jelenség az, hogy évszázados folyamatok felderítésénél aggodalom nélkül használják intézmények, állapotok jelölésére saját koruknak fogalomvilágát. Ha ma, a gondolkodásnak kétségtelenül fejlettebb formái mellett is fennáll ez a hibaforrás, mennyivel inkább óvatosaknak kell lennünk azoknak az időknek tény- és fogalommegállapításaival szemben amely idők az úgynevezett történeti érzék dolgában kezdetlegesebb fokon állottak. Amikor a Szent István-kori Magyarország határait igyekezünk vizsgálni, az adatok rendkívüli szegénysége mellett még ez a körülmény is megnehezíti megnyugtató eredmények elérését. Okleveles adatok hiányában Karácsonyi János, a magyar királyság megalapításának kilencszázadik évfordulóján, közvetett módszerrel közeledett a kérdéshez. Azt állította, hogy a magyarság, a Kárpátok medencéjében való letelepedése után, mesterséges és természetes akadályvonallal, az úgynevezett gyepűvel és a gyepűn túl elterülő, lakatlan területtel vette magát körül. A népesség növekedésével ! Legyen szabad igen hálás köszönetemet kifejeznem e helyen is Gombos F. Albinnak dolgozatom elkészítése során adott, páratlan forrásismereten alapuló jótanácsaiért és útbaigazításaiért. Ugyancsak köszönettel adózom Glaser Lajosnak, aki e dolgozathoz mellékelt térképet volt szíves elkészíteni. 2 Karácsonyi J. : Halavány vonások hazánk Szent István * korabeli határairól. Századok, 1901. 1041. és köv. 1.