Schmidt Márton: Római régiségek - Tudományos zsebkönyvtár 15. (1899)

A római alkotmány a királyok alatt

MAGY. AKADÉMI KÖNYVTÁRA A római alkotmány a királyok alatt. 1. Róma népe. A római nép eredetileg három tribusból, a Ramnes, Tities és Luceres tribusából olvadt össze, s közös néven populus Romanus-nak nevezte ma­gát. Egy más neve Róma népének volt a quirites. Mindegyik tribus 10 cunábó­l állt, úgy hogy tehát a curiák összes száma 30 volt. A tribus élén a tribunus, a curia élén a curia állt Minden curia több (talán 10) gens­ből, s minden gens ismét több famíliából állt. Csak a tribusokba beosztott rómaiak élvezték a teljes polgári jogot és voltak a szó szoros értelmében polgárok (cives). A teljes polgári jog (civitas vagy ius civitatis) részben a közéletben érvényre jutó (iura publica), részben magántermészetű jogokat (iura privata) zárt magába. Az előbbiekhez tarto­zott: 1.) ius sufragii, a szavazatjog a centuriákban, 2.) a ius honorum, melynél fogva minden polgár bármely hivatalra igénynyel bírt, 3.) ius provoca­tionis, mely feljogosította a polgárt arra, hogy a hivatalnokok ítélete ellen felebbezzen a néphez, 4.) ius libertatis, melynél fogva a polgár ment volt minden testi fenyítéstől és a halálbüntetéstől. A magántermészetű jogokhoz tartozott: 1.) a ius connubii, mely szerint a polgár érvényes házas­ságot köthetett, 2.) a ius commercii, melynél fogva

Next