Bluntschli J[Ohann] C[Aspar : Az általános államjog és a politika története 1. kötet - A MTA Könyvkiadó Vállalata UF (Budapest,1875)
IV. Fejezet. A tizenhetedik század német állam- és jogtudósai. Pufendorf Sámuel. Alberti. Seckendorf. Leibnitz
viseltetett s Pufendorf gúnya megharagította őt. Ez tehát követte XI. Károly svéd király meghívását, ki a lundi egyetemen tanársággal kinálta meg. (1670.) De itten is visszataszító czivakodásokba bonyolódott. A lutheránus theologusok türelmetlen hitbeli buzgalma eretnekséget szaglászott ki munkáiból s a dühös vitairatok vad csoportját zúdították reá; de ő sem kímélte ellenségeit s bebizonyította vitázó tehetségét. Midőn a dánok Lundot megszállották, a király Stockholmba hívta őt s a királyi történetiró hivatalát ruházta reá. Ez időtől kezdve különösen történeti munkálatokra adta magát s tekintettel történeti műveire Frigyes Vilmos brandenburgi választó fejedelem Berlinbe hívta meg. Még kevéssel halála előtt (1697. oct. 26-án) a svéd király bárói rangra emelte. A kortársak közvéleménye Pufendorfot szerfelett nagyra becsülte; iratai számos tisztelőre akadtak s az ő mintaképe lelkesítette Thomasiust. De az újabb időben Pufendorfot gyakran értékénél kevesebbre becsülték. Egyenesen a közönséges tudós fokára degradálták, ki a nagyobb szellemek eszméit az általánosan érthető iskolai nyelvre fordítja le, az idegen gondolatokat technikai ügyességgel kényelmesen kibővíti s azért csak a jó oktató érdemét veheti a maga számára igénybe. Hogy azonban Pufendorf szokatlan, sőt lángelméjű fő volt, az már »Mozambano«-jából is kétségtelenül kiviláglik. Heidelbergában tartózkodása idején Veronából származó Severinus de Morambano álnévvel igen szellemdús és kitünően írt munkát adott ki, »de Statu imperii Germanici«, mely Európa figyelmét magára vonta s az egyházi és világi tekintélyek minden tilalma daczára óriási elterjedésre talált. A könyvecskét, mely először