Kritika 3. (1965)

1965 / 10. szám - Illés Endre: A magyar klasszikusok jövője

76. Tamási Áron: Válogatott novellák 77. Veres Péter: Pályamunkások — Almáskert — A rossz asszony 78. Zs°tt Béla: Kínos ügy 79. Sárközi György: Mint oldott kéve 80. Kodolányi János: Választóvíz 81. Németh László: Gyász — Iszony 82. Németh László: Égető Eszter 83. Szerb Antal: A Pendragon-legenda 84. Remenyik Zsigmond: Vész és kaland 17. Kassák Lajos válogatott versei - 30 ív 18. Gellért Oszkár válogatott versei - 15 ív 19. Kis Ferenc válogatott versei - 15 ív 20. Hidas Antal válogatott versei - 15 ív 21. Erdélyi József válogatott versei - 15 ív 22. Fodor József válogatott versei - 20 ív 23. Illyés Gyula válogatott versei - 30 ív 24. Vas István válogatott versei - 20 ív 25. Weöres Sándor válogatott versei - 20 ív 26. Benjámin László válogatott versei - 20 ív 27. Juhász Ferenc válogatott versei - 20 ív 28. Simon István válogatott versei - 20 ív 29. Nagy László válogatott versei - 20 ív 30. Váci Mihály válogatott versei - 20 ív 31. Garai Gábor válogatott versei - 20 ív 32—33. Költői antológia — 40 ív 7. Madách Imre: Az ember tragédiája 8. Teleki László: A kegyenc 9. Thury Zoltán: Katonák 10. Bródy Sándor: A tanítónő 11. Molnár Ferenc: Liliom 12. Szomory Dezső: II. József 85. Hevesi András: Párizsi regény — Irén 86. Rideg Sándor: Tűzpróba — Sámson 87. Illyés Gyula: Koratavasz 88. Illyés Gyula: Hunok Párizsban 89. Sándor Kálmán: Szégyenfa 90. Gelléri Andor Endre: A nagymosoda és vál. elbeszélések 91. Darvas József: A törökverő 92. Sarkadi Imre: A gyáva és vál. elbeszélések 93—95. Novella-antológia A Magyar Elbeszélők, az egymásra következő nemzedékeket mutatja be, a klasszikusok után a félmúlt halottait, majd az élők közül azokat, akiknek java munkássága még a két világ­háború közti időre esik. Ezután következhetnék új sorozattal az új hadrend, a felszabadulás után jelentkező írók legjelentősebb munkáinak új sora. A halottak és az élők szétválasztása teljesen külsőleges, önkényes rendezés lenne. Nem a halál önkényével, de életük egyidejűségével forrad össze egyetlen törzzsé a múlt és a jelen, a hagyomány és a mai erőfeszítés. Magyar költők Ez a seregszemle lírai költészetünk történeti fejlődését veszi figyelembe. A klasszikusok közül a legnagyobbakat mutatja be, azokat, akiknek teljes életműve eleven hagyomány. Az élők közül pedig elsősorban azok szerepelnek, akik legfontosabb mondanivalójukat többé-kevésbé megírták már. De megszólaltat a sorozat néhány fiatal költőt is, akiknek eddigi munkássága máris komoly folytatást ígér. Az élők nem minden versükkel szerepelnek, de költészetük jelentő­ségéhez mért bő válogatással. 1. Balassi Bálint összes versei 2. Csokonai Vitéz Mihály összes versei 3. Berzsenyi Dániel összes versei 4. Vörösmarty Mihály összes versei 5. Petőfi Sándor összes versei 6. Arany János összes versei 7. Vajda János összes versei 8. Ady Endre összes versei 9. Babits Mihály összes versei 10. Kosztolányi Dezső összes versei 11. Juhász Gyula összes versei 12. Tóth Árpád összes versei 13. Szabó Lőrinc összes versei 14. József Attila összes versei 15. Radnóti Miklós összes versei 16. Füst Milán versei - 10 ív A Magyar Dráma Mesterei Huszonnyolc dráma, öt kötetben. Mindegyik író a legjelentősebb alkotásával szerepel. A sorozat jelentőségét növeli, hogy nincsen olyan gyűjteményünk, amelyik összefoglalná és a nagyközönség számára hozzáférhetővé tenné drámairodalmunk élő, értékes műveit. 1. Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői 2. Kisfaludy Károly: A kérők 3. Katona József: Bánk bán 4. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde 5. Szigligeti Ede: Liliomfi 6. Csiky Gergely: A proletárok 8

Next