Kritika 7. (1969)
1969 / 1. szám - Hankiss Elemér: Hamlet tenor-hangra
А В С DЕ F G I______* D E C F A zeneszerzőnek, ezzel szemben, eleve rendelkezésére áll a jelek egyidejűsége is: a különböző hangszereken s szólamokban egyszerre, egyidőben szólaltathat meg s futtathat különböző, lírai és groteszk, ironikus és tragikus, disszonáns és konszonáns motívumokat, dallamokat, s így szinte egycsapásra komplex motívum-teret, zenei erőteret teremthet, amelyet azután nem újabb és újabb motívumok lineáris felsorakoztatásával, hanem a már megszólaltatott motívum-együttes megismétlésével és mérsékelt variálásával mélyíthet a hallgatóban zenei élménnyé. Ha a szüntelenül pergő, előretörő szöveg nem engedi meg a motívum-együttes, szólamegyüttes e variálását és ismétlését, hanem szakadatlanul új motívumok felvetésére kényszeríti a zenét, akkor a többszólamúságban rejlő gazdag kifejező-lehetőség, s vele együtt a zeneiség nagy része is elsikkad. Az operazenének tehát nem hosszú szövegre, a gondolat- s érzelemsorok részletes nyelvi kifejtésére van szüksége, hanem jóformán csak néhány vezérszóra, vezérmondatra, erőteljes, szuggesztív nyelvi és drámai szimbólumra, amelyek köré azután a zenei anyag kikristályosodhat. Persze ezeket a dráma lényegét magukba sűrítő nyelvi és drámai mozzanatokat csak igen alapos elemzőmunkával lehet kiszűrni a darab egészéből, de ha Szokolaynak sikerült volna elvégeznie e munkát, akkor most minden fenntartás nélkül Яа/и/el-operaként fogadhatnánk el operáját. Mert, mint már elöljáróban mondottam, a hamleti világot a maga eszközeivel újrateremtő zene már adva van, már jelen van az opera remek zenei anyagában , csak ki kellene bontani a végtelenségig kanyargó-kígyózó szöveg béklyóiból. Képtelenségnek hangzik talán, de mégis ide írom : az olyannyira lenézett Thomasféle Hamlet-opera szövegkönyve, szigorúan műfaji szempontból nézve, jobb, mint a magyar operáé. Igaz ugyan, hogy teljesen meghamisítja, már-már nevetséges melodrámává torzítja a tragédiát (a királynéról egyértelműen kiderül, hogy a király cinkosa volt, Polonius is részt vett a gyilkosságban, Ophélia állandóan Hamlet iránti szerelméről énekelget, Hamletet tüzes bordalra ihletik a színészek, a darab végén pedig megjelenik a Szellem s igazságot oszt: a király kétségbeeső, a királyné bűnbánó lélekkel hal meg, Hamlet életben marad s fogadja a nép üdvrivalgásait), — de a в G А a a b Вс c a G f g d Ag I.......—► e I----------► e I----------- Ded f E d f с C b b g F