Kritika 30. (2001)
2001 / 5. szám - Molnár Gál Péter: A Moulin Rouge, avagy egy kávéház metamorfózisai
16 bácskai pórfiúból került pikolófiúnak a Royal Orfeumba. 20 éves korára már fizetőpincér. A körúti Royalból átment főpincérnek Frisch Józsefhez a Magyar utca 5. szám alatti Admiral bárba, a Maison Frida tőszomszédságába. Frisch József, kiszolgált frakkerkocsis alapította sógora szerény alaptőkéjével 1920-ban. Kecses utalással a Nemzeti Kaszinó törzsvendégeire, akik fiúgyermeküket is elhozták ide, a kicsiny helyiséget elkeresztelték Casinóévak. Este tízkor kezdődött a tánc. Malcsiner és Magyar zongoráztak két zongorán, egy énekesnő szolgáltatta a hangulatot. A Magyar utca akkorra megszelídült, mint bérszerelmi fertály. „A múlt század ötvenes-hatvanas éveiben, csaknem minden földszintes lakás nyitott ablakaiból fehérre, pirosra festett képű, különböző korú nőszemélyek könyököltek ki a nap minden szakában”írta szemérmesen az utcabéli Jókaiházról Váli Mari. Közel esett a Casinóhoz az előkelő kupleráj, de megszabta törzsközönségét a közeli Nemzeti Kaszinó is. Itt időztek az arisztokrata papák, amíg fiaik a szomszédos műintézetben átestek a beavatási szertartáson. S itt időzött ötórai teán az előkelő közönség, átmenetben a jó társaságbeli nyilvánosság és az ügy között. A muzikális Zichy Tivadar gróf - az Orgia Rt. című szabadosan sikamlós regény hírhedett szerzője - innen nősült: feleségül vette az Admirál direkt riszét, „Gerbeaud Mancit”. Az Admirál - becenevén: „Admus” - kicsiny helyiség volt. A zenekar zongorából-dobból állott. Egyik zongoristája volt a később elhíresült Eisemann Mihály. Az Admirálból Szeráj lett, ekkor megszerezte Drucker „Pici” Sándor, a vásárcsarnok melletti kifőzés tulajdonosának gyermeke, aki előbb a Bohém bár köszönőembere. Nem tisztességes módszerekkel lett vendéglátós. Csalt, konzumáltatott. A vendégek rendelkezésére ülő „úrinőket” Drucker némi eufemizmussal óvónőknek nevezte. Megnyitja Kaszinó- Mulató néven (1941). A szórakoztatóipar alvilágában „Kis-Arizonának” hívták. Este tíztől hajnali háromig tartott nyitva. Az ostrom után is divatos hely (nyári helyisége Balatonlellén a Navy Cut). Eldurvult a Magyar utcai előkelő spelunka. A szocialista néphatalomnak és a gazdasági rendőrségnek kellett közbelépnie, hogy megszűnjék. 1930-ban Evetovits eladta az Admirált. Flaschner kilépett a Párisien Grillből. Evetovits megvette a Grillt, Flaschner a Moulin Rouge-t. A Moulin és a Párisién Grill látszatra két külön üzem, de a valóságban összejátszottak. Felosztották a piacot. A Párisien Grill a legelegánsabb közönség szórakozóhelye. A Moulin Rouge a középosztályé. Evetovits mulatójában nem volt műsor. Külföldről szerződtetett havonta váltakozó zenészeket, s egy-két hazai táncos vagy táncospár lépett a parkettre. Flaschnernél magyar zenekar határozta meg a hangulatot. Eleinte Buttola Ede volt a karmester. Majd a kottát nem ismerő józsefvárosi papájának fatelepe volt a Kálvária utcában, másfél méteres, zömök, ko-Flaschner Ernőtől, a Grill főpincérétől eredt a maszkírozott estélyek ötlete. Pán keze alá dolgozott egy fiatal képzőművész, Vogel Eric, pasz, kékszemű, akrobatikus karmester és zenevirtuóz Chappy állt a zenekar élén, aki vezénylés közben nemcsak szteppelt, hanem cigánykereket is vetett fékezhetetlen vidámságában. Amikor a harcban álló haza elkezdte megmagyarítani a szórakoztatóipari neveket, és amikor a szocialista haza is irtózott az idegen artistanevektől, lett belőle Csöppi. Vagy Orlay Jenő. Eredetileg Obendorfer Jenő. Fivérével, a bőgős (Lecák) Árpival kijártak a Mátyás térre a cigánygyerekektől ritmust és improvizációs készséget tanulni. Két szomszédvár nézett egymásra a Nagymező utcában. A páratlan oldalon a Moulin Rouge. A páros oldalon az Arizona.a Rozsnyaiékkal terepszemlét tartottak. Először a Szent István téren, a bazilika mellett szemrevételeztek egy vasudvart. Ez az egyházközség miatt alkalmatlannak látszott. Mégsem nyitható mulató a bazilika mellé. Másik lehetőség a piarista gimnáziummal szemközt, a 100 éves vendéglő mellett egy másik vasudvar volt, azóta üzletközpont és szálloda lett belőle. Végül rátaláltak Mai Manó fényképész házának udvarára. Strohmayer mérnök beleillesztette a lokál nézőterét. Az utóbbi a párizsi Tabarin mulató mintájára a nemzetközi publikum éjszakai szórakozóhelyének született. Félmeztelen görlökkel, karcsú táncos boyokkal. Gépi csodákkal. A pompás látvány dominált, a strucctollas bevonulás, a süllyesztőből fölmerülő, nagy francia „örökifjú” Mistinguette-et utánozó Miss Arizonával mint revüprimadonnával, és a nemzetközi slágerek eredeti nyelven előadva. A szemközti ház hazai vendégekre épített. Ennek megfelelően a szóbeliség is nagy szerepet kapott. Korábban a Párisien Grill tulajdonosa, Gyürki gálaesteket tartott. Leszerződtette az igen leleményes Pán József díszlettervezőt, aki csütörtökönként más-más karakterrel díszíti föl a mulatót. Hol japán mimózaestélyhez maszkírozza a lokált, hol háremnek, hol montmartre-i kocsmának alakítja át a termet. Egy alkalommal budai ház udvarává díszletezték. Az emeleti páholyokban zsalugáteres ablakok mögött ült a közönség. A pincérek ekkor kötényt hordtak, mintha budai kiskocsmában szolgálnának fel. Gombaszögi Ella babos ruhában házmesternét játszott, de görlök táncoltak, és Mora Lee és Ladd amerikai artistapár is szerepelt.10 Flaschner Ernőtől, a Grill főpincérétől eredt a maszkírozott estélyek ötlete. Pán keze alá dolgozott egy fiatal képzőművész, Vogel Eric. Flaschner odaédesgeti a Moulinhez. Vogel Eric (1907-1997) Tervezői vízjele: neccharisnyás női combok. Továbbá tüllben narancsló parányi keblek, nadrágocskákból kibuggyanó lányülepek. Akkor is így tervezett, amikor az ötvenes években beszerezhetetlen volt a hálótrikó, és a lefutott szemeket estelente az öltözőben kellett öltögetniük a lányoknak. Kurizált a színházakban. Főfoglalkozásban rajongott a nőkért. Általában és konkrétan. Belefeledkezéssel rajzolt magas sarkú cipőben táncra emelt alsó lábszárat. Tustollával elkéjelgett a kánkántól kavaró combok látványán. Kicirkalmazta a táncosnők pici piros ajakát. Elmélázott szőke fürtjeiken. Fölékítette fejdíszekkel a flittertől csillámló házmesterlányokat, akik a karban igyekeztek egyszerre lépni. Minden rajza szerelmi vallomás, érzéki rajongás. Munkássága hetven éve alatt többször ment ki a divatból, mint ahányszor mások divatba jöttek. Valahányszor divatjamúlttá vált, föltámadott. Bölcs türelemmel kivárta az új divatok gyors elhervadását és a régiek újratámadását. Makacson ragaszkodott a vonal tisztaságához, a színek harmóniájához. Élveteg szalondíszleteihez. Kéjsóvár jelmezeihez. Eric volt a legfranciásabb pesti tervező. Színvilága: akár egy Raoul Dufyn átszűrt Vaszary. Egy sóhaj könnyedségével húzta meg a körvonalakat. Pasztellekben fürdőző utóimpresszionista: csupa vidámság, derű, jó kedély. Sosem tervezett fekete díszletet, borús hátteret, a színészeknek nem adott bús, szomorú keretet. Csupa valóságos mosoly volt. Csupa életszeretés. Csupa reménylő bizakodás. Nem giccsőrként cuppantott rá a világra, amikor az reménytelenné komorult. Bölcsen tudta: idővel minden jóra fordul. Csak legyen türelmünk idvárni. Ő kivárta a rászabott történelem borzalmainak végét. Derűlátása onnan fakadhatott, hogy orfeumok, éjszakai mulatók műsoraihoz tervezett díszleteket-jelmezeket, nem pedig temetkezési vállalkozóktól kapott dekorációs megbízatást. Andy Warhol hagyatékának árverésén New Yorkban a grafikai szekcióban magas dollárösszegért kelt el Eric két rajza. A festőecsetet apjától örökli, csak édesapja szobafestésre-mázolásra használta. Ericet mázolóinasnak adják. Az Elemér utcában egy házban lakik Botlik József plakátgrafikussal. Rácsodálkozik keze járására. 15 évesen jár az OMIKE festőiskolájába Fényes Adolf, Hermann Lipót, Zádor István óráira. Bécsben a Kunstgewerbe Schule esti tanfolyamának hallgatója. Napközben Ferenczi Sándor építészeti irodájában dolgozik, díszleteket készítenek a Sacha filmvállalatnak, ahol Kertész Mihály rendező, Korda Mária színésznő és Petrovics Szvetiszláv Pulinia játszik. József Attila ebben az időben rikkancs a Burg kertjében. Eric segéderő. Emeric Kálmán példájára lesz Vogel Imréből Emeric Vogel. Röviden: Eric Vogel. 1925-ben a bécsi katonai parádéról készült rajzát beviszi a Wiener Extrablatt szerkesztőségébe, címoldalon jelenik meg. Györgyi Dénesnek az Iparművészeti Főiskolán van irodája, mivel apja a főiskola igazgatója. Györgyi magántervezőirodája alkalmazza Ericet. Első munkájaként a debreceni Déry Múzeum homlokzatának tervén dolgozik (1926). A Vogel család régi barátja, Nóti Károly elviszi a Simplon kávéházba, megismerkedik Pán József díszlettervezővel. A Royal Szálló V. emeletén lévő műtermében megnézi vázlatait, próbaként a Király Színház angol operettjéhez (Vincent Youmans-Irving Caesar: Mersz-e, Mary?) néhány jelmeztervvázlatot készíttet vele. Pán samesza a Magyar Színház produkcióinál, Alfred Neumann: Oroszország című drámája díszlettervezésében (1927) a forgószínpadra telepített előadást német vendégrendező, Karl Heinz Martin rendezi. Vogel a Rózsavölgyi kiadónak kottacímlapokat tervez kuplékhoz, slágerekhez a 20 pengő és a Színházi Élet rajzos illusztrátora segédmunkaként. Első önálló munkáját a rendező Szabolcs Ernőtől kapja. Bús Fekete László: Páros csillag (1927) a vígszínházi Faludi Sándor vezette Fővárosi 2001. május