Literatura 2. (1927)

1927 / 7. szám - Tudományos gyűjtemény - Gragger Róbert

T­U­DOMÁNYOS GYŰ­J­T­E­MÉNY Ezt a rovatot LAMBRECHT KÁLMÁN dr. egy. m. tanár vezeti. Gragger Róbert, a magyar kultúrának egyik nagykövete. (1887 november 7. — Aranyosmarótról, Bars vármegyéből, ahonnan most száz éve indult ki a magyar reformmoz­galom, került fel 1900-ben, tizennyolcesztendős korában Gragger Róbert, aki fiatalon, munkaké­pessége tetőpontján, három nappal harminckilenc­éves korának betöltése után, múlt év őszén hunyt el Berlinben, ahol pontosan tíz év alatt a ma­gyar kultúrának olyan külső erődítményét építette ki, aminő szolid és jól megalapozott kul­­túrképviselete talán egy más nemzetnek se volt se Berlinben, se másutt. A francia diplomáciának rég bevett és igen előnyösnek bizonyult hagyománya az, hogy diplo­máciai szolgálatát literátorokkal tölti meg; jól tudja a Quai d’Orsay, hogy egy jól megírt könyv, egy jól elhelyezett hírlapi cikk rendszerint százszor többet jelentenek a népek között való szimpátiák el­­nyerésére, semmint a »karrier«-beli diplomácia még oly körmönfont attitűdjei. Hevesy André Párizs­ban, Leffler Béla Stockholmban, Gerevich libor Rómában, Kunos Ignác Sztambulban, Fehér Géza Szófiában, Gragger Róbert Berlinben, Révész An­dor Madridban, Czebe Gyula Athénben, Divéky Adorján Varsóban s egy sor kitűnő tudósunk az orosz szegély­államokban, valamint Feleky Károly és Gabriel Wells Newwyorkban sokkal többet tehetnek a magyar ügy érdekében, semmint a hivatalos klauzulák bilincseibe szorított diplomáciai képvi­seleteink. S az úttörő ezen a téren Gragger volt. Igaz, hogy az előbb felsoroltak közül egyesek már ko­rábban is ott állottak Őrhelyükön és segítettek megépíteni a hidakat, de Gragger volt az első, aki megtalálta a módját: miképen kelljen az itt­honi és az ottani hivatalos körök tartós érdek­lődését felkelteni és intézmények teremtő lendü­letébe belefogni. Ebben rejlett Gragger Róbert nagy szervező talentuma, amellyel életre hívta a berlini Magyar Intézetet, a berlini Magyar Kollé­giumot, az Ungarische Jahrbücher, az Ungarische Bibliothek és a Bibliographie Hungáriáé pompás vállalkozásait s végül rá tudta venni az előkelő Insel-V­erlagot, hogy ragyogó kiadványai között egész sor magyar tárgyú, sőt magyar nyelvű díszes mű­vet is kihozzon. A legbrilliánsabb organizátori cse­lekedete s egyúttal eminens diplomáciai tehetségé­nek próbaköve pedig az a szoros összemunkál­­kodás volt, amelyet a porosz szocialista kultuszm 1­926 november 10.m­niszter, Philipp Becker és a magyar konszervatív Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter között meg­teremtett s amelynek folyamán a porosz szocialista politikust a mai konszervativ magyar rezsim feltűnő megtiszteltetések közepette fogadta és vendégül látta. Karrierbeli diplomatának aligha sikerült volna ezt a kunststü­kköt létrehoznia.­Gragger Róbert egyéniségének rajzához azon­ban hiánytalanul hozzátartozik tudósi mivolta is. S itt nyomban felötlik artisztikus sokoldalúsága, amellyel egyformán felkutat régi, 13. századi kó­dexből Mária-siralmakat, mint ahogy a 19. század nagy magyar grande-dame-jának, Bulyovszky Lillá­nak müncheni baráti körét festi le. épugy kiku- Gragger Róbert

Next