Magyar Könyvgyűjtő, 2002 (2. évfolyam, 1-10. szám)

2002-08-01 / 7. szám

Gyűjtemény összegzi a humanista tudós, orvos, jogász Hartmann Schedel nevezetes, gazdagon illusztrált világkrónikája. Johannes Reuchlin 1481-ben Baselban nyomtatott nyelvé­szeti munkájának egyetlen magyarországi példányát is itt őrzik. A XV. század másik hazai unikuma Duns Scotus Quaestiones Vocabularius breviloquus in quatuor libros sententiarum... című műve, amely a maga teljességében csak a zirci könyvtárban lelhető fel. Kilencnyelvű biblia Magyarország történetét a XV. század végére jellemző fel­fogásban taglalja Turóczy János Magyar Krónikája, amelynek egy 1488. évi augsburgi kiadását Mátyás király­nak szóló ajánlás teszi számunkra még értékesebbé. Köny­vészeti ritkaságok Aldus Manutius kiadványai. A híres olasz nyomdász és filológus az ókori szerzők kéziratban fennmaradt műveit kutatta fel. Megkereste és kijavította a scriptorok tévedéseit, s szöveghű kiadásban jelentette meg az alkotásokat. A zirci példány Aristoteles és Platon írásait foglalja magában. A reformáció irodalma is gazdagítja a gyűjteményt: fel­lelhető az állományban Luther Márton műveinek 1556- ban Wittenbergben megjelent kiadása. Werbőczy István Magyar és Erdély Országnak Törvény Könyvét Heltai Gáspár 1571-es kolozsvári magyar nyelvű kiadásában szemlélteti a kiállítás. A teológiai, a jogi és filozófiai mű­vek mellett a szerzetesek a század természettudományi munkáira is figyelmeztek. Sziléziából hozták magukkal az olasz orvos, botanikus Petrus Andreas Matthiolus füvészkönyvének prágai, cseh nyelvű kiadását. A mai diá­kokat azzal nyugtathatjuk, hogy XVI. századi elődeiknek egy bemutatott kötet tanúsága szerint ahhoz, hogy az euk­lideszi geometriát elsajátítsák, előbb latinul és görögül is meg kellett tanulniuk. Akad a XVI. századból zenei isme­reteket közvetítő, ábrákat is tartalmazó nyomtatvány az angol Robert Finch tollából, az 1696-ban Párizsban készí­tett, hatalmas méretű ciszterci Graduale pedig a mise gre­gorián énekeit tartalmazza. Nyomdatechnikai csemege a Londonban 1657-ben kiadott hétkötetes kilencnyelvű biblia, amely latin, görög, óhéber, káld, arab, szamaritán, szír, etióp és perzsa nyel­ven, eredeti betűkészlettel gazdálkodva közli a Könyvek könyvének szövegét. Miért éppen Reguly Antal? A XVIII. századból számos lexikon képviseli a kor isme­retanyagát, például Zedler hatvannégy kötetes Grosses Vollständiges Universal-Lexikona és a Kránitz-féle en­ciklopédia száznyolcvanöt kötete. A Flora Universalis cí­mű egyetemes növényhatározó 1831-ből csodálatos ábrá­zolásaival lepi meg szemlélőjét. Hazánk két legrégibb fennmaradt XVII. századi glóbuszát is itt őrzik. A Blaeu nevezetes térképkiadó üzemében készültek, az egyik földgömb, a másik éggömb. A magyar szerzők sem hiányoznak, Petőfi összes költeményeit, Csokonai Do­rottyáját, Kisfaludytól Himfy szerelmeit, valamint Szé­chenyi István Lovakról című munkáját is megcsodálhat­juk korai kiadásokban, vagy például Tamási Áron kötetét a múlt századból. Miként maradhatott fenn mindez e kincs, szinte érintet­lenül 1950 után? A ciszterci rend működését 1950-ben Magyarországon betiltották. A monostor épülete rövid ideig kaszárnyaként szolgált, végül szakmunkásképző intézetet és kollégiumot költöztettek bele. A könyvtárat pedig az Országos Szé­chényi Könyvtár vette át, és vállalta ennek eredeti helyén s eredeti állományában való megőrzését, gondozását, melyet folyamatosan ma is végez. Tulajdonjoga 1990-től kezdve a cisztercieké, hiszen az apátság egy-egy részével együtt a rend ezt is visszakapta. Ötven éve viseli a gyűjtemény a Reguly Antal nevét. Reguly Antal Zirc szülötte, édesapja az apátság jogtaná­csosa volt. A könyvtár kiállítása így emlékezik névadójá­ra: „A testvértelen magyar nép testvéreit kereste, s meg is találta őket. Bejárta a Volga menti és az Uralon túli finn­ugor népek lakóhelyeit. Az obi-ugorok, vogulok, osztjá­­kok közt olyan területeket tárt fel, melyeken európai uta­zó előtte nem járt... Nyelvi és tárgyi gyűjtésével megala­pozója lett a hazai finnugor nyelvtudománynak, néprajz­nak és embertannak... Elsőként készített művészi magyar fordításokat az ősi finn dalokból és a Kalevalából”. Lemossák, mit rákentek a századok „Ami a régieknek tetszett, az újaknak már nem”, olvas­hatjuk egy másik idézetben, amelyet a templom XVIII. századi újjáépítésekor írt a krónikás. Ma ennek épp ellen­kezőjét látjuk. A templom eredeti freskóit restaurátorok éppen most varázsolják elő a a XIX. században ráfestett secco alól. A könyvtár eredeti pompájában mutatkozik meg. Be­rendezése, padlózata, mintha csak most készítették volna. Ám a helyreállításnak immáron három évtizede. A tökéle­tes munka azoknak a mesterembereknek köszönhető, akik az építők leszármazottaiként részt vettek a munkálatok­ban, egyebek közt abban is, hogy a környező házigombá­val megtámadott berendezést megmentsék. A könyveket is mentesítették a rovarfertőzéstől. A gyűjtemény védelmét szolgálja, hogy az állomány csak helyben, az olvasóterem­ben tanulmányozható. Gyarapodása csupán azokra a fo­lyóiratokra terjed ki, amelyeket már az első évfolyamtól kezdve szerzett be a könyvtár, ilyen például a Századok, Magyar Könyvszemle, Vigília. Ezeken kívül csak segéd­könyveket kapnak a nemzeti könyvtártól. A könyvtár mai állománya 65000 kötet könyvből, 12000 kötet folyóiratanyagból és 9000 kisnyomtatványból áll, melynek gondozását, restaurálását, valamint a helységek karbantartását az Országos Széchényi Könyvtár napjaink­ban is töretlen lelkiismeretességgel végzi. IX.átraháel gsussa ISönvvgyutto pri.5

Next