Magyar Pedagógia 109. (2009)

2009 / 1. szám - SZABÓ SÓKI LÁSZLÓ: A magyar oktatófilm története a kezdetektől 1931-ig

Szabó Lóki László Végül is az első nyolc tanévben „a pedagógiai közvélemény álláspontjának eredmé­nye volt, hogy az Uránia 1900 és 1909 között 1074 iskolai előadást tartott, s azokon 610040 tanuló vett részt” olvashatjuk az eddig megjelent legrészletesebb feldolgozásban, mely a második világháborúig foglalja össze a hazai filmoktatást. (Jáki, 1982. 10. o.) A felnőtteknek tartott országos előadások száma az első 10 esztendő alatt 3159 a né­zők száma 916529. Az első világháború nehézségei következtében azonban a látogatott­ság csökkent, gazdasági nehézségek miatt az Uránia Színház 1916-ban jutott csődbe, az Uránia Egyesület pedig, az évtized végére szűnt meg. A mozgókép technikai megvalósítása után nem sokkal, már a 20. évszázad első évti­zedében rendszeres iskolai célú alkalmazásokat találhatunk, ebben az „Uránia” érdemei mellett nem elhanyagolható a pedagógusok felismerésén túl, a kor oktatáspolitikusainak és az iskolák fenntartóinak haladó szellemisége, akik felismerték a mozgóképekkel il­lusztrált oktatás hatékonyságát. A film pedagógiai fogadtatása Európában és hazánkban Az első évtizednél maradva felmerülhet a kérdés, vajon mindenki egyformán jónak tartotta a mozgófilm megjelenését az oktatásban? Nem volt ennyire egyöntetű a fogadta­tás. Egyes források szerint először Franciaországban merült fel a film oktatásban történő felhasználása 1896-ban (Nagy, 1928). A francia Eclipse vállalatnak 1907-ben már kata­lógusa volt iskolai filmekről, a számunkra jóval ismertebb Pathé pedig oktatófilm osz­tállyal rendelkezett (Körmendy Ékes, 1915. 536. o.)* 12. 6. ábra 1912-es mozgóképvetítő 11 Magyar Technikai Múzeum Közhasznú Alapítvány. http://web.axelero.hu/mtma 12Ugyanitt­ további oktatásra is alkalmas filmek készítésével foglalkozó cégek: Henri A. Müller, Itala-film, Komet-film, Cines, Edison, Ambrosio-film, Lux-film, Erich Grünspan, Gaumant, Express-Films­­­.

Next