Ethno-Lore 22. (Az MTA Néprajzi Kutató Intézetének Évkönyve, 2005)

Nagy Richárd: Hogyan lesz egy növényből gyógynövény?

rág) kék zúzódásokra, vagyis a mágikus szignatúra-elv miatt. A közel-keleti népi hagyomány minden tekintetben a már régóta ismert padlizsán mellé sorol­ja be, és akként használja. Erről bármelyik török vagy arab büfében meggyő­ződhetünk.48 A paradicsom (de a burgonya is) a padlizsán mellett vagy helyet­te tűnik fel, azonos fűszerezéssel. Hogy ez a hasonlóság nem véletlen, arra jó bizonyíték, hogy tapasztalt gyógyfüves gyógyítók a paradicsomot úgy ajánlják felhasználni, hogy besózás után a levét le kell önteni vagy fel kell itatni (VARRÓ 1942: 210). Tehát pontosan úgy, ahogyan a padlizsánt dolgozzuk fel. Anélkül, hogy a témába a kelleténél mélyebben belemerülnénk, látjuk, hogy az idegen eredetű termesztett növényeket a kultúrák beilleszthetik egy meglévő koncepcióba. (Közben soha nem vethetjük el a lehetőségét annak, hogy a nö­vény valóban hatékony bizonyos kórállapotban.­ írásbeliséggel nem rendelke­ző kultúra gyógyszereivel találkozva talán érdemes megvizsgálni a termesztett idegen növényeket, mit helyettesítenek vele. A másik elképzelhető körülmény, hogy egy kultúra használ egy gyógy­növényt, de termeszteni földrajzi és éghajlati okok miatt nem képes. IMPORTNÖVÉNYEK Dioszkoridész és Galénosz gyógyszereinek egy része is importnövény, sokszor a növényt magát nem is ismerték, csak a szárított készítményt. Néhány példa: szerecsendió, gyömbér, fahéj, ebvész (Strychnos nux vomica). Számtalan régi anyagban a gyógyszer azonosítását ez a körülmény lehetetlenné teszi (lásd jegyzeteim Ibn an-Nafísz gyógyszereiről). Nagyon valószínűtlennek tetszik, hogy egy közösség kipróbálásra szerez­zen be messzi tájakról növényi anyagokat, hogy azokból gyógyszert készítsen. Valószínűbbnek érezzük azt a feltételezést, hogy minden nem őshonos és adott területen nem termeszthető növény gyógynövényként való felhasználása kultú­rák közötti kommunikáció következménye. Vizsgáljunk meg két kézenfekvő példát. A citrom és a fahéj-fa nem élnek meg nálunk, de ismert és használt gyógyszerek. A Kárpátalján élő magyarok között a nátha egyik orvossága a fahéj és fahé­jas ételek (KÓTYUK 2000. 95). (Magam is tapasztaltam a fahéj használatát nát­hára és torokbetegségre Nógrádban.) Meghűlés esetén legtöbben citromot fo- 48 A keleti gyógyításban nem válik el annyira a táplálkozás és a gyógyítás, mint nálunk. A tányéron ugyanazok a rendező elvek hatnak, mint a gyógykezelésben, éspedig az ókori nedvkórtani orvoslás elvei.

Next