Koszoru. A Petőfi-Társaság havi közlönye 8. (1882)
1882 / 5. szám - ***: Petőfi-szobor leleplezése
A PETŐFI-SZOBOR LELEPLEZÉSE. (1882 okt 15-dikén.) ÍVES, borongós őszi délelőtt volt. Nehézkes, szürke felhőfoszlányok úszkáltak az égen, elfedve a Gellérthegy ormát s a citadella izmos falait. Az eső permetezni kezdett, csípős, őszi szél zilálta meg a fák lombjait. Az idő épenséggel nem kedvezett a nagy költő ünnepének, de mindez nem gátolta meg a közönséget, hogy imposansul ne rójja le a hála adóját ama nagy dalnok iránt, kinek ajkairól addig nem ismert bájjal hangzott a magyar szó, ki oly ékesen adott kifejezést lángoló hazaszeretetének, s ki egy hős bátorságával szállt síkra a haza sárba tiport szabadságáért. Az ünnepi díszben úszó Petőfi-tér, a lobogó-erdő, az ezerekre meg ezerekre menő fényes közönség annak bizonyságául szolgáltak, hogy népünk átérezte az ünnep fontosságát s azok a nagy eszmék, melyeknek Petőfi oly lelkes szószólója volt, nem hullottak meddő talajba. Az akadémia környéke különösen élénk és mozgalmas képet mutatott. A sürgés - forgás, a kocsik robogása már reggeli 8 órakor kezdődött s 9 órára az akadémia díszterme megtelt egészen. A megyék és városok küldöttei a tanácskozó terembe