Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 2. (1884)
1884 / 48. szám - Egy kéziratgyüjtemény e század elejéről
KOSZOK - mell ezt irta Mindenes Gyűjtemény, melyet üres óráinak elfecsérlésére összeszedett... A K. O. előtt rövid bevezetésben igazolja munkáját, majd következnek ezután a részben verses, részben prózai dolgozatok. Nem akarom ez alkalommal mindezeket ismételni, csak Csokonainak belemásolt műveit, ezek közül is csak egy kiadatlan színdarabját óhajtanám részletesb ismertetés tárgyává tenni. A sorrend, melyben Csokonai V. Mihály munkái e kötetbe másolva vannak a következő: 1. Minitat omnis amans et habet sua castra Cupido. E költeményt Abafi Figyelője mint kiadatlant közölte egy pár év előtt, holott ez már a Toldy kiadásába is föl van véve egész terjedelmében. Egyébiránt régi Zrinyi-stróphákban a szerelem mystériumait zengi. (48. 1.) 2. Curreus de lepore anno 1795 diebus Februarii, mely által tudtára adatik a Fekete vármegyének (collégium) egy hallatlan és példa nélkül való történet. Egy ellopott nyúl pezsgő humorral megirt históriája. Kiadatlan. Abban a korban a másolók előtt igen kedvelt darab, meg is van több akkori kéziratmásolatban. Értesülésem szerint Szél Farkas kir. táblai ítélő bírónak is meg van. (76 1.) 3. Konstantinápoly leírása. Összes munkái közt is meg van, de ez némely tekintetben elüt tőle. Egyáltalában jelen másolat az első feldolgozás benyomását teszi. (103 1.) 4. Üstökös elequentia. Vőfény. Ki van adva. (150 1.) 5. A fösvény. A »Zsugori uram« első, mégpedig hexameteres feldolgozása. Tartalom és jellemzésben ugyanaz s ilykép végződik. Most is azon búsul, hogy tudja javát szaporítni Dúl-fúl, hogy szörnyű sokat ad ki potomra naponkint Kérded, hogy ki lehet? Neve nincs, mert ezt is eladta. Azt is irigyli talán, hogy róla postomra beszélünk. (161. 1.) 6. A cigány. Ki van adva. (175 1.) 7. Garson du Malheureux vagy stb. (színmű). Ki van adva. (213 1.) 8. Mi a csók? E költeményről Toldi Ferenc megemlékezik a «Nemzeti Könyvtárféle" kiadásban, mikor Csokonainak összes műveit felsorolja, de utána jegyzé, hogy »elveszett«. Az ügyes verselés, a szikrázó elmésség és eleven kedély, mely az egész költeményt áthatja, különben is a Csokonai tollára vall. Közöltem a Petőfi-társaság lapjában, a »Koszorúdban. (241.) 9. Lakodalmi játék. (Alkalmi színdarab). Kiadatlan. Erről bővebben alább. (244 lap.) 10. A rágalmazókhoz. Kiadatlan, de roppant trágár volta ezutáni közlésének is útjában áll. (302 1.) 11. Vinum acuit ingenium. Ki van adva. (307 1.) 12. Barátságos bucsúvétel. Ki van adva (314 1.) 13. Cs. V. M. levele az ő Lilla név alatt rejtett szeretőjéhez, Vajda Juliannához. (418 1.) Ki van adva, de bővítve. 14. Anacreon és Ovidius halálára. A megivott Ámor. A palatinus né halálára. A hajókázó Amor. Mind a négy kiadva. (488. 489. 1.) 15. Somogyi Casus. (Tegnap Csököl és Hedrakely csaknem üstökbe kapott . . .) Később adatott ki. (489 l.) 16. Bachus házassága a Lymphavizi nymphával. Kisebb elbeszélő költemény négy énekben. Ugyanaz a stróphaszerkezet, ugyanaz a verselés, melyet a »Béka-egérharc«-nál látunk s ez vezet engem arra a gondolatra, hogy e költemény a Csokonai munkája. Mennyiben járok helyes nyomon,további kutatásom fogja igazolni. Ennyi az, a mi a Csokonai munkája e kéziratgyűjteményben. Minthogy azonban a legtöbb munka névaláírás nélkül van másolva, föltehető, hogy még több munkája van közte s ezek aztán bizonyára kiadatlanok. Ezt is a kutatás fogja majd kideríteni. Mind e munkák között, természetesen, Csokonainak kiadatlan színdarabja, a »Lakodalmi játék« a legérdekesebb s reánk nézve — főleg irodalom és kortörténeti szempontból a legfontosabb. »Hogy milyen alkalomra írta