Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 3. (1885)
1885 / 2. szám - Mikszáth Kálmán: A jó öreg Frankenburg
20 KOSZORÚ Kiss József «Dózsa György» czimű költeményét szavalta nagy hatással. A temesvári határban van egy halom, melyen egykor felállították a tüzes trónt Dózsa György számára. A költő e halom előtt elmereng a múltakon, víziót lát, melyben feltűnik előtte annak alakja, a ki sem hős, sem martyr, sem áldozat, hanem rém csupán». És e rém fülébe dörgi a következő szavakat: «Mig emberfog tiporva senyved, S hazugság marad a legszentebb, Mig könny és vér patakban folynak És átka lesz csak a nyomornak, Mig egy szív lesz, a mely fellázad, Hogy a születés megalázhat, _ Megalázhat, pokolba vethet, Dózsa lelke meg nem pihenhet». Végül Balázs Sándor olvasta föl a «Piát hány» czimű hosszabb és valódi műgonddal kidolgozott novelláját. Ez volt «piéce de resistance»-nak hagyva és Balázs vonzereje tényleg mindvégig összetartotta a hallgatóságot, csak kis része feszengett és távozott a déli harangszó után. Az elbeszélés meséje az, hogy egy gazdag, de nem szép leány véletlenül meghallja, mikor egy fiatal ember kijelenti, hogy «ilyen csúf leányt csakis pénzéért lehet elvenni!» A leány valóságos apáthiába, sőt világgyűlöletbe esik. Nem érdeklődik semmi iránt, nem hisz senkinek, nem bízik senkiben. Több év múlva álarcos bálban találkozik ugyanazzal az ifjúval, ki leszólta. Álarczban megnyeri az ifjút, akinek hosszas ellenállás után megbocsát. A fordulat elmésen és jól van megokolva. Balázs Sándor felolvasása után Komócsy alelnök még egyszer megköszönte a közönség érdeklődését és ezzel a Petőfi társaság IX-ik közülése — 121/a órakor — bevégződött A Petőfi-társaság nagygyűlését fényesen sikerült lakoma fejezte be az «Angol királynő» szálló egyik földszinti termében, hol a tagok és vendégek száma körülbelül 30 főre mehetett, köztük: Tolnai Lajos, P. Szathmáry Károly, Komócsy József (nejével és sógornőjével), Szana Tamás, Kiss József, Ábrányi Emil, Szabó Endre, Bodnár Zsigmond, Szász Gerő, Aigner Lajos, Margittay Dezső, László Mihály, Neugebauer László, Radó Antal, Hevesi József stb. A lakoma kitűnő menüje nagyban hozzájárult a vidám hangulat fokozásához, mely számtalan elmés, szellemes felköszöntésben jutott kifejezésre. Jellemzi a toasztok számát, hogy Ábrányi Emilen és Szana Tamáson kívül a jelen volt társaságnak valamennyi tagja toasztozott és pedig nem egyszer, de töbször. A legtöbb felköszöntő a társaság nagynevű elnökére Jókai Mórra mondatott, ki gyöngélkedése miatt nem vehetett részt sem a közgyűlésen sem a lakomán. Tolnai Lajos Jókai Mórt, mint az irodalom örökifjuságának nagy képviselőjét éltette költői hasonlatokban gazdag, meleg hangú felköszöntőjében. Komócsy József a nőkért ürítette poharát, majd humoros toasztjában sorra vette mindazokat, kik az idei közülésen közreműködtek s egyik élet a másikat érte. P. Szathmáry Károly, Szász Gerő, Szabó Endre replikáztak szellemesen. Élénk tetszésben részesült Radó Antal rimes felköszöntője, aki byroni stanzákban köszöntötte föl Ábrányi Emilt a Don Juan fordítóját, majd Cassoné-t, Petőfi olasz fordítóját, akinek Radó a toaszt tartalmát a társaság üdvözletével együtt megsürgönyözte. A lakoma, mely 1'L órakor kezdődött, a legvígabb hangulatban d. u. 5 órakor ért véget. A JÓ ÖREG FRANKENBURG.*) Irta: Mikszáth Kálmán. Önök hölgyeim s uraim, akik szívesek a mi működésünket hónapról hónapra figyelemmel kisérni, sokszor láthattak fiatal társaim sorában egy nyájas öreg urat, kinek nemes homlokát gondosan fésült ősz haj fedte, de kifejezésteljes kék szemeiben fiatalos kedély tükröződött. Azok közzé a szép aggastyánok közé tartozott, akiken örömmel pihen meg a szem. Olyan volt, mint egy derült téli nap, midőn a napsugár a hóval játszik. Finom, szellemes arcza fehér és üde vala, mint egy gyermeké. Nyugodtan, csendesen szokott ülni az első padban, gondosan figyelve, ha mi fiatalok valamit felolvastunk. Ajkai körül jóakaró mosoly játszott, mikor mindenki unatkozott már, ő még mindig figyelt, csak néha igazgatta meg változatosság okáért aranyfoglalatú pápaszemét. *) Felolvasta Bodnár Zsigáimat a Petőfi-társaság f. é. június 6-iki kürfilésén, 2. szám