Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 3. (1936-1937)

1936 / 1. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE

Teleki Sándor életének utolsó tíz évét teljes visszavonultságban töl­tötte. 1892 május 18-án, este fél hétkor örökre lehunyta szemét. Kívánsága szerint Petőfi fája alatt hántolták el. Most, negyvennégy év után kihan­­tolták és a családi sírboltba helyez­ték a dicső ezredes hamvait. Teleki János gróf birtokát a kas­téllyal együtt két- és félmillió lejért, vette meg Tibis Joan dr. A grófi pár néhány nap múlva Magyarországra költözködik. A grófnő kérdezősködésünkre, — folytatja a tudósító, — még elmondta, hogy Petőfi történelmi nevezetességű fáját a Petőfi Társaság kérte el; a nyolcvan centiméter átmérőjű somfa elszállítása azonban olyan körülmé­nyes, hogy talán meg sem lehet ol­dani. Egyelőre a grófnő a fa egyik épségben lévő ágát s az alatta álló kőlapú asztalt viszi magával Ma­gyarországra. Nehéz érzésekkel, meghatottan bú­csúztunk a költői Teleki-kastélytól, melyben Petőfi Sándor mézesheteit töltötte Szendrey Júliával és amely most idegen kézre kerül. A lap képes melléklete 3 képet ad a költői eseményekről. Az egyiken a kastély látható, az az oldala, mely­ben Petőfi 1847 szeptember hó 8-tól, esküvője napjától lakott október 20-ig. Később, 1876-ban, mint Teleki Sándor gróf vendége, ugyanebben az emeleti szobában lakott Jókai Mór is. A második kép azt a jelenetet áb­rázolja, mikor a gróf kihantolt tete­mét Pakocs Károly esperes, egyéb­ként kiváló erdélyi író, beszenteli új helyén, a családi sírboltban. A har­madik képen látható Petőfi somfája, nagy terebélyes ágaival, alatta a kő­lapú asztal, melyen a költő a Szep­tember végén-t írta, a világirodalom egyik remekét. A múlandóság, a változás fölött ér­zett fájdalmunkat eloszlatja lassan­ként a halhatatlanság fénye, melyről a kastély, a somfa, s egy márvány­­lapú kis asztal regél. A képeket eltesszük a Petőfi-ház­­ban s várjuk a Budapestre érkező grófi család szíves értesítését. ÚJ PETŐFI-EMLÉKMŰ A Petőfi Társaság Dömsöd község közönségének meghívására, ezévi ok­tóber 18-án, d. e. 11 órakor a község Szigetrészén álló tölgyfa alatt fölál­lított Petőfi emlékművet avatta föl. A hagyomány szerint: a tölgyfa sá­torában írta Petőfi a Piroslik már a fákon a levél c. dalát. Az emlékmű­vet a község közönsége állíttatta. A jeles mű alkotója: Lux Elek szob­rászművész, a Petőfi Társaság tagja, akit háláisan ünnepeltek. Az ünnepély sorrendje a következő volt: Az avató beszédet Havas Ist­ván, a Társaság főtitkára mondta. Az emlékművet Dömsöd község ne­vében Németh János, a község fő­bírája vette át. Petőfi: Piroslik már a fákon a levél c. dalát Dezső Lajos rektor-tanító zenésítette meg. Elő­adta: a dömsödi férfi-dalárda. Petőfi verseiből Nyerges László szavalt. A Himnusz eléneklése után a közönség még sokáig gyönyörködött a szép emlékműben, mely Dömsöd egyik ne­vezetessége lesz. A Petőfi-kultusznak pedig, mely ehhez a községhez fűző­dik, egyik beszédes tanúja. Délután művészi hangverseny volt, a zsúfolásig megtelt nagyterem kö­zönsége elragadtatással ünnepelte a megjelent tagokat, akik műveikből

Next