Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 6. (1939-1940)

1940 / 2. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE

A PETŐFI-TÁRSASÁG ÉLETE PETŐFI KULTUSZA Nincs magyar ember, akinek min­den év Szilveszter éjszakáján ne jutna eszébe az a külön magyar öröm, hogy az óév és az újév talál­kozásánál született 1823-ban, Kiskő­rösön Petőfi Sándor. Erről az évfor­dulóról minden évben kegyeletes ér­zésekkel szokott megemlékezni a Pe­tőfi Társaság és a költő szülővárosa, Kiskőrös. Ez idén is Szilveszter éj­szakáján ,a Bajza­ utcai Petőfi­ Ház­­ban az éjféli 12 és 1 óra között ott pislogtak a megemlékezés gyertyái, figyelmeztetve a vidám szilveszteri hangulatban a várost járó közön­séget a nagy magyar ajándékra, Pe­tőfi születésére. Kiskőrös város ez­idén is éjfélkor elzarándokolt a költő szülőházához és szobrához s külön öröm volt, hogy a belgrádi rádióban is megemlékeztek a nagy magyar lírikusról. Petőfi idei születési évfor­dulójának, amely immár a 117-ik, különös jelentőséget ad az a vissza­emlékezés, hogy 1923-ban, a trianoni gyűlölet legvadabb korszakában, Pe­tőfi neve volt az a bűvös kulcs, amely a gyűlölet, bosszú és igazság­talanság vasbörtönének ajtaját ki­nyitotta a párisi Sorbonneon s az azt követő világraszóló ünnepségeken. S ma, amikor a köröskörül lángokban álló világ népei kezdik felismerni a mi történelmi hivatásunkat és a magyarság kultúrszerepét a Kárpá­tok koszorújában és a Duna völgyé­ben, s amikor Európa népei egymás­ut­án bókolnak előttünk sajtójukban és rádiópropagandájukban a baráti érzés őszinte szavával vagy a poli­tikai érdek sziréndalával, gondoljunk arra, hogy Petőfi lobogója volt 17 év­vel ezelőtt az a szimbólum, amely Európa részvétét és igazságot kereső lelkiismeret szavát ismét felénk for­dította. A Petőfi­ Társaság ezalatt a diadalmas zászló alatt kezdi meg az 1940-ik esztendőt s azt az évtizedet, amely száz esztendővel ezelőtt Petőfi nevét olyan üstökösszerűen lobban­­totta fel a magyar égre. S míg „háború van kint a nagy­világban“, aknareng­etegektől nyög­nek a tengerek és vért tajtékzanak s új fegyvercsodák rejtik el a napot a civilizáció megdöbbent sirató f elől, idehaza a Petőfi Társaság a szellem fegyvereivel végzi a maga békés munkáját. November 19-én a szol­noki Verseghy-kör áldozott Petőfi emlékének a segesvári csata 90-ik év­fordulója alkalmából. A Városi Szín­házban báró Urbán Gáspár főispán és dr. Szabó Ferenc polgármester ve­zetésével ünnepi közönség emléke­zett az évfordulóról. Kiss Gábor he­lyettes polgármester, a Verseghy­­kör elnöke megnyitó szavai után Gáspár Jenő, a Petőfi-Társaság fő­titkára tartott előadást. Kemény László Pe­tőfi-verseket szavalt és Kissné Tóth Lenke felolvasása után vitéz Bajor Józsefné énekelt Petőfi­­dalokat. A Petőfi—Jókai­ Múzeum igen ör­vendetes gyarapodásáról kell beszá­

Next