Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 8. (1942-1942)
1942 / 4. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE
Emilio Tezatól, Pier Giuseppe Maggitól, Pier Emilio Bollatól, Paolo Emilio Pavolinitől, Camililo Sapienzatól, Francesco Sirolától és Giuseppe Cassonetől. * Kedves ajándékban részesült a Petőfi- Ház. A Bajza utcai polgári leányiskola IV/c. osztályának növendékei, nemrégiben tanulmányi kiránduláson voltak a Petőfi-Házban és ott annyira megtetszett nekik a költő eredeti bútoraival berendezett úgynevezett Kiskőrösi-szoba, hogy elhatározták, virággal díszítik fel a két kis ablakot. A tanulólányok megtakarított pénzükön négy cserép muskátlit vásároltak és eljuttatták az Új Magyarság szerkesztőségének, hogy küldje el a Petőfi-Házba. A négy cserép muskátlit a szerkesztőség el is küldötte a Petőfi Múzeumba, ahol a Kiskőrösi-szoba két kis ablakában már ott díszült a Bajza utcai polgári leányiskola növendékeinek hódolata a költő emléke előtt. * A Bölcsészetkari doktori értekezések c. sorozatban, amelyet a Pázanány Egyetem bölcsészettudományi kara ad ki Vojtok Sándor «Petőfi a titokról» című doktori értekezése jelent meg. Az ötvenhat oldalnyi értekezés «Egy század a magyar-tót viszonyból» alcímet viseli. A fiatal tudós azt mutatja ki értekezésében, hogy a tót Petőfi-kérdésnek magyar viszonylatiain kettős jelentősége van. Az első a költő útja és sikere a tótok között, a másik, ami az elsővel szorosan összefügg, a magyar-tót viszony alakulása egy századon keresztül, tehát a nemzetiségi kérdés. Vojtok Sándor maga mondja könyve előszavában, hogy nem Petőfi költői hatását, epigonjait, utánzóit akarja feltalálni és felkeresni, hanem Petőfi bírálatát, s fogadtatásának nemzetpolitikai körülményeit ismerteti. Tárgyilagosan kívül akar állani a nézeteken és megállapításokon. Kimutatja, hogy Petőfi először a középeurópai népekhez, a németekhez és a szlávokhoz jutott el. A szlávok közül először a szerbek, azután a csehek karolták fel a Petőfi-kultuszt. Csak a tót irodalom zárkózott el a költő elől, bizonyára elfogultságból, de maga a nép nem. A tót írói rend felfogását a nép nem tette magáévá, sőt ellenkezőleg, rajongott érte. Ezt a kettősséget a fiatal tudós a smitt századbeli tót értelmiségi és népi felfogásbeli különbséggel magyarázza, amely egyben titka is a magyar-tót viszony kialakulásának. PETŐFI ÉS JÓKAI SZÁZÉVES PÁPAI DIÁKSÁGÁNAK EMLÉKEZETE Irodalomtörténeti jelentőségű ünnep volt május 30-án a pápai református főiskolán. Nagyszabású összejövetellel emlékeztek arra a tényre, hogy a magyar irodalmi megújhodás két halhatatlanja, Petőfi és Jókai 1841—42-ben együtt tanultak itt. Kora reggel hálaadó istentisztelet volt a pápai új nagytemplomban. Tóth Endre dr. teológiaakadémiai professzor prédikált. — A főiskola — mondotta — azért tudott létrejönni, fennállani négy századév viharában, azért tudta kiheverni az üldöztetést, száműzetést, anyagi romlást, mert feladatát és létének alapját abban látta, hogy megtartója a Krisztus által megismert Isten volt. Ezért valljuk az Igével: láttuk és hallottuk őseink életében Krisztus evangéliumának erejét, és ezért tudtuk megtartani hitünket. Ezért tudtunk nemzetünk szolgálatára adni diákokat, akik nagy államférfiak, nagy tanítómesterek és hősök és ama két nagy költőóriást ia. 249