A Petőfi Társaság Lapja, 1877. január-június (1. kötet, 1-26. szám)

1877-01-28 / 5. szám

Olvasóinkhoz! A „P­ető­f­i -T­á­rsaság“, kiválóan irodalmi céljai mellett egy Petőfi-könyvtár mielőbbi fölállí­­tását is feladatának sőt kedves kötelességének tekinti. E könyvtárban helyet foglalnának első­sorban a költő összes munkáinak különböző régibb s újabb kiadásai, a lapok, folyóiratok ama szá­mai, melyek tőle munkálatokat közöltek, a külön­böző idegen nyelvű fordítások, a hazai és külföldi lapokban felőle bárhol megjelent életrajzi és bírá­lati cikkek, s végül mindazon adalékok, melyek eddig nyomtatásban meg nem jelentek ugyan, de a költő életének vagy műveinek ismertetésére szolgálnak s később megírandó életrajzához forrá­sok gyanánt használhatók. Petőfi munkáinak első kiadásai ma már vég­legesen eltűntek a rendes könyvárusi forgalomból, sőt antiquariusi üzletekben is csak minél ritkábban fordulnak elő, de föltalálhatók egyeseknél, kik mindjárt pályájának kezdetén kiválóbb érdeklődés­sel viseltettek a később világhírűvé vált költő iránt. E kiadások, mint a fiatal költő első, hiányos gyűj­teményei, legfölebb csak történeti értékkel bír­hatnak birtokosaik legnagyobb része előtt, míg a létesítendő Petőfi-köny­vtárra nézve kiváló értékűek és fontosságúak. A Petőfi-Társaság tehát egész bizalommal for­dul mindazokhoz, kik Petőfi valamely régibb ki­adásainak vagy reá vonatkozó nyomtatványoknak és kéziratoknak birtokában vannak, hogy ez iro­dalmi ereklyéket a létesítendő Petőfi-könyv­tár ré­szére átengedni sziveskedjenek. A Társaság, az adományozók neveinek följegyzése mellett, mint közkincset fogja őrizni a küldeményeket, s midőn egyfelől megóvja azokat a lassú megsemmisülés­től, másfelől általuk elősegíti és megkönnyíti azok munkáját, kik jövőre a költő részletesebb életraj­zának megírására vállalkoznak. E kettős cél fontossága remélnünk engedi, hogy felhívásunk nem marad figyelmen kívül, s már a közeli jövőben a teljes Petőfi-könyvtár fel­állításáról értesíthetjük olvasóinkat. Küldeményeket, legyenek azok könyvek, ki­sebb nyomtatványok, levelek vagy bárminemű kéz­iratok, köszönettel fogad a Társaság titkára , Szana Tamás. A „Petőfi-Társaság Lapjáénak szerkesztősége. A KIADÓHIVATAL tisztelettel kéri e lapok azon előfizetőit, kik valamely számot véletlenül nem kaptak meg, hogy felszólam­lásaikkal ne a szerkesztőséghez, hanem eg­yene­­sen hozzá (nádor­ utca 14. sz.) forduljanak, minthogy csakis igy tehet eleget rögtön s pontosan óhajaiknak. F­elhívás. E felhívás aláírói úgy vannak meggyőződve: hazafias kötelességet teljesítenek, a midőn a műveit közönséget felszólítják arra, miszerint adakozzanak a célból, hogy PETŐFINEK azon kitűnő mellszobra, a­melyet jeles szoborművészünk Aradi Zsigmond készített, az ország egyik kiváló közgyűjteménye számára megszerettessék. Külföldön, s nem csak a gazdagabb országok­ban, nagy költőnknél jóval jelentéktelenebb egyé­nek szobrait számos nyilvános gyűjtemény, sok nagyobb-kisebb testület siet meg­szerezni. Minden­esetre illő dolog, hogy nálunk is kiki tehetségéhez képest járuljon hazánk nagy fia, minden idők és nemzetek egyik legnagyobb költőjének, a minden magyar által rajongva tisztelt Petőfi­ Sándornak művészi szépségű szobra megvásárlásához. Az ország első gyűjteménye, a budapesti nem­zeti múzeum már leírván egy Petőfi-szobrot: sze­rezzük meg az Aradi-félét a kolozsvári múzeum számára. Hiszen Erdélyben küzdött a közhazáért a nagy költő, Erdélyben lelte hős halálát. Erdély,­­ mely bírja a költő porait, beírja egyszersmind mű­vészi emlékben az egész haza kegyeletének kife­­­­jezését. E gyűjtés célja ez lesz. A carrarai márvány-szobor ára 1500 frt. Ha az adakozások eredménye megengedi, úgy díszes piedesztál is fog a begyűlt összegből ké­szíttetni. Felkéretnek a t. gyűjtők, hogy a g­yűjtött pénzt, a Petőfi-mellszobor bizottmányának pénz­tárnokához, Tors Kálmánhoz Budapestre, az Ath­enaeum-épületbe febr. végéig beküldeni szíves­kedjenek. Az adakozók nevei az aláirt összegekkel nyilvános nyugtaként a lapokban fognak közzé­­tétetni. Kelt Budapesten, 1876. évi december 4-én. Türr István elnök, Orbán Balázs, Tars Kál­mán, Mudrony Soma, K. Pap Miklós, Vastagh György, Bartók Lajos, Meltzl Hugó, Bakcsi Ferenc. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETEI. 23. M. E. Soprony. Az Ígért cikknek örömmel nyitnánk tért, de annyira el vagyunk halmozva már régebben beküldött dolgoza­tokkal, hogy közlésére kiszabott határidő alatt nem vállalkozhatunk. Talán más valamit és későbben. 24. M. G. Torda. Kérésünk teljesítéséért fogadja köszönetün­­ket, óhajtásának eleget tettünk. Ha talán eddig nem kapta volna meg a számokat, szíveskedjék egyenesen a kiadóhivatalhoz (nádor utca 14. sz.) fordulni. 25. M. Nagyvárad. Ilyen kisebb rendetlenségek minden válla­latnál előfordulnak. Különben intézkedtünk, hogy ezután lehetőleg ritkán legyen oka a panaszra. 26. 7. Eperjes. Többet nem kérünk. Hagyja ön másnak az áldozatot. 27. Az e héten beküldött versek közül — a rendes munkatár­sakéin kívül — egyet sem használhatunk.

Next