Pszichológia 24. (2004)

2004 / 3. szám - TANULMÁNYOK - PATAKI FERENC: Történelem és élettörténet

Pszichológia, 2004, (24), 3, 223-232 Tanulmányok PATAKI FERENC MTA Pszichológiai Kutatóintézete, Budapest TÖRTÉNELEM ÉS ÉLETTÖRTÉNETI Hadd kezdjem egy feltevéssel majd - némileg később - egy közhellyel. Íme a feltevés: napjaink történetírásában egy sajátságos átszemélyesítési - vagy ékesebben szólva perszonifikációs - törekvés érvényesül. Félreértés ne essék, a történelmi szereplők személye és biográfiája persze mindig is érdeklődést támasztott. Manapság azonban mintha a korábbinál hevesebb kíváncsiság fürkészné a történelem személyes-emberi di­menzióit. Világszerte - hazánkban is - tucatszám jelennek meg tudományos és nép­szerű életrajzok. Az „oral history” a kutatás bevett eszköze; bőviben vagyunk az „életút interjúk”-nak. 1990-ben útjára indult a „Journal of Narrative and Life History”, s rendre megjelennek az „International Yearbook of Oral History and Life Stories” kötetei. Hála Erikson és a nyomdokain haladó kutatók munkásságának, a pszichohistória, a „történeti szociálpszichológia” - minden vitatható vonásuk ellenére - szívesen és sikeresen művelt pszichológiai aldiszciplínák lettek. Boring és munkatársai kötetek sorában mutatták be a modern pszichológia történetét művelőinek önéletrajzában. Bárhová vetünk pillantást a társadalomtudományok világára, hasonló fejlemények tanúi lehetünk. Többirányú ösztönzés hatására megszületett a narratológia; a pszi­chológiában az identitás élettörténeti szemlélete egybeszövődött a narratív pszicho­lógia térhódításával. A szociológiában és egyebütt megnőtt a kvalitatív kutatási mód­szerek becse: a naplók, visszaemlékezések és önéletrajzok, életrajzi dokumentumok és levelezések - olykor irodalmi megformálásban - élénk érdeklődést támasztanak­ a könyvpiac keresett termékei. Mindez érthető módon kiélezte és újólag napirendre tűzte a történelem és a társa­dalomtudományok - köztük a pszichológia és a szociológia - interdiszciplináris kap­csolatainak megannyi nyitott és vitatott kérdését. Meglehet, némiképp eltúlzom e szertefutó szálak egybetartásának, a kirajzolódó átszemélyesítési hullámnak a jelen­tőségét. Ám ha akár csak futólag is eltűnődünk azon, hogy a pozitivizmus, a beha- 1 Előadás az MTA „Múlt - jelen - jövő” című konferenciáján. (2003. november 13-14.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék