Szociológia 1976
1. szám - Tanulmányok - Kulcsai: Kálmán: Társadalmi és szociológiai problémák Indiában
TANULMÁNYOK TÁRSADALMI ÉS SZOCIOLÓGIAI PROBLÉMÁK INDIÁBAN (Egy tanulmányút tapasztalatai1) KULCSÁR KÁLMÁN Meglehetősen merész vállalkozásnak tűnik egy tanulmányút tapasztalatainak és a nyilvánvalóan távolról sem teljes szakirodalmi ismeretek birtokában az indiai társadalomról és szociológiáról írni. A vállalkozás vakmerőségét merészségre azonban az csökkenti, hogy e világrésznyi országban való tartózkodásom során viszonylag, sok és többnyire igen jónevű kutatóintézetet és egyetemet sikerült meglátogatni, a közgazdaságtudományok, a szociológia, a jogi, a politikai és az igazgatástudományok néhány elsőrangú szakemberével nyílt lehetőség az eszmecserére, akik őszintén és világosan tárták fel társadalmuk alapkérdéseit, azokat a kérdéseket, amelyekkel az indiai szociológia is foglalkozik. Ebben az írásban azonban — és ez természetes — mégsem adhatok áttekintést az indiai társadalom és szociológia egészéről, még csak a legfontosabb vonásokról sem. Csupán azokat a problémákat igyekszem felvázolni — inkább jelezni, de semmiképpen mélyebben elemezni —, amelyek az indiai szociológia érdeklődésének központjában állanak, és amelyeket tanulmányozhattam. I. Az indiai szociológia fejlődésének néhány sajátossága Legnevesebb művelői szerint az indiai szociológia — és a vele sokszor szinte elválaszthatatlanul szoros kötelékben élő társadalmi vagy kulturális antropológia — keletkezésében és fejlődésében is összefüggött a társadalom alakulásával. Mindjárt kezdetében is két jelentős társadalmi momentum található: egyrészt az indiai brit kormányzat szükségletei, amely felismerte, hogy az igazgatott társadalom társadalmi és kulturális sajátosságainak ismerete megkönynyíti az igazgatást,íga másrészt a feltámadó indiai nacionalizmus, amely ugyancsak érdekelt volt a hindu társadalom és kultúra feltárásában, éspedig az idegen uralom ellen ható, a kialakítandó új társadalom tradicionális alapjait képező elemek hangsúlyozása révén. A két ellentétes politikai érdektől mozgatott — de a szociológiai produktumokban hasonló jellegzetességekkel terhes — törekvés századunk tízes-húszas éveire jutott el odáig, hogy egyes egyetemeken bevezették a szociológia oktatását. A University of Bombay pl. 1914-ben kapott állami támogatást a szociológiai kutatások és oktatások kifejlesztésére, s itt dolgozott a korai indiai szociológia egyik leghatásosabb képviselője P. Geddes is, aki a városszociológiai kérdésekkel, az ember és környezet összefüggésének társadalmi problémáival foglalkozott. Lucknowban 1921-ben alakult meg egy kombinált közgazdaságtudományi és szociológiai fakultás. Mukherjee — fő működési területe az iparosodás társadalmi hatása — 1 1 Szociológiai