Szociológia 1976

1. szám - Tanulmányok - Kulcsai: Kálmán: Társadalmi és szociológiai problémák Indiában

TANULMÁNYOK TÁRSADALMI ÉS SZOCIOLÓGIAI PROBLÉMÁK INDIÁBAN (Egy tanulmányút tapasztalatai1) KULCSÁR KÁLMÁN Meglehetősen merész vállalkozásnak tűnik egy tanulmányút tapasztalatai­nak és a nyilvánvalóan távolról sem teljes szakirodalmi ismeretek birtokában az indiai társadalomról és szociológiáról írni. A vállalkozás vakmerőségét me­részségre azonban az csökkenti, hogy e világrésznyi országban való tartózko­dásom során viszonylag, sok és többnyire igen jónevű kutatóintézetet és egye­temet sikerült meglátogatni, a közgazdaságtudományok, a szociológia, a jogi, a politikai és az igazgatástudományok néhány elsőrangú szakemberével nyílt lehetőség az eszmecserére, akik őszintén és világosan tárták fel társadalmuk alapkérdéseit, azokat a kérdéseket, amelyekkel az indiai szociológia is foglal­kozik. Ebben az írásban azonban — és ez természetes — mégsem adhatok áttekintést az indiai társadalom és szociológia egészéről, még csak a legfon­tosabb vonásokról sem. Csupán azokat a problémákat igyekszem felvázolni — inkább jelezni, de semmiképpen mélyebben elemezni —, amelyek az indiai szociológia érdeklődésének központjában állanak, és amelyeket tanulmányoz­hattam. I. Az indiai szociológia fejlődésének néhány sajátossága Legnevesebb művelői szerint az indiai szociológia — és a vele sokszor szinte elválaszthatatlanul szoros kötelékben élő társadalmi vagy kulturális antropoló­gia — keletkezésében és fejlődésében is összefüggött a társadalom alakulásá­val. Mindjárt kezdetében is két jelentős társadalmi momentum található: egy­részt az indiai brit kormányzat szükségletei, amely felismerte, hogy az igaz­gatott társadalom társadalmi és kulturális sajátosságainak ismerete megköny­­nyíti az igazgatást,íga másrészt a feltámadó indiai nacionalizmus, amely ugyan­csak érdekelt volt a hindu társadalom és kultúra feltárásában, éspedig az ide­gen uralom ellen ható, a kialakítandó új társadalom tradicionális alapjait ké­pező elemek hangsúlyozása révén. A két ellentétes politikai érdektől mozgatott — de a szociológiai produktumokban hasonló jellegzetességekkel terhes­ — törekvés századunk tízes-húszas éveire jutott el odáig, hogy egyes egyeteme­ken bevezették a szociológia oktatását. A University of Bombay pl. 1914-ben kapott állami támogatást a szociológiai kutatások és oktatások kifejlesztésére, s itt dolgozott a korai indiai szociológia egyik leghatásosabb képviselője P. Geddes is, aki a városszociológiai kérdésekkel, az ember és környezet össze­függésének társadalmi problémáival foglalkozott. Lucknowban 1921-ben alakult meg egy kombinált közgazdaságtudományi és szociológiai fakultás­­. Mukherjee — fő működési területe az iparosodás társadalmi hatása — 1­ 1 Szociológiai

Next