Szociológia 1977
1. szám - A szociológia helyzetéről és feladatairól
ményes csatornái jelentőségének feltárását is (ebből a szempontból az iskola és a társadalom viszonyát érintő kutatások eredményei a legjelentősebbek). Az egyes társadalmi osztályokat, rétegeket tekintve jelentősek a munkásosztály belső tagozódásával, a munkássá válás folyamatával, a szakmunkásképzéssel, a munkásosztály társadalmi helyzetével kapcsolatos kutatások, az értelmiségi réteg jellemzőinek, funkcióinak, egyes értelmiségi foglalkozási csoportok társadalmi összefüggéseinek, a vidéki és a fővárosi értelmiség helyzetének történeti és jelenidejű vizsgálata. A társadalom egyes rétegeinek életmódját meghatározó tényezők empirikus vizsgálata megalapozta az életmódot kondicionáló társadalmi tényezők átfogó, elméleti igényű jellemzését. Jelentősek a nők helyzetével foglalkozó kutatások is. A szervezetszociológia — az egyre inkább kiteljesedő elméleti és elmélettörténeti megalapozáson túl — eljutott a szervezetnek mint rendszernek a társadalmi környezetével való együttes vizsgálatáig. Ez a felismerés tükröződik a döntési mechanizmusok feltárására irányuló, interdiszciplináris jelleggel végzett szervezet- és jogszociológiai kutatásokban, az üzemi munkásmagatartások módszeres empirikus vizsgálatában. Jelentős, nemzetközien is méltányolt eredmények születtek a tudományszervezés társadalmi összefüggéseinek szociológiai vizsgálata, az időmérleg-kutatás és a szabad idő szociológiája terén. A településszociológia eredményei elsősorban a városszociológia területén jelentősek: a lakáselosztás társadalmi tényezőivel és a vidéki nagyvárosok ökológiai szerkezetével összefüggő kutatásokat a tanácsi tervezés is jól hasznosította. Az utóbbi években megindult falukutatások első eredményei a falusi társadalomban végbement átstruktúrálódásról adnak korábbi ismereteinknél árnyaltabb képet. Egyes társadalmi problémák megközelítésében — pl. a művelődés- és a családszociológia területén — komplex kutatások hoztak nemzetközileg új eredményeket. Jelentősek az eredmények a jog- és kriminálszociológiában, a fiatalkorú bűnözés és a társadalmi-gazdasági fejlődés összefüggéseinek vizsgálatában, a deviáns magatartások, különösen az alkoholizmus tényezőinek feltárása terén is. 2. Az 1966-os Ágit. Prop. Bizottsági állásfoglalás intencióinak megfelelően a szociológiai kutatóhelyek hálózata jelentősen bővült, s a kutatási bázis egészében véve konszolidálódott. Megerősödött az MTA Szociológiai Kutató Intézete. Az intézet vezetési válsága és azok a belső problémái, amelyek 1968-ban jelentkeztek, illetve, amelyek bizonyos utórezgései 1973—74-ben, a társadalomtudományok egyes művelőinek antimarxista nézeteivel foglalkozó határozatok kapcsán ismét érzékelhetők voltak, rendeződtek. Az intézet állami vezetése szilárd, s a tudatos káderpolitika eredményeként szakmailag felkészültebb, politikailag szilárdabb lett az intézet káderállománya. Az intézet kutatásai is kedvező irányban változtak: kutatási profilja társadalmunk alapvető folyamataihoz igazodik, kapcsolódva az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv kiemelt feladataihoz, illetve az Ágit. Prop. Bizottság középtávú témaajánlásaihoz. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének létrejöttével az 1966-os helyzethez képest jelentős mértékben kibővült és megerősödött a szociológia kutatóbázisa. Kutatásai a szociológia területén különösen a munkásosztály és az értelmiség társadalmi jellemzőinek feltárásában voltak számottevőek, de az intézet interdiszciplináris jellegéből követ