Szociológia 1977
1. szám - A szociológia helyzetéről és feladatairól
akadémiai intézet, egyetemi és főiskolai tanszék is kezdeményezett és folytat szociológiai kutatómunkát. 3. A szociológiai kutatóhelyek gyors ütemű kiépülése részben a szociológia iránti rendkívül dinamikusan növekvő társadalmi igényeket tükrözi, részben azokkal a korábbi pártállásfoglalásokkal függ össze, amelyek több központ létrehozását sürgették a tudományágon belül. De ebbe az irányba hatott az is, hogy saját kutatási területük mélyebb összefüggéseinek feltárása érdekében más társadalomtudományi ágak művelői is egyre nagyobb mértékben alkalmaznak szociológiai módszereket. Ennek a tudománypolitikailag továbbra is támogatandó, az interdiszciplináris kutatások iránti igényeket tükröző törekvésnek a jegyében bontakoztak ki, s értek el figyelemre méltó eredményeket az elmúlt években például a szociálpszichológiai, a művelődésszociológiai, az irodalomszociológiai és a nyelvszociológiai kutatások. A szociológiai kutatóhelyek ugyanakkor általában kislétszámúak, s kapacitásuk nincs arányban a vállalt feladatok nagyságával. A szociológiai kutatóhelyek szinte kizárólag társadalmilag fontos témákat kutatnak, ezekre a nagy horderejű témákra azonban — kapacitásuk korlátozott volta miatt — csak néhány kutatót tudnak koncentrálni, s így e témáknak csak egyes vonatkozásait közelíthetik meg. Nem kielégítő a kutatóhelyek közötti együttműködés sem. A kutatóhelyek felügyeletiig több főhatósághoz tartoznak, és intézményesen — tudományirányítási eszközökkel — a kutatások összehangolását, jobb egymásra épülését, nagyobb erők koncentrálását a legfontosabb kutatási feladatokra eddig csak az Ágit. Prop. témáknál sikerült biztosítani. A szociológiai kutatás iránti fokozódó, többirányú társadalmi igényeket — amelyek a szakigazgatásban, az ipari szervezetekben, a közművelődés és az egészségügy területén egyaránt jelentkeznek — a magyar szociológia jelenlegi kutatási kapacitásával és káderállományával nem elégítheti ki megfelelő színvonalon. 4. Jelentős az előrelépés a kutatók elméleti-metodológiai felkészültségében, emelkedett a kutatások színvonala és módszertani megalapozottsága. Ez fontos feltétele volt a kutatómunka jelzett eredményeinek. Ennek ellenére — bár e téren is más jellegű problémákkal kell szembenéznünk, mint a korábbi időszakban — a kutató munka marxista társadalomelméleti megalapozottsága sok esetben ma sem kielégítő. A szociológiai kutatások terén jelentkező elméleti-ideológiai problémák összefüggnek a marxista szociológia fejlődésének megkésettségével. A kibontakozó marxista szociológiára — hazánkban is — számtalan alapkérdés megoldása várt. A körülmény magyarázza a kialakuló magyar szociológiának a polgári szociológiához való viszonyát. Mivel a klasszikusokon kívül hozzáférhető marxista szociológiai munkák alig álltak rendelkezésre — s a módszertani tapasztalatok sem voltak kielégítőek — a kutatók kezdetben kénytelenek voltak a polgári szociológia eredményeihez fordulni. A polgári szociológia természetesen csak a legabsztraktabb szinten tekinthető homogénnak: az egyes irányzatoknak más-más a viszonyuk a marxizmushoz, a jelenkori tőkés, szocialista társadalmakhoz és ezt eredményeik értékelése során is figyelembe kell venni. Hiba lenne tagadni, hogy a polgári szociológia számos, lényeges kutatás-technikai és módszertani tanulsággal szolgál a marxista szociológia számára. A társadalomtudományok terén azonban világnézeti-ideológiai szempontból a módszerek sem „semlegesek”. A 4