Szociológia 1983
1-2. szám - Tanulmányok - Kolosi Tamás—Tucek, Milan: Differenciálódás és közeledés
c) iskolázottság, képzettség; d) anyagi életkörülmények; e) kulturális aktivitás, szabadidő felhasználás; f) társadalmi-politikai aktivitás. E három év alatt összegyűjtöttük a hat ország számba vehető statisztikai adatait, kidolgoztuk a kutatás módszereit és eszközeit. Az empirikus vizsgálat során egyrészt a mintába került ipari dolgozókkal folytattunk erősen sztenderdizált kérdőíves interjút, másrészt külön adatlapot vettünk fel a mintába került személyek konkrét munkájának főbb jellemzőiről. Az adatfelvételre 1979. március és június között került sor, minden országban 2000—2500 fő közötti mintán. Ez a minta Lengyelországban az ipari dolgozók országosan reprezentatív mintáját jelentette. Bulgáriában, Csehszlovákiában és Magyarországon 13—32 az ipar egészét jellemző iparvállalatot választottunk ki, és ezek munkaügyi nyilvántartásából választottuk ki a területileg, ágazatilag és a fenti négy csoport szerint arányos véletlen mintát. Hasonló eljárással készült a minta az NDK-ban és a Szovjetunióban is, csakhogy területileg korlátozottabban. Az NDK-ban a berlini terület, a Szovjetunióban a gorkiji régió üzemei jelentették a mintavétel alapját. A felvett adatokat egységesen kódolták és a számítógépes feldolgozás is központilag történt előbb Prágában, majd Moszkvában, egyes részelemzések esetében Budapesten és Varsóban. Az azóta eltelt időszakban már egy sor publikáció született mind a kutatás módszereiről és főbb adatairól, mind a hat dimenzió elemzéséről. Megjelentek a vizsgálatban részt vett országok egészére és bizonyos csoportjaira vonatkozó elemzések éppúgy, mint nemzeti kutatás jelentések. Születtek elemzések nemzetközi szerzői kollektívák és egyes országok kutatóinak tollából. Ezek a tanulmányok részben szigorúan az empirikus adatbázishoz kötődve bemutatták az ipari dolgozók differenciálódását, a jelenleg létező azonosságokat és különbségeket az ipari dolgozók különböző kategóriái között, részben pedig az adatok elméleti általánosítására is vállalkoztak, a közeledés folyamatáról megfogalmazott teoretikus modellek igazolására használva fel az empirikus adatokat. Mindezzel bizonyítva a kutatásban részt vevő nemzetközi kollektíva közös marxista orientációját és tudományos sokszínűségét is. Az ismertetett hat dimenzióban végzett elemzések ugyanakkor megmutatták azt is, hogy az egyes dimenziókon belül melyek azok a legfontosabb összevont változók, amelyek az adott dimenzióhoz tartozó jelenségek széles körét a legjobban jellemzik. Ezen elemzésekre támaszkodva most már kiválaszthatók azok az összevont indexek, amelyek a) a társadalmi jelenségek egy-egy nagyobb csoportjának jellemzésére alkalmasak és b) az adott dimenzión belül a jelenségek viszonylag széles körével vannak összefüggésben, így például olyan indexekhez jutottunk, amelyek ordinális skálán elhelyezik a megkérdezettek lakáshelyzetét, munkájuk szellemi, illetve fizikai nehézségét, kulturális aktivitásuk színvonalát vagy formális szervzetekben megnyilvánuló társadalmi-politikai aktivitásuk intenzitását. Az ipari dolgozók ezen hat dimenzióban megnyilvánuló differenciálódását végül is 35 ilyen összevont komplex mutató segítségével tudták mérni. (Felsorolásukat 1. melléklet 2