Szociológiai Szemle 25. (2015)
2015 / 1. szám - TANULMÁNY - Jávor István: Szervezeti hatalmi struktúrák – korrupciós rendszerek. Empíria és elmélet
Szociológiai Szemle 25(1): 2-38. Szervezeti hatalmi struktúrák - korrupciós rendszerek Empíria és elméleti Jávor István h6503javella.hu Beérkezés: 2013.12.15. Átdolgozott változat beérkezése: 2014.12.16. Elfogadás: 2015.01.16. ÖSSZEFOGLALÓ: Tanulmányunkban a szervezeti korrupció elemzésével foglalkozunk. Azt vizsgáljuk meg, hogyan jelenik meg a szervezeten belüli korrupció a szervezeti hatalmi struktúra különböző szintjein. Kutatásunk kvalitatív adatgyűjtésen alapul. Az empirikus kutatás elméleti hátterét a szervezeti hatalom elmélete adja. Azt találtuk, hogy a szervezetekben fellelhető tartalékokat, erőforrásokat informálisan és illegálisan reallokálják a szervezeti hatalmi rendszer különböző szintjein. Bár a korrupció megjelenhet kizárólag egyéni érdekeket szolgáló cselekvésként, azonban a legtöbb esetben a szervezeten belüli környezet is látja a korrupciós tranzakciókat, érzékeli a lehetőségeket egyéni haszonra értékesítők magatartását és annak következményeit. Ez a tudás a szervezet irányítási rendszerébe is beépül. A kutatás során két alapvető szervezeti mechanizmust tártunk fel, melyek a korrupció elrejtését szolgálják. A szervezetet irányító domináns koalíció korrupcióját gyakran a középső szakmai terület legalizálja. A másik mechanizmus akkor jelenik meg, amikor erős pozíciójú csoportok képesek a szervezeten belüli és kívüli ellenőrzési rendszereket kikapcsolni, ezzel megakadályozzák, hogy belelássanak informális viszonyaikba. Végezetül tanulmányunk rámutat arra, hogy a korrupció intézményesedik mind a szervezeten belüli, mind a szervezetek közötti viszonyokban, hiszen a szervezeti elitek olyan komplex korrupciós rendszereket építenek ki, amelyek piacképes árukká válnak. Ezeket az intézményesült korrupciós technikákat és szociális rendszereket korrupciós brókerek értékesítik franchise rendszerként. Kulcsszavak: szervezeti korrupció, hatalom, hatalmi zónák, technicizálás, vezetés, középvezetés Majdnem minden korrupciós kapcsolatnak vannak szervezeti aspektusai, mivel a résztvevők vagy szervezeti tagok valamilyen formában kapcsolódnak szervezetekhez. A korrupcióval foglalkozó társadalomtudományos szakirodalom túlzottan leegyszerűsíti vagy teljesen figyelmen kívül hagyja a jelenség szervezeti vonatkozásait. A szervezeti viszonyokkal foglalkozó szakirodalomban szintén ritkán találkozunk a korrupció jelenségét elemző munkákkal. Az, hogy a szervezeti szempontok ritkán . A kutatást támogatta az ELTE TáTK. A cikk empirikus elemzése jelentős részben Jancsics Dávid doktori disszertációjához készített interjúin alapul.