Természet 9. (1877)

1877 / 7. szám - Dr. Szontágh Miklós: A szepesi Tátra éghajlata és a havasi levegő befolyása az emberi szervezetre

A szepesi Tátra éghajlata és a havasi levegő befolyása az emberi szervezetre. Gyakran hallhatjuk, hogy a Tátra alján, nevezetesen Ó-és Uj-Tátrafüreden, a természet téli álmából csak nyár derekán ébred, hogy ott májusban még dermesztő fagy uralg, s a feny­veseken rideg zúzmara virít. Pedig e tévhitnek nincs tapaszta­lati alapja, s a physikai elmélet is ellene szól. A lefolyt 4 év alatt tett klimatológiai tanulmányaim s pon­tosan írt meteorologiai feljegyzéseim engem másról győztek meg. Az egész Tátra-hegység még nem képez eléggé kompakt tömeget, hogy annyira önálló éghajlati külömbzetekkel bírhas­son, mint azt az alpokban tapasztaljuk. Az országban uralkodó általános légtünettani viszonyok tehát a szepesi Tátrára is ki­hatnak, s midőn az alföldön meleg, derült idő van, akkor Új- Tátrafüreden is tiszta az ég s a tartós országos eső itt is csapa­dékot szül, csakhogy e jelenségek az alacsonyabb hőmérsék és légnyomás s a helyi viszonyok által némileg módosíttattak, még pedig, mint ezt látni fogjuk, a Tátra vidék előnyére. Egy pillantás a Tátra-hegység térképére vagy még in­kább egy alapos körültekintés magán Űj-Tátrafüreden, csakha­mar meg fog bennünket győzni arról, hogy e hely felette ked­vezően fekszik, s az éjszaki szelek ellen védve van. A szepesi Tátra délnek minden elöhavasok nélkül mérsékelt lejtözettel a völgybe simul el. E lejtözet egyikén, a Nagy-Szálloki csúcs de­rekán fekszik Új-Tátrafüred. Ezen málas hegytönk éjszaknak 1471 méterrel túlemelkedik a gyógyhelyen, tehát tökéletesen elzárja tőle a lengyel-orosz szeleket. Éjszak-keletnek a 263 mé­terrel magasabb Kämmchen áll útjában, s nyugatnak a hatal­mas Gerlachfalvi csúcs i652 méternyi többlettel őrködik felette. Csupán délnek van nyílt s tág látsikja, s az emberi szem mesz­­sze-messze elbarangolhat egészen a Királyhegyig a Baba-Bor­„Természet* 1877. 7. szám 7

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék