Történelmi és Régészeti Értesítő - A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat Közlönye 1. (1875)

1875 / 2. füzet - Miletz János: Temesvár hadászati jelentősége történelmünkben I. Mátyás király haláláig

viselője is volt. Mint korának legnagyobb hadvezére, az ellenség előtt bá­tor vakmerőség nélkül, előre látó, rettenthetetlen volt s a töröknek egye­düli félelme s háborúiban mindaddig nem nyugodott m­eg hazájának s a kereszténységnek ezen kérlelhetlen elleneit tökéletesen össze nem zúzta.­) Ily jeles tulajdonokkal bíró hősnek kezeibe jön letéve Temesvár s az alvidék védelmezése. Azt mondanunk sem kell, hogy nem csak a Te­mesköz, de az egész ország kimondhatatlan lelkesedéssel üdvözölte őt ezen uj méltóságában, mely érdemeit tekintve érdemlegesen csak is őt illethette. Hunyady Temesvárt választa lakhelyül, mivel a még E­ó­­b­e­r­t Károly által építtetett ideiglenes királyi palota, melynek kinézéséről, rajzáról semmi emlék sem maradt vissza reánk, valószí­­nűleg a százados elhagyatottság alatt pusztulásnak indult. Hunyady 1441 —1447 között hadi operatióinak biztosabb elintézése s családja kényelmé­nek tekintetéből a nagy nevéről emlékezetessé lett Hunyady kastélyt épittette a már fenállott erődben, mely azóta „kastély erődnek“ nevez­tetett s a halhatatlan nevű hős családja ide téve át lakhelyét K­o­l­o­s­v­á­r­­r­ó­l. Magyarország s a kereszténység nagy nevű hősének ünnepélyes be­vonulása temesvári fő hadipositiójába 1447 Mária mennybemenetele nap­ján történt, s ez időtől kezdve valahányszor tettdús élete és harcias tevé­kenysége megengedték, mindannyiszor itt keresett enyhülést és uj erőt családja körében.2) Innen indult meg sokszor délceg vitézeinek élén mi­dőn a harci riadó a tett mezejére szólitá; innen küldött egy derék sere­get Csupor Péter vezérlete alatt Román moldovai fejedelem ellen; itt szerelte fel legtöbbször hadseregét s itt készité a török elleni haditer­veit; itt volt 1451 május havában főhadiszállása, midőn a szerb despot Brankovics ellen hadat akart inditani Szerbiába. 1456 április 7-én Temes­vár Hunyady János nevére íratott zálog képen minden hozzá tarto­­zandóságaival és az azzal összekötött t­emesi grófsággal együtt V. László király által Dénes bibornok s esztergomi érsek, Garay László nádor és Ujlaky Miklós erdélyi vajda jelenlétében, bizonyos 12.000 arany forintban melyet már előbb és ismét 8000 arany forintban melyet utóbb Hunyady János beszterczei örökös gróf és ország kapitánya a királynak kölcsönzött.3) Ugyanezen évben ezen zálogbirtoka körül tartózkodott a hon­i ke­reszténység védelmében lankadatlan hős egész junius havában, leginkább hadszedéssel foglalkozva, „hogy a török által szorongatott Nándorfehér­várt a hazának megmenthesse, mely csüggedetlen honfiúi törek­véseinek s bajnoki erőfeszítésének eredménye lett a magyar . Teleky: Hunyadyak kora. II. 448 1. — Salamon: Magyarorsz. a török hó­dítás koráiban. 32. 33. 58. 1. a) Or­tin­a gr. Szent­k­láray: Történelmi Adattár, III. 314 1. — Böhm: Délmagyarország. tört. I. 146. 1. s) Teleky: Hunyadiak kora X. 497. 1.

Next