Történelmi és Régészeti Értesítő - A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat Közlönye 5. (Új évfolyam, 1889)

1889 / 1. füzet - Milleker Bódog: A rézkor emlékei Délmagyarországon

TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI MUZEUMTÁRSULAT KÖZLÖNYE. V. ÉVFOLYAM. 1889. I. FÜZET. A rézkor emlékei Dél-Magyarországon. Milleker Bódogtól. Dr. Pu­­­szky Ferencz tana, mely szerint Magyar­­országon a csiszolt kőkorszak és a bronczkorszak között még egy átmeneti időszak is volt, midőn a tiszta vörös rezet fel­használták az emberi szükségletekhez megkívántató eszközök, fegyverek és más tárgyak előállítására, Délmagyarország terüle­téről is nyer fényes bizonyítékokat. Míg Pulszky korszakot alkotó művében­) csak két olyan leletet tud előszámlálni, mely a Duna-Tisza-Maros-közén fordult elő — t. i. a lippait és a v­in­gait — addig mi jelenleg már nyolczczal dicsekedhetünk, melyek közül hét Temesvármegyére, u. m. L­i­p­p­á­r­a, V­i­n­g­á­r­a, Nagy-Szredistyére, Germánra, Deschan­falvára, Verseczre és Fehértemplomra, esik, és egy Krassó- Szörény vármegye területére, t. i. a német-bogsáni. Toron­­tálból még nem ismerünk praehistoricus vörös réztárgyakat. A Délmagyarországon eddig előfordult réz tárgyak követ­kezőkép osztályozhatók: 2 lapos véső (Nagy-Szr­edisty­éről és Német-Bogsánról); 1 ü­r­v­é­s­ű (Német-Bogsánról); 7 kétélű csákány, melyeknek éle keresztben áll (Germán­ról és Nagy-Szredistyéről); 2 nagy, úgynevezett bányász csákány (Vingáról és Lippáról); 1 fejsze (Fehértemplomról); és *) *) Dr. Pulszky Ferencz: A rézkor Magyarországban. Budapest, 1883.1

Next