MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 06. ÉVFOLYAM (1957)

1957 / 1. sz. - KUTATÁS - BÓNISNÉ WALLON EMMA: Pilgram Antal váci székesegyház terve

A váci székesegyház Pilgramtól készített terv­anyaga a következő terveket tartalmazza : 1. A tervezett székesegyháztér, a székesegyház alap­rajzával és a térre szánt épületek jelzésével. 2. A székesegyház déli oldalhomlokzata. 3. A székesegyház északi oldalának hosszmetszete. 4. A székesegyház homlokzatának keresztmetszete. 5. A székesegyház szentély oldalának keresztmetszete a főoltárral. 6. A székesegyház bejárati szakaszának kereszt­metszete. 7. A székesegyház hátsó homlokzata. Hiányzik a tervek közül az egész templom alaprajza, amelyről csak a­­Székesegyház térre rajzolt, aránylag kisméretű alaprajz révén alkothatunk fogalmat. Nélkü­lözzük az igen fontos homlokzattervet is. Pilgram művészetének egy eddig nem ismert területét tárja fel előttünk a Székesegyház tér (mai Konstantin tér) beépítésének terve. Eddig a szakirodalomban csak mint templomépítő mester szerepelt, a váci terv mint várostervezőt is bemutatja, aki hatalmas térkoncepció­ban fogja össze a készülő székesegyházat a környező térrel és épületekkel. Ha ez a tervezet megvalósul, az egész városkép művészi színvonala emelkedett volna és talán a város egyéb építkezése is magasabb szempontok szerint fejlődött volna. Ez a terv kétségkívül a barokk Róma lehelletét érezteti. Szinte elképzelhetetlen, hogy a mester ne járt volna Rómában, így a művészetére ható délnémet és osztrák befolyásokon kívül mint fontos tényezőről, az ő korában már teljesen kialakult barokk Róma hatásáról is meg kell emlékeznünk. Tervé­nek hátterében ott érezzük természetesen, a nagy római példákon nevelődött építtető püspök ihlető ha­tását is. Pilgram a sok küzdelemmel és munkával teremtett, a Duna felé lejtő s a budapesti Fő út által két egyenlőtlen nagyságú részre osztott tér alkatához szabta tervét (1. kép). A térnek a főútvonaltól keletre fekvő felső szakasza közepe táján helyezte el a görög kereszt alap­rajzú székesegyházat. Ezt a felső teret két oldalt derék­szögben csoportosított magánházakból álló épület­tömbökkel zárta volna le, amelyeket „verschidene Privat und bürgerliche Hausser" megjelöléssel látott el rajzán. A két különálló toronnyal tervezett székesegyház­ból félkörívben formált lépcső vezet a térre. A tornyok mellett indul egy Bernini colonnade-ját idéző, sarkaiban lekerekített, két függőleges szárban lefelé haladó, külső fallal határolt csarnok. Belső oldalán egy pillérsor egyenlő négyzetes szakaszokra osztja. Függőleges szárain négy, erősebb pillérkeretbe foglalt pihenő szakasz, „reposok­" van, ahogy a mester ezt a bécsi Esterházy -palota lépcsőházánál is nevezi. A csarnok nyugati, szabad oldalán homorúan ívelődő bábos korláttal zárul. A csarnokból négy lépcső vezet a székesegyház szintjénél mélyebben fekvő térre. A tervrajzon négy, tetszés szerint magyarázható ábrát is helyezett el a művész. Talán a tér ékesítésére talapzatalakokkal körülvett szobrokat képzelt ide. A tér baloldalán a piaristák már akkor álló épületét jelezte a mester : „Das Piaristen Collegium Samt Der Kürchen", jobboldalt az azóta valóban felépült szemináriumot : „Plaz der Neuen Seminari Samt der Capellen". Az út mellé kétoldalt 3. Pilgram Antal váci székesegyház terve. Déli oldalhomlokzat

Next