MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 06. ÉVFOLYAM (1957)
1957 / 1. sz. - KUTATÁS - BÓNISNÉ WALLON EMMA: Pilgram Antal váci székesegyház terve
A váci székesegyház Pilgramtól készített tervanyaga a következő terveket tartalmazza : 1. A tervezett székesegyháztér, a székesegyház alaprajzával és a térre szánt épületek jelzésével. 2. A székesegyház déli oldalhomlokzata. 3. A székesegyház északi oldalának hosszmetszete. 4. A székesegyház homlokzatának keresztmetszete. 5. A székesegyház szentély oldalának keresztmetszete a főoltárral. 6. A székesegyház bejárati szakaszának keresztmetszete. 7. A székesegyház hátsó homlokzata. Hiányzik a tervek közül az egész templom alaprajza, amelyről csak aSzékesegyház térre rajzolt, aránylag kisméretű alaprajz révén alkothatunk fogalmat. Nélkülözzük az igen fontos homlokzattervet is. Pilgram művészetének egy eddig nem ismert területét tárja fel előttünk a Székesegyház tér (mai Konstantin tér) beépítésének terve. Eddig a szakirodalomban csak mint templomépítő mester szerepelt, a váci terv mint várostervezőt is bemutatja, aki hatalmas térkoncepcióban fogja össze a készülő székesegyházat a környező térrel és épületekkel. Ha ez a tervezet megvalósul, az egész városkép művészi színvonala emelkedett volna és talán a város egyéb építkezése is magasabb szempontok szerint fejlődött volna. Ez a terv kétségkívül a barokk Róma lehelletét érezteti. Szinte elképzelhetetlen, hogy a mester ne járt volna Rómában, így a művészetére ható délnémet és osztrák befolyásokon kívül mint fontos tényezőről, az ő korában már teljesen kialakult barokk Róma hatásáról is meg kell emlékeznünk. Tervének hátterében ott érezzük természetesen, a nagy római példákon nevelődött építtető püspök ihlető hatását is. Pilgram a sok küzdelemmel és munkával teremtett, a Duna felé lejtő s a budapesti Fő út által két egyenlőtlen nagyságú részre osztott tér alkatához szabta tervét (1. kép). A térnek a főútvonaltól keletre fekvő felső szakasza közepe táján helyezte el a görög kereszt alaprajzú székesegyházat. Ezt a felső teret két oldalt derékszögben csoportosított magánházakból álló épülettömbökkel zárta volna le, amelyeket „verschidene Privat und bürgerliche Hausser" megjelöléssel látott el rajzán. A két különálló toronnyal tervezett székesegyházból félkörívben formált lépcső vezet a térre. A tornyok mellett indul egy Bernini colonnade-ját idéző, sarkaiban lekerekített, két függőleges szárban lefelé haladó, külső fallal határolt csarnok. Belső oldalán egy pillérsor egyenlő négyzetes szakaszokra osztja. Függőleges szárain négy, erősebb pillérkeretbe foglalt pihenő szakasz, „reposok" van, ahogy a mester ezt a bécsi Esterházy -palota lépcsőházánál is nevezi. A csarnok nyugati, szabad oldalán homorúan ívelődő bábos korláttal zárul. A csarnokból négy lépcső vezet a székesegyház szintjénél mélyebben fekvő térre. A tervrajzon négy, tetszés szerint magyarázható ábrát is helyezett el a művész. Talán a tér ékesítésére talapzatalakokkal körülvett szobrokat képzelt ide. A tér baloldalán a piaristák már akkor álló épületét jelezte a mester : „Das Piaristen Collegium Samt Der Kürchen", jobboldalt az azóta valóban felépült szemináriumot : „Plaz der Neuen Seminari Samt der Capellen". Az út mellé kétoldalt 3. Pilgram Antal váci székesegyház terve. Déli oldalhomlokzat