MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 13. ÉVFOLYAM (1964)
1964 / 2. sz. - KUTATÁS - ZOLNAY LÁSZLÓ: Balassa Bálint családi emlékei Esztergomban
5. Balassa Menyhárt pallosa. Fegyvertörténeti irodalmunk eddig nem ismerte Balassi Menyhértnek († 1568), a költő nagybátyjának, a hírhedt honti főispánnak, később I. Ferdinánd felvidéki főkapitányának a pallosát. A keleti acél pallos hossza 104 cm. Keresztvasa : 12,3 cm. A kétélű, törökös penge mindkét oldalán arannyal futtatott vércsatorna. A penge felső részén inkrusztált arab írásjelek, közös emblémában Korán idézet. A keresztvas két vége legörbül, sárkányfejekben záródik. A markolat és a keresztvas aranyozott ezüst. A markolat végén és a sárkány fejeknél, kiemelkedő ezüst rekeszekben féldrágakő betétek. A penge — kurzív írású — vésete : Com(es) Melchior Balassa Serenissimi Imperatoris et Regis Ungariae Ferdinandi imi Generalissimus 1560. A pallos hüvelye újabb kori , bőrrel bevont faték, sárgaréz veretekkel. 6. Balassa Péter pecsétnyomója. Vas tipárium, ovális ezüst nyomó felülettel. A pecsételő felület mérete : 30 x 26 mm. A nyomófej közepén a Balassa-család — XIII. század óta használatos — bölényfejes címere, a fő alatt félholddal, a szarvak közt hatágú csillaggal, két koronás sárkány alakja között. Majuszkulás felirata : Comes Petrus Wyter (?) de Kekko perpetuus de Giarmat 1224. Balassa Péter — e néven a család VI. Pétere — Balassa Menyhértnek unokája volt . Nagy Iván genealógiája szerint 1621-ben halt meg. A nehezen olvasható pecsétvéseten kivehető Wyter név talán utalás a család egyik, XIII. századi ősére, Byter comes, honti és nógrádi megyeispánra (1250 -1300). A tipárium 1224-es dátuma pedig alighanem utalás arra az 1224. évre, amelyet a Balassa-nemzetség tagjai, évszázadokon át családjuk legrégibb okleveles említésének tartottak.7 * Az esztergomi Balassa-emlékek alábbi — három tárgyból álló — csoportja a XVIII. században élt Balassa Ferenc gróftól (1731 — 1807) származik. Balassa Ferenc 1756-ban kamarás, 1762-ben Szerém megye főispánja, majd a tartományi bizottság főigazgatója, belső titkos tanácsos, 1783-tól kamaraelnök és koronaőr, 1785-től Horvátország, Szlavónia, Dalmácia bánja és főkapitánya volt. Műtárgyai : Balassa Ferenc báni jogara. 75 mm hosszú elefántcsont sceptrum. Feje — klasszicizáló alakítási — levél-és fonatdiszes, bordázott hagymában végződik. A szár végén aranyozott ezüst véset. Maga a szár egy osztási elefántcsont rúd. Az aranyozott fejrész nyakánál elmosódott bécsi ötvösjegy. 7. Balassa Ferenc bán nagy pecsétnyomója. 6 cm átmérőjű vas tipárium. Kör alakú. Címer vésete : Balassa Ferenc bővített, bölényfejes, holdsarlós, csillagos, sárkányos grófi címere, a Szent István-rend jelvényeivel, Mária Terézia nevének kezdőbetűivel. Peremén : a bán méltóságainak latin nyelvű, rövidített sorozata. 8. Balassa Ferenc bán lovas kornétája. A vörös selyembrokát zászló egyik oldalán Balassa Ferenc gróf bővített címere. A másik oldalon : Horvátország, Dalmácia, Szlavónia címere, ezüst- aranyszálas gyönyhímzéssel, ezüstlemez rátétekkel. * A felsoroltakon kívül a Ragályi-féle hagyatékkal több, a XIX. század elején fiágon kihalt Balassa-család tagjai által viselt ruhaékszer is az esztergomi kincstárba került. Ezek között van egy — Bethlen Gábor nevét és címerét viselő — szablya is. Ez a szablya azonban, Kalmár János megállapítása szerint XIX. századi utánzat. A kisebb, XIX. századi ruhaékszerek ismertetését mellőzhetjük. * A Balassa-család Esztergomban őrzött címeres emlékeivel kapcsolatban — ismételten — felvetem a kérdést : vajon az esztergomi Keresztény Múzeumnak M. S. jelzéssel ellátott táblaképein — a magyar késő gótika legszebb festészeti alkotásain — megjelenő, félhold-kísérte bölényfejes lobogók nem a Balassa-család lobogói-e? A táblaképek XIX. századi felbukkanási helye, Hontszentantal, a XVI. század derekán, a család délebbi fészkeinek, Gyarmatnak, Kékkőnek feladása után ugyanis Balassa birtok volt. De Balassa—birtok 8. Balassa Ferenc komnétája, a Balassa-címerrel 9. A Balassák címerrajza