MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 27. ÉVFOLYAM (1978)

1978 / 4. sz. - TANULMÁNY - CZAGÁNY ISTVÁN: Hauszmann Alajos művészetének stílusváltozásai

Mindezek az események azonban életművének har­madik döntő fordulata — stílusváltozása — után ját­szódtak le akkor, amidőn a mester a szecesszió szolgála­tába lépett, az eklektikus neoromán, neogótikus, neo­reneszánsz és neobarokk alkotások hosszú sorát hagyva maga mögött. Az első tisztán szecessziós műve az 1901-ben épült és 1945-ben elpusztult I. ker. Dísz tér 1. sz. (volt Vöröskereszt) később Külügyminisztérium négyemeletes palotája volt. [180] Nagyon érdekes, hogy a kezdetben két évtizeden keresztül eklektikus elemekkel takaréko­san dolgozott mester ezen az épületén már teljesen ki­cserélte a formakészletét. Az eleinte klasszicizálóan re­neszánsz, majd mozgalmasabban barokk felületképzést itt a vonalas rajzú díszítményekre­ épített, higgadt szecesz­szió helyettesíti. (49. kép.) A központi udvar köré komponált, zárt traktusok és a nyitott, öntöttvas oszlopokkal alátámasztott függő­folyosó-rendszerük nem sok újat mondott a mester ko­rábbi megoldásaihoz képest. A homlokzatképzésnek eddig megismert, egymásra épült, kettős­ középrizalit gondolata itt is megtalálható volt a nyugati oldalon, csak minimum­ra redukált kiüléssel. A Hunyadi János út 1. sz. Vasút Társaság bérházán alkalmazott, sisakos saroktornyok ennél az épületnél is jelentkeztek a legömbölyített sar­kok önálló kupolái formájában. Az 1944 előttről ismert manzárd tetőablakai sorát Hoepfner Guidó[181] 1922 után építette rá Hauszmann architektúrájára, amelynek felső lezárása eredetileg sokkal mozgalmasabb, oromzatos megoldású volt. (50., 51. kép.) Folyamatos fejlődés eredménye volt tehát mindaz, amit az új stílusban az öreg mester a díszítményeken kívül felmutatott. Az applikációk terén azonban ekkor, életében eddig még nem tapasztalt formakeresés indult meg saját szecessziós stílusának kialakítása érdekében. Ennek beszédes bizonyítéka az I. ker. Úri­ utca 8. sz. volt Széchenyi palota, amely az igen ritka, gótizáló szecesszió stílusában épült 1903-ban. [182] Az egyemeletes, kis ék­szerdoboz finomságú architektúra azonban csak nyílás­keretezéseiben és ablakfeletti, gótikus indaornamensek­ből alkotott dombormű feltéteiben, valamint elpusztult főpárkány-pártázatában mondott újat. Falsíknál beljebb süllyesztett kapukerete és az így kialakult, csupán vas­ráccsal zárt, külső előcsarnoka már a VII. ker Lenin körút 67. sz. volt Batthyány palotán is jelentkezett húsz évvel előbb, tehát újnak ez sem volt mondható, még a maga korában sem. (52. kép.) Ennél a kis palotánál is megtaláljuk a szokásos, belső zárt előcsarnokot a belőle nyíló, szép márványoszlopos, reprezentatív lépcsőházzal, amely ebben a formájában már a VIII. ker Puskin utca 3. sz. volt Műegyetem pót­épületében, vagy az V. ker. Dorottya utca 6. sz. föld­szintjén is jelentős szerepet játszott. A nagyszabású emeleti előtér sem új a New York palota hasonló megol­dásai után. Ráadásul a közlekedőtér-szerkesztés eklek­tikus volta is kibújik a gótizáló­ szecesszió köntöse alól. A külső homlokzatok építőművészeti stílusértékei kép­viselik csupán azt az új hangot, amely eltér Hauszmann mindegyik eddigi stílusirányzatától. Nagyon jellemző az a különbség, amely e volt Széche­nyi palotának a szintén 1903-tól kezdve épült XI. ker. Budafoki út 3. sz. háromemeletes bérházával[183] való összehasonlításából adódik. Hauszmann e két külön­böző feladatot ugyanabban az esztendőben, ugyanazon a stíluson belül, egészen másként kezelte és oldotta meg. Az előbbinek intimitása helyett az utóbbin szinte nagy­világi hatáskeresés jelentkezik többek közt abban is, hogy a főhomlokzati, zöld pyrogránit-díszítése megegye­zik a Műegyetem főépületének hom­lokzatdekorációjával. A neogótika indaornamenseinek finomsága helyett itt a durvább kiülésű maszkokat alkalmazta, mivel ezek a bérház vaskosabb szerepét kétségtelenül jobban fejezik ki a levélornamens-domborműfeltetek eleganciájánál. Végeredményében a szecesszión belüli útkeresés egyik állomásának tekinthető a volt Királyi Palota 1904-ben készült Mátyás kútjának talapzat tervezése is, [184] amely talán a legmesszebbmenő eloldódási kísérlet Hauszmann kezdeti, klasszicizálóan eklektikus homlokzatdíszítési módszerétől. Az ellipszis alaprajzú, neobarokk vízme­dencébe állított mesterséges szikla és a felette emelkedő, Salviati-féle velencei aranymozaik-háttér az erdő sze­cessziós faábrázolásaival a mesternek talán a legszaba­dabb homlokzati alkotása — a New York palotán először jelentkezett, hasonló motívumok után. Mindez azonban a kettős oszlopok és az archivoltos belső keretű falmező erőteljes, tektonikus rendjén belül helyezkedik el, mert Hauszmann még itt sem tagadta meg legfőbb jellemző­jét az architektúra parancsoló, klasszicizáló kiegyen­súlyozottságát. Ezt bizonyítja az 1906—1909-ben épült XI. ker. Mű­egyetem rakpart 3. sz. alatti Műegyetem főépülete is, [185] amely talán a nyugodt szecesszió legjobb épületének ne­vezhető Budapesten. A tanintézet másfajta igényeinek megfelelő alaprajz itt öt udvar köré szervezett négy épül 49. A Dísz-tér 1—2. sz. volt Vöröskereszt Egylet Palotája. Épült 1901-ben. 50. Az Úri-utca 8. sz. volt Széchenyi-palota neogót pártasorral 1903 után.

Next