MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 31. ÉVFOLYAM (1982)

1982 / 2. sz. - TANULMÁNYOK - GÁBOR ESZTER - NAGY ILDIKÓ - SÁRMÁNY ILONA: A budapesti Schiffer-villa : (Egy késő szecessziós villa rekonstrukciója)

A BUDAPESTI SCHIFFER-VILLA (Egy késő szecessziós villa rekonstrukciója)* „Egy nagy és anyagának minden részletében előkelő villa épült a városligetben, ennek hatalmas, több emele­ten áthúzódó hallját teszi külön is nevezetessé Kernstok üvegfala. Hosszú és keskeny pillérek osztják több mezőre ezt a falat, a közbeeső rész az, amit ólomba foglalt szí­nes üvegdarabokból formált a festő. A téli délután korai alkonyata már homályba borítja a termet, alig valami látható a freskóból, amelyet ugyancsak az ő keze festett a szomszédos falra. Az üveglemezek azonban mohón szív­ják be az egyre fogyó fényt, megragyogtatják, átszűrik, fontosságuk megnövekszik, mert ezekben az órákban egyedül ők érvényesülhetnek itt, ők aztán annál job­ban."[1] „Nem kiállítás keretében, hanem ab­ban a környe­zetben, amely végleges helyük lesz, mutatta be vasár­nap legújabb alkotásait Fémes Vilmos. A környezet egy úri lakás, a Munkácsy­ utcai Schiffer-villa fényes hallja, a­melyben színes márványok, tarka üvegablakok, fes­tett falak hatásával kell megküzdenie a szobrásznak. En­nek a hallnak kisplasztikai díszét készítette el Fémes Vilmos: a csarnok közepén egy kis halas medence két oszlopára egy-egy térdeplő bronz-szoboralakot tervezett; egy virágtartó emelvény fehérmárvány kávájába reliefe­ket faragott; s egy másik postamentmű oldalait rézlemez­ből kidomborított lapos reliefekkel borította be."[2] „Nem ismerem a Schiffer-villa házigazdáit, de amikor ki akarom emelni . . . méltánylandó cselekedetüket, hogy építettek egy mai ízlésű villát, azaz egy teljes otthont, amelynek minden részletében szabad keze volt a törté­nelmi stílusoktól szigorúan tartózkodó tervezőnek, akkor nem azt mondom róluk: íme, a modern emberek, hanem azt, hogy: íme, a nemes jó tradíciók folytatói . . . bámu­lattal kell megállani az organizált szellemi és ipari s min­denütt művészi munka ama tömege előtt, amely a leg­jelentéktelenebb sarokban is fel van halmozva. Az egy­szerű, de formáiban és anyagában is nobilis külső már megmutatja, hogy ez az épület egységes, organikus ott­hon; szinte a főbb helyiségek elrendezésére lehet követ­keztetni belőle. Közlekedőhelyiségek, hallok, folyosók architektúrája a külső logikus folytatása és ez a szoro­sabban vett architektúra szinte észrevétlenül megy át a könnyebb­ berendezési tárgyakba, bútorokba, csillárokba, mindenütt pregnánsan mutatván, hogy egy elgondoló művész termékei, hogy ez az elgondolás egyrészt teljesen szabad volt, másrészt azonban híven kellett követnie azok igényeit, akik számára az otthon épült s szervesen kellett befoglalnia az önálló művészek, az üvegfestő, a freskókomponáló és a szobrász munkáit is."[3] A megbízó Schiffer Miksa (1867—1944), a villa építtetője, mér­nök és­ vállalkozó, az ország egyik leggazdagabb embere volt. Életének határdátumai jelképszerűek: a kiegyezés évében született, és kevéssel­ a német megszállás után halt meg, 1943. április 1-én. Élete a magyar történelem­nek azokat a korszakait fogja át, amelyekben a művelt nagypolgár, a keménykezű, merész és sikeres vállalkozó képességei teljességükben kibontakozhattak. A Magyar királyi József Műegyetemen szerzett mér­nöki oklevelet 1889-ben. 1891-től magángyakorlatot foly­tatott. Beházasodott a Grünwald építési vállalkozó cégbe, feleségül véve az 1871-ben született Grünwald Saroltát, akitől négy lánya és egy fia született. A cég, amely a to­vábbiakban „Grünwald testvérek és Schiffer" néven mű­ködött, elsősorban a még mindig nagyon jelentős vasút­építkezésekkel foglalkozott. A cég prosperitását jól jel­lemzi, hogy 1910-ben 3 millió korona alaptőkével ala­kulnak át „Palatínus Építő és Ingatlanforgalmi R. T."­gá. A Magyarországon bejegyzett építő részvénytársasá­gok között kiemelkedően a legnagyobb alaptőkével ren­delkeznek. [4] 1913-ban alapítják az „Ogulin-országhatár­széli vasútépítő R. T."-ot 40 millió korona alaptőkével. A részvénytársaság vezérigazgatója Schiffer Miksa. [5] A két nagy alapítás közötti időben épült a Munkácsy Mihály utca 19. sz. alatti Schiffer-villa. Schiffer Miksa pályája ekkor meredeken felfelé ívelt. Valószínűleg a villa megépülése után kezdett hozzá komolyabban a műgyűjtéshez. Több adat és a gyűjte­mény jellege is arra mutat, hogy ehhez Melier Simon ta­nácsát vette igénybe. [6] A gyűjtemény nem volt közis­mert, publikálva sem ekkor, sem később nem volt. A köztulajdonba vett műkincsek első kiállításán, 1919-ben 32 darab festmény és szobor szerepelt a Schiffer-gyűjtemény­ből. [7] Tudomásunk van porcelán- és ezüsttárgyakról, keleti, köztük ún. erdélyi szőnyegekről. [8] A festmények között 19. századi magyar és osztrák, 17. századi német­alföldi, a szobrok között németalföldi és olasz reneszánsz és barokk kisbronzok mutathatók ki. [9] Így például a Szépművészeti Múzeum Madonna a gyermekkel és keresz­telő Szent Jánossal c. kisbronza — J. Sansovino köre — 1917-től 1945-ig a Schiffer-gyűjteményben volt. [10] A húszas évek elején Schiffer újabb vállalkozásba — vagy inkább passzióba — a versenylótenyésztésbe kezdett, és módszeres munkával rövid idő alatt e téren is komoly eredményeket ért el. [11] Felnőtt lányait — az időközben kikeresztelkedett Schiffer arisztokraták­hoz, illetve régi nemesi családok sarjaihoz adta férjhez. A vőket lehetőség szerint bevonta vállalkozásaiba. Ter­bócz Imre 1924-ben a Palatínus R. T. igazgatója lett, [12] báró Podmaniczky Attila a versenylótenyésztésben mű­ködött közre, [13] amely a jelek szerint a gróf Wimpfen család ercsi birtokán folyt. [14] Schiffer életrajzából a jó képességű, céltudatosan fel­felé törekvő elsőgenerációs nagytőkés portréja rajzoló­dik ki. Ezt a képet erősíti meg — a Schifferrel egyébként nem rokonszenvező — Radnóti Józsefnek 1927-ben írott jellemzése is: ,,. . . egy ember, aki három évtizednél h­osz­szabb idő óta dolgozik, vállalkozik, és aki sokkal, de sokkal több egy kereső, szerencsésen spekuláló vállalko­zónál, hiszen ez az ember valóban nem csupán vállalko­zott, hanem alkotott is."[15] (Eredeti kiemelés.) Mindez nem magyarázza meg, hogy a pályája csúcsa felé tartó nagykapitalista miért építtet merészen újszerű villát korának legprogresszívebb művészeivel. Az épí­tész, Vágó József és a képzőművész társak (Kernstok ) Egy készülő épületmonográfia kutatásának első fázisa: 74

Next