MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 31. ÉVFOLYAM (1982)
1982 / 2. sz. - TANULMÁNYOK - GÁBOR ESZTER - NAGY ILDIKÓ - SÁRMÁNY ILONA: A budapesti Schiffer-villa : (Egy késő szecessziós villa rekonstrukciója)
A BUDAPESTI SCHIFFER-VILLA (Egy késő szecessziós villa rekonstrukciója)* „Egy nagy és anyagának minden részletében előkelő villa épült a városligetben, ennek hatalmas, több emeleten áthúzódó hallját teszi külön is nevezetessé Kernstok üvegfala. Hosszú és keskeny pillérek osztják több mezőre ezt a falat, a közbeeső rész az, amit ólomba foglalt színes üvegdarabokból formált a festő. A téli délután korai alkonyata már homályba borítja a termet, alig valami látható a freskóból, amelyet ugyancsak az ő keze festett a szomszédos falra. Az üveglemezek azonban mohón szívják be az egyre fogyó fényt, megragyogtatják, átszűrik, fontosságuk megnövekszik, mert ezekben az órákban egyedül ők érvényesülhetnek itt, ők aztán annál jobban."[1] „Nem kiállítás keretében, hanem abban a környezetben, amely végleges helyük lesz, mutatta be vasárnap legújabb alkotásait Fémes Vilmos. A környezet egy úri lakás, a Munkácsy utcai Schiffer-villa fényes hallja, amelyben színes márványok, tarka üvegablakok, festett falak hatásával kell megküzdenie a szobrásznak. Ennek a hallnak kisplasztikai díszét készítette el Fémes Vilmos: a csarnok közepén egy kis halas medence két oszlopára egy-egy térdeplő bronz-szoboralakot tervezett; egy virágtartó emelvény fehérmárvány kávájába reliefeket faragott; s egy másik postamentmű oldalait rézlemezből kidomborított lapos reliefekkel borította be."[2] „Nem ismerem a Schiffer-villa házigazdáit, de amikor ki akarom emelni . . . méltánylandó cselekedetüket, hogy építettek egy mai ízlésű villát, azaz egy teljes otthont, amelynek minden részletében szabad keze volt a történelmi stílusoktól szigorúan tartózkodó tervezőnek, akkor nem azt mondom róluk: íme, a modern emberek, hanem azt, hogy: íme, a nemes jó tradíciók folytatói . . . bámulattal kell megállani az organizált szellemi és ipari s mindenütt művészi munka ama tömege előtt, amely a legjelentéktelenebb sarokban is fel van halmozva. Az egyszerű, de formáiban és anyagában is nobilis külső már megmutatja, hogy ez az épület egységes, organikus otthon; szinte a főbb helyiségek elrendezésére lehet következtetni belőle. Közlekedőhelyiségek, hallok, folyosók architektúrája a külső logikus folytatása és ez a szorosabban vett architektúra szinte észrevétlenül megy át a könnyebb berendezési tárgyakba, bútorokba, csillárokba, mindenütt pregnánsan mutatván, hogy egy elgondoló művész termékei, hogy ez az elgondolás egyrészt teljesen szabad volt, másrészt azonban híven kellett követnie azok igényeit, akik számára az otthon épült s szervesen kellett befoglalnia az önálló művészek, az üvegfestő, a freskókomponáló és a szobrász munkáit is."[3] A megbízó Schiffer Miksa (1867—1944), a villa építtetője, mérnök és vállalkozó, az ország egyik leggazdagabb embere volt. Életének határdátumai jelképszerűek: a kiegyezés évében született, és kevéssel a német megszállás után halt meg, 1943. április 1-én. Élete a magyar történelemnek azokat a korszakait fogja át, amelyekben a művelt nagypolgár, a keménykezű, merész és sikeres vállalkozó képességei teljességükben kibontakozhattak. A Magyar királyi József Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1889-ben. 1891-től magángyakorlatot folytatott. Beházasodott a Grünwald építési vállalkozó cégbe, feleségül véve az 1871-ben született Grünwald Saroltát, akitől négy lánya és egy fia született. A cég, amely a továbbiakban „Grünwald testvérek és Schiffer" néven működött, elsősorban a még mindig nagyon jelentős vasútépítkezésekkel foglalkozott. A cég prosperitását jól jellemzi, hogy 1910-ben 3 millió korona alaptőkével alakulnak át „Palatínus Építő és Ingatlanforgalmi R. T."gá. A Magyarországon bejegyzett építő részvénytársaságok között kiemelkedően a legnagyobb alaptőkével rendelkeznek. [4] 1913-ban alapítják az „Ogulin-országhatárszéli vasútépítő R. T."-ot 40 millió korona alaptőkével. A részvénytársaság vezérigazgatója Schiffer Miksa. [5] A két nagy alapítás közötti időben épült a Munkácsy Mihály utca 19. sz. alatti Schiffer-villa. Schiffer Miksa pályája ekkor meredeken felfelé ívelt. Valószínűleg a villa megépülése után kezdett hozzá komolyabban a műgyűjtéshez. Több adat és a gyűjtemény jellege is arra mutat, hogy ehhez Melier Simon tanácsát vette igénybe. [6] A gyűjtemény nem volt közismert, publikálva sem ekkor, sem később nem volt. A köztulajdonba vett műkincsek első kiállításán, 1919-ben 32 darab festmény és szobor szerepelt a Schiffer-gyűjteményből. [7] Tudomásunk van porcelán- és ezüsttárgyakról, keleti, köztük ún. erdélyi szőnyegekről. [8] A festmények között 19. századi magyar és osztrák, 17. századi németalföldi, a szobrok között németalföldi és olasz reneszánsz és barokk kisbronzok mutathatók ki. [9] Így például a Szépművészeti Múzeum Madonna a gyermekkel és keresztelő Szent Jánossal c. kisbronza — J. Sansovino köre — 1917-től 1945-ig a Schiffer-gyűjteményben volt. [10] A húszas évek elején Schiffer újabb vállalkozásba — vagy inkább passzióba — a versenylótenyésztésbe kezdett, és módszeres munkával rövid idő alatt e téren is komoly eredményeket ért el. [11] Felnőtt lányait — az időközben kikeresztelkedett Schiffer arisztokratákhoz, illetve régi nemesi családok sarjaihoz adta férjhez. A vőket lehetőség szerint bevonta vállalkozásaiba. Terbócz Imre 1924-ben a Palatínus R. T. igazgatója lett, [12] báró Podmaniczky Attila a versenylótenyésztésben működött közre, [13] amely a jelek szerint a gróf Wimpfen család ercsi birtokán folyt. [14] Schiffer életrajzából a jó képességű, céltudatosan felfelé törekvő elsőgenerációs nagytőkés portréja rajzolódik ki. Ezt a képet erősíti meg — a Schifferrel egyébként nem rokonszenvező — Radnóti Józsefnek 1927-ben írott jellemzése is: ,,. . . egy ember, aki három évtizednél hoszszabb idő óta dolgozik, vállalkozik, és aki sokkal, de sokkal több egy kereső, szerencsésen spekuláló vállalkozónál, hiszen ez az ember valóban nem csupán vállalkozott, hanem alkotott is."[15] (Eredeti kiemelés.) Mindez nem magyarázza meg, hogy a pályája csúcsa felé tartó nagykapitalista miért építtet merészen újszerű villát korának legprogresszívebb művészeivel. Az építész, Vágó József és a képzőművész társak (Kernstok ) Egy készülő épületmonográfia kutatásának első fázisa: 74