MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 44. ÉVFOLYAM (1995)
1995 / 3-4. sz. - KUTATÁS - KEMÉNY JÁNOS: A bajai Rudnay Képzőművészeti Szabadakadémia (1947-1953)
ennek az óraszámnak a többszörösét tanították, amíg lehetett. A művésztelepet szervező Rudnay Gyula számára a Szabadakadémia megteremtése nem annyira cél, mint inkább eszköz volt a művésztelepi alkotómunka feltételeinek megteremtésére. Lényegében gesztus volt a helyi politikai és közigazgatási vezetők szimpátiájának megnyerése érdekében. Annál több energiát emésztett fel később a fennmaradásért vívott küzdelem. Abban, hogy a Szabadakadémia működése csak rövid életű lehetett számos ok játszott közre, így pl. a megfelelő anyagi támogatás hiánya, ami állandó létbizonytalanságot teremtett, és végig megoldatlan maradt a vidéki hallgatók kollégiumi elhelyezése. Az akadémiai jelleg megszüntetésében, majd rajzszakkörré süllyesztésében valószínűleg közrejátszott az, hogy a VKM, majd 1950-től a Népművelési Minisztérium nem nézte jó szemmel az iskola sikereit. A Rudnay körül alakuló csoport láttán talán veszélyeztetve érezték a budapesti Képzőművészeti Főiskola működését. Rudnay nemegyszer hangot is adott az ott uralkodó módszerekkel szembeni ellenérzésének. Lehetséges, hogy konkurenst láttak benne, aki művészeti ellenpólus kialakítására képes vidéken. Minden bizonynyal ezzel is magyarázható - az általában megnyilvánuló központosító törekvések mellett - a minisztérium részéről 1949-től fokozottan érzékelhető bizalmatlanság, amely a gyakori ellenőrzésekben nyilvánult meg. 1 Gergely Ferenc-Kőhegyi Mihály: Rudnay Gyula bajai művésztelepe. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged, 1970/1., 253. 2 Bács Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban BKMÖL), Baja Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Főjegyzői és Közjogi Ügyosztály (a továbbiakban: Baja V. Főjegyzői és Közjogi Vo. i.) 3125/1945 és 90/1945. közgyűlési jegyzőkönyvi szám. 3 Gergely-Kőhegyi i. m. 260.1.1. sz. levél 4 A Baja Városi Szabadművelődési Felügyelőség valószínűleg 1950-ig működött, az iratanyaga azonban nem maradt ránk. A létezését csupán a vármegyei szabadművelődési felügyelőség irattárában fennmaradt jelentések bizonyítják. 5 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban OL), Jelenkori Gyűjteménye XIX-1-1-i VKM. VIII. Szabadművelődési Ügyosztály iratai (a továbbiakban: VKM. VIII. Szabadműv. Uo. k.) 72.164/ 1946 6 Bajai Kis Újság, I. évf. 20. sz., Baja, 1946. augusztus 24. 2.: A művésztelep mellett festő iskolát is nyit Rudnay professzor Baján 7 Bajai Kis Újság, I. 21, 1946. augusztus 31. 2.: Festőakadémia alapítása Baján 8 BKMÖL, Bács-Bodrog Vármegye Szabadművelődési Felügyelőségének iratai (a továbbiakban: BB. Vm. Szabadműv. Felügy. K.) -alapsz.: 1441/1947 9 Uo. 418/1946 - alapsz.: 1441/1947 10 Uo. 535/1946-alapsz.: 1441/1947 IIA hat kötelező tárgykör a következő tantárgyakat és óraszámokat tartalmazta. Valószínűleg szerepet játszott az iskoláért vívott harc feladásában Rudnay Gyula magas kora és betegsége is. A sokasodó problémák megoldását, az egyre fokozódó nyomás elhárítását már nem győzte úgy energiával, mint az elején. Erre az eshetőségre valószínűleg Rudnay Gyula is számított, amikor elkezdte ezt a munkát, hiszen amikor 1947 júliusában Bajára költözött, csak a legszükségesebb használati tárgyait vitte magával. Mindvégig fenntartotta budapesti lakását, ahová a szünetekben és amikor az ideje engedte vissza-visszatért, és ahová 1953-ban, súlyos betegen visszaköltözött. Abban, hogy a vázolt gondok és nehézségek ellenére a bajai a hasonló szabadiskolák között az egyik legjelentősebbé tudott válni, döntő szerepe volt Rudnay Gyulának és a három művésztanárnak. Ezt a színvonalas bajai kiállítások, a művészeti élet megpezsdítése mellett azok a művészek jelzik, akik innen kerültek a Képzőművészeti Főiskolára, mint pl. Fejes István, Kóthay Ernő, Cs. Nagy András, Szabó István, Szurcsik János, Szurcsikné Sárkány Anna, Udvardy Erzsébet, Weintráger Adolf festőművész, Novák Lajos grafikus, Nagy Katalin iparművész, Osváth Mária szobrász és még mások, akik a Rudnay Gyula irányította öt éves iskolai működés alatt szerezték meg művészi tudásuk alapjait. Kemény János IV. Irodalom A magyar irodalom története 121 - tekintettel a magyar szellemi élet kialakulására. Magyarország kérdései a jeles magyar írók műveiben: Tinódy, Temesváry, Apáczai, Balassa, Fazekas, Zrínyi, Kazinczy, Kölcsey, Katona, Madách, Táncsics, Mikszáth, Széchenyi, Vörösmarty, Kossuth, Jókai, Petőfi, Arany, Ady, Móra, Móricz, Babits, Erdélyi, Szabó L., Szabó D., József, Illyés, Kassák. V. Művészet A szépművészetek története Népművészet Iparművészet 24 10 évi 24 évi 10 heti VI. Történelem Napjaink világtörténeti távlata 10 évi 10 - hogyan látjuk a magyar történelem eseményeit a világpolitika és a társadalomtudomány tükrében. Fontosabb állomások: Ősközösség Etelközben. Honfoglalás. Tatárjárás. Róbert Károly, Nagy Lajos. Mátyás király, reneszánsz. Mohácsi vész. Habsburg uralom. Két világháború. Kelet-Nyugat. Gazdasági háború. Társadalmak háborúja. 12 A MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának forráskiadványai XVI. Iratok a magyar képzőművészet történetéhez 2. füzet 1946-1948. Budapest, 1979 (a továbbiakban: Iratok a ma JEGYZETEK Tárgykör és tantárgy Eredeti (évi) Óraszám Javított (heti) 1. Foglalkozási érdek Művészi alakrajz és festés, tájképfestészet 64 24 Anatómia 12 2 Szemléleti látszattan 18 2 Művészi élet a magyar földön 10Tárgykör és tantárgy Óraszám Eredeti Javított (évi) (heti) II. A test és lélek egészségének érdeke Kultúra a képzőművészetben 10 Civilizatio 10 III. A társadalmi érdek Az állam élete 10 Bevezetés a közgazdaságtudományba 10 Társadalomtudomány - 1