MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 52. ÉVFOLYAM (2003)
2003 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - CSÁKI TAMÁS: Árkay Bertalan és Peter Behrens bécsi mesteriskolája
1920) In: Tilmann Buddensieg-Helmut Rogge: Industriekultur: Peter Behrens und die AEG. Berlin 1979, 287-288; Lid: Stil? Die Form (München-Leipzig) I. 1922, 1. 5-8. 49 Anderson i. m. 2000, 38-43, 105-111. 50 Hanno-Walter Kruft: Geschichte der Architekturtheorie. München 1985, 434; Gisella Möller: Peter Behrens und das Junge Wien. In: Liskar i. m. 1986, 77-81. 51 Peter Behrens: Einfluß von Zeit- und Raumausnutzung auf moderne Formentwicklung. Der Verkehr - Jahrbuch des Deutschen Werkbundes III. 1914, 7-10, különösen 8. Otto Wagner, August Endell vagy Karl Scheffler írásai mellett ez cikk a nagyvárosi építészetről való gondolkodásra legnagyobb befolyást gyakorló művek egyike volt a századelőn. L. Lars Olof Larsson: Metropolis Architecture. In: Anthony Sutcliffe: Metropolis 1890-1940. London 1984,198-200. 52 Karl Bötticher: Die Tektonik der Hellenen. 1844. L. Anderson i. m. 2000,116-122; Werner Oechslin: „Tektonik" und „Bekleidungstheorie". In: lfd.: Stilhülse und Kern. Otto Wagner, Adolf Loos und der evolutionäre Weg zur modernen Architektur. Zürich-Berlin 1994, 52-69, 81-82. 53 Peter Behrens: Industriebau und Stadtgestaltung. Der Neubau VII. 1925. IV. 24., 97-102. 54 Peter Behrens: The Education of the rising Generation of Architects. In: Grimme i. m. 1930, 13-16. 55 Uo. 15; ill. egy 1924-es, építészetoktatással foglalkozó londoni konferencia kapcsán írt levélben: AdA/VA 1923. II. 1099. Hasonlóan a mesteriskola 1926-os esseni kiállításának megnyitásakor tartott beszédében, idézi: Heinz Berns: Peter Behrens -Eröffnung einer Architekturausstellung in Essner Börsenhaus. Essner Volkszeitung 1926. XI. 29. 56 Walter Wagner: Die Geschichte der Wiener Akademie der bildenden Künste. Wien 1967, 252, 274-275, 278. 57 AdA/ VA. 1926, ZI. 1194. 58 Helmut Lackner: Zur Kontinuität der Architektur im 20. Jahrhundert. Peter Behrens - Alexander Popp - Artur Perotti. In: Hans Seiger i. m. 1990, 159-182. L/6.: Architekt Alexander Popp (1891-1947). Kunstjahrbuch der Stadt Linz XXIX. 1990-91,93-113. Lackner utóbbi műve szerint (94. p.) Popp 1920-24 között a Duna-gőzhajózási Társaság megbízásából Magyarországon is tevékenykedett. Győri, esztergomi, budapesti és dunaföldvári kikötő- és raktárépületek mellett Óbudán igazgatósági épületet és nyolcvanlakásos munkáslakóházat, Pécsett, a társaság szénbányája számára pedig száz munkás-családiházat és egy ezerlakásos (?) bányászkolóniát tervezett és épített fel. 59 Clemens Holzmeister: Die Meisterschulen für Architektur an der Akademie der bildenden Künste in Wien. Österreichische Kunst III. 1932, 34. 60 Árkay Bertalan nyilatkozata Mucsi Andrásnak, 1957. V. 31. MTA-MKI, Adattár, MDK-C-II.7. 61 Elisabeth Liskar: E. A. Plischke. Wien 1983, 29-30; Monika Platzer (szerk.): viel zu modern. Hans Steineder. Wien 1999, 34. 62 A mesteriskola gyakorlatára: AdA/ VA. 1926, II. 1194. Egykori berlini irodavezetőjének, Karl Mittelnek a visszaemlékezése szerint a terveihez kidolgozott szénrajzok közül egyetlenegy sem volt Behrens sajátkezű műve, ő csak szóbeli utasításokat adott az irodájában dolgozó építészeknek. L. Helga Griepentrog: Im Atelier von Peter Behrens. Ein Gespräch mit Karl Mittel. In: Peter Behrens - Berlin Alexanderplatz. Kaiserslautern 1993, 95-104. Árkay Bertalan ezt a szénrajz-technikát tartotta tervei legjobb megjelenítési módjának. Pályája első éveiben szinte összes pályatervéhez készített nagyméretű, látványos szénrajz távlati képeket, a korbeli kiállításokon is legtöbbször ezekkel szerepelt. Az 1930 évek elején „Legszebb rajzaim művészi kidolgozású eszmei tervek" megnevezéssel - talán egy tervezett publikáció számára - addigi sikeresebbnek, fontosabbnak tartott műveiről egységes formátumú szénrajzsorozatot készített. L.: BTM 68.140.1. 1958-ban egy párizsi kiállítás számára állított össze hasonló, de kevesebb darabból álló sorozatot. L.: BTM 68.120. A kiállításra: Árkay Bertalan: Kérelem (1970) kézirat a család tulajdonában. 63 Karl Maria Grimme: Introduction. In: L/e. i. m. 1930, 7-11. Ezt a formálásmódot elemzi: Elisabeth Liskar: Die Architektur E. A. Plischkes in Österreich bis 1939. Wien 1984, Doktori disszertáció, ÖNB. 6-7. 64 MTA-MKI, Adattár, MDK-C-IE7. 65 AdA/VA 1925, ZI. 713,975,1028,1043. AdA/VA 1926, ZI. 18, 235, 560. Wagnerra 1.: Pozzetto i. m. 1980,12. 1925-ben a mesteriskola diákjai pénzhiány miatt még tervezett wachaui tanulmányútjukról is le kellett, hogy mondjanak. AdA/VA 1925, Zl. 975. 66 AdA/VA 1926, Zl. 237. 67 AdA/VA 1926, Zl. 616. A kongresszusra: Eve Blau: The Architecture of the Red Vienna. 1919-1934. Cambridge, Mass. 1999,165-166,391. Ezzel egy időben az Österreichische Museumban amerikai építészeti kiállítást is rendeztek, melyen a kortárs építészek munkái mellett a már akkor is az amerikai modernizmus egyik alapítójaként tisztelt Louis Sullivan alkotásait is bemutatták. tr.: Amerikanische Baukunst. Reichspost 1926. III. 20., 7. 68 AdA/VA 1925, Zl. 714. 69 Az AdA/VA 1925, Zl. 1007 alatti iratban szereplő megjegyzés az elmaradt külföldi útról valószínűleg erre vonatkozik. 1927 tavaszán a mesteriskola tanulmányútja Velencébe és környékére (Pirano, Capo d'Istria, Parenzo) vezetett: ekkor a hallgatók, néhány újabb létesítmény, mint pl. a trieszti hajógyár mellett természetesen főként a történeti építészet emlékeit tanulmányozták. AdA/VA 1927, Zl. 523. 70 Alexander Popp: Studienreise der Wiener akademischen Meisterschule des Professor Peter Behrens. Die Bau- und Werkkunst V. 1928/29, 269-278. 71 Griepentrog i. m. 1986, 83-86. p. Az 1926. évi kiállításról beszámol: Felix L. Hartmann: De tentoonstellingen der Weensche architectuurscholen. Het Bouwbedrijf III. 1926, 479M81. 72 Häringet a megjelenés pontos helye nélkül idézi: Peter Behrens (1868-1940). Gedenkschrift mit Katalog. Kaiserslautern 1966, 30. 73 BTM 68.141.7. Felirata: „Akademie der Bildenden Künste in Wien - Ausstellung der Meisterschule Fuer Architektur Prof. Dr. Peter Behrens. - 9. III. - 10. TV. Alte Kunstgewerbeschule."; Behrens III. 11-i távirata a kiállítás megnyitásáról: AdA/VA 1926. Zl. 325. 74 Eine Ausstellung der Wiener Kunstakademie in den Rheinlanden. Wiener Neueste Nachrichten 1926. XII. 2. 75 Eröffnung des Behrens-Ausstellung. Düsseldorfer Nachrichten 1926. XI. 29.; Paul Joseph Cremers: Peter Behrens und seine Wiener Meisterschule. Rheinisch-Westfälische Zeitung 1926. XI. 28. Egy későbbi, a kiállítás kapcsán az egész iskola irányvonalát értékelő cikk: Viktor Loos: Neue Architektur. Technische Zeitschrift 1927,3.3M. Az esseni kiállításról beszámoló újságcikkeket Christine Lindingernek köszönöm. 76 Peter Behrens und seine Wiener Meisterschule. Ausstellung vom 29. Nov. 1926-2. Jan. 1927. Essen. 27, (77). tételek. 77 Plischke i. m. 1989, 61. Ez az építészet a diákok közül nem mindenkinek nyerte el tetszését: a saját későbbi - többek között Le Corbusier művei által inspirált építészetét a „schöpferisches Bauen mit reiner, klarer Konstruktion" meghatározással illető Plischke állítása szerint számára már ekkor is elfogadhatatlan volt a nehézkesnek, hatásvadásznak, „neue strukturelle Dekorationnak" tekintett mendelsohni építészet. L. Uo. 69. 78 Buddensieg in: Budenrath i. m. 1990, 59. 79 Poppt. m." 1928/29, 269-278. 80 Hans Schreiner, Andreas Spinck és Hans Steineder művei. L. Grimme i. m. 1930, 36-38. Plischke az első épületet idézi fel annak példájául, hogy Behrens mennyire nem a tiszta szerkezetiséget, hanem az akár strukturálisan felesleges, de látványos megoldásokat értékelte. L. Plischke i. m. 1989, 69. 81 Otto Antonia Graf: Die vergessene Wagnerschule. Wien é. n., 10. 82 MTA-MKI, Adattár, MDK-CITZ. Árkay 1925. XI. 25-én iratkozott be a mesteriskolába. AdA/ Sch. Nr. 748. 83 Az egyetlen, Árkay bécsi tanulmányaival kapcsolatos hivatalos irat azt tanúsítja, hogy Peter Behrens ajánlására elengedték neki az 1926. évi tavaszi szemeszterre esedékes tandíjat. AdA/1926. 71. 314. eredeti az Árkay család tulajdonában. 84 BTM Ltsz. n. A vázlatok egy salzburgi és egy karintiai útról is tanúskodnak.