MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 58. ÉVFOLYAM (2009)
2009 / 2. sz. - TANULMÁNYOK - GÁBOR ESZTER: Kolbenheyer Ferenc építész (Eperjes,1841-Buziás,1881)
országaiban, hogy a meglévő építkezéseket tanulmányozván, az építendő I. sebészeti Kóroda terveit készítsük el. Az ötheti utak tanulmányai és tapasztalatai azon berendezésekben nyertek érvényesülést, melyek a vezetésem mellett tervezett, épült s igazgatásom alatt működésben álló kórodai intézetben foganatosíttattak." Az idézett szakasz: 556; V- XXIV. 1877, 813. A tanulmányút célállomásairól nincs részletes információnk. 144 Ludwig Tiedemann: Medizinische Lehranstalten der Universitäten. In: Handbuch der Architektur, IV. Teil, 6. Halb-Band, Heft 2. Hochschulen. Verlag von Arnold Bergstrasser, Darmstadt 1889, 330-452. Jakabffy Zoltán: Gyógyintézetek tervezésének fejlődése. A Mérnöki Továbbképző Intézet Kiadványai V. kötet, 3. füzet, Budapest 1942. Nikolaus Pevsner: A History of Building Types. Thames and Hudson, London 1976,154. (Hospitals). 145 Győry 1936, 617. 146 Győry 1936,786. 147 Győry 1936, 596. „Beretvaéles eszével, szókimondó, ellemtmondást nem tűrő nyíltságával nagy tekintélyt szerzett, de ellenszenvet is keltett maga iránt." 148 Az első belklinika. Ismerteti Korányi Frigyes tanár. In: Hőgyes 1896, 568. 149V. XXIV. 1877, 813. A folyamatos légcserét a kórterem födémét támasztó duplafalú oszlopok törzse és köpenye között kialakított légcsatorna biztosította. Az oszlopok köpenyének lábazatában rácsos nyílások voltak, amelyen keresztül az elhasznált levegőt egy központi kürtőbe vezették és a különböző hőmérsékletű levegőtömegek áramlását felhasználva vezették a szabadba. Ennek a szellőztető rendszernek volt a része a klinikákról készült Klösz-fotókon látható, feltűnően nagyméretű, lépcsőzetes felépítésű kéményszerű felépítmény. L. még: BFL XV. 17d. 329/36 771, Hrsz. csomóban 41 213/1874. sz. beadványi terv, metszet- és részletrajzok. 150 Első sebklinika i. m. (143. j.) 558. 151 VV XXIV. 1877. 813. Az itt megadott méretek: alapméret 9°2' x 8°, belmagasság 17'. 152 Első sebklinika i. m. (143. j.) 558. „A kórtermek kiszökelléseiben vannak a mellékhelyiségek: kézi konyha, closetek, kötszer-cabin, mosdó helyiség, fürdőhely." 153 BFL XV. 17.d. 329/36 771. Hrsz. csomóban 41 213/1874. sz. beadványi terv, alaprajzok. L. még: Első sebklinika i. m. (143. j.) 558. Ő kórtermenként 24-30 beteget említ. 154 Első sebklinika i. m. (143. j.) 558. 155 VV XXIV. 1877. 813. A tervrajzon ennek nincs nyoma. L. BFL XV. 17.d. 329/36 771. Hrsz. csomóban 41 213/1874. sz. beadványi terv, alaprajzok. 156 Jakabjfy i. m. (144. j.); Eva und Helmut Börsch-Supan, Günter Kühne, Hella Reelfs: Berlin. Kunstdenkmäler und Museen. Reclams Kunstführer, Deutschland. Band VII. Stuttgart 1980,156. A kétoldalról világított hatalmas kórtermek annyira elterjedtek a 19. század végén, hogy a „Handbuch" külön fejezetet szentelt nekik. Friedrich Oswald Kuhn: Krankenhäuser. In: Handbuch der Architektur IV. Teil, 5. Halb-Band, Heft 1. 2. Aufl. Arnold Bergsträsser Verlagsbuchhandlung, Stuttgart 1903,143-154. 157 Első sebklinika i. m. (143. l.) 556: „A felügyelet és kiszolgálás ily nagy termeknél könnyebbnek ígérkezett és megvalósíthatóbbnak úgy a helyiségek, bútorok, mint a levegő tisztasága, a betegek ápolása és fegyelme s az elsoroltak ellenőrizhetése tekintetében." 158 Kovács professzor sebészeti klinikáján egyébként is kemény lehetett az élet: 1896 késő őszén a hallgatók mozgalmat indítottak ellene, ezt megtudva, a kari tanács tudta nélkül kihívta a rendőrséget az egyetemre, a diákok ellen. Ebből persze nagy „ügy" kerekedett. A hallgatók petíciójukban panaszolták a szigorlatok légkörét, amelyben nem derülhet ki a jelöltek felkészültsége, továbbá azt, hogy „a klinikán a durvaság és a betegek bántalmazása honos". Kovács professzor nyilatkozatban válaszolt: „a klinikán a betegekkel való rossz bánásmódot, nevezetesen a »magyar narcosist« illetőleg Kovács tanár hírlapi nyilatkozata szerint évtizedek óta célszerűnek találta, hogy szigorú fellépése által a kedélyt morális kényszerhelyzetbe hozza, ami szerinte a haszontalan és sokszor veszélyes altatást szükségtelenné teszi." (L. Győry 1936. 692.) Ezt mai nyelvre fordítva: Kovács előszeretettel operált altatás nélkül, ami ellen a megfélemlített betegek tiltakozni sem merhettek, ám a medikusok fellázadtak. 159 Ez a megoldás annyira általános volt, hogy a „Handbuch" sebészeti klinikákat ismertető részében a nagy előadótermek mindenhol „OperationssaaT"-ként vannak jelölve. L.: Tiedemann i. m. (144. j.) 415^130. 160 A földszint belmagassága 5,379 m, az 1. emelet 5,452 m, a 11. emelet 4,504 m. (L. BFL XV.17.d. 329/36 771 / 14/1.) 161 Az épületek „styljét" a kortárs Országh Sándor is hasonlóképen határozta meg: a Sebészeti Klinika „gazdag XVI-ik századbeli olasz renaissance-stylben... épült", a bonctani intézet „XVI-ik századbeli olasz renaissance-stylben", a két belgyógyászati klinika közül „az egyik gazdag a másik egyszerű olasz renaissance-stylben van tartva." L. Országh 1884.117. 162 BFL IV. 1407.b. III. 58/1867. 51356/1878.; BFL XV. 17.d. 329/36 771; VV XXV. 1878, 681-682. 163 VV XXV. 1878, 682. A lap annyira kívánta hangsúlyozni a palotajelleget, hogy a mellékletként közölt metszet, az annak előképéül használt Klösz-fotótól eltérően, csemetefasort rajzolt az épület köré, és az előtér bal oldalára sétáló, beszélgető társaságokat. A konflis mögött szinte beolvad a kövezet raszterébe a koporsót szállító két kórházszolga, és a jobb oldalon alig kap hangsúlyt a fejet hajtó, illetve a kalaplevevő két-két figura. Csaknem idilli városi utcajelenet. L. uo. 681. 164 BFL XV. 17.d. 329/36 771 tervcsomagban 29258/1877 sz. engedélyezési tervek; építési engedélye: BFL IV. 1407.6. III. 58/1876. 29258/1877. jan. 27.; használatbavételi engedélye: uo. 57637/1878. sz. 1879. jan. 17-én kelt. 165 BFL XV. 17.d. 329/36 771 tervcsomagban 55490/1881 dec. 23. sz. tervek 166 Weber tervének kivitelezője Wechselmann Ignác volt. 167 Országh 1884, 117. Országh Sándor a központi szárnyépületet - amit azonosíthatunk a főző és mosó intézettel - „a telek középtengelyében a hátulsó határon" elhelyezkedőnek említi. A telek Baross utcai szárnya ekkor még nem tartozott a klinikákhoz, tehát a boncintézettől a Szentkirályi utca felé - ma a telek középtáján - fekvő fordított L alapú épület, amelyet az 1895-ös kataszteri térképen azonosíthatunk, a főző- és mosóintézet lehet. 168 Bz.IIV. 1876, No. 4. jan. 23., 29. 169 Első belklinika i. m. (143. j.) 563. „Ennek folytán kiküldettem Kolbenheyer m. k. miniszt. építész kíséretében