Magyar Állatorvosok Lapja, 1978 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 8-9. szám - HALÁLOZÁS - Guzsal Ernő dr. (1925-1978)

634 MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1978. AUGUSZTUS—SZEPTEMBER GUZSAL ERNŐ dr. 1925-1978 Futótűzként terjedt a szomorú hír, hogy Guzsal Ernő dr., az Állatorvostudományi Egyetem docense, az állatorvostudománnyok kandidátusa, a szövettan c. tantárgy előadója, 1978. május 18-án, életének 53. évében váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatásán — a gyászoló csa­ládon kívül — részt vett számos kollégája, tanítvá­nya és tisztelője, hogy felejthetetlen emléke előtt le­rója kegyeletét. Gazsai Ernő 1925. április 11-én született Sásdon paraszt családban, s már fiatal korában itt vált vé­révé a munka szeretete. Édesapját 18 éves korában veszítette el, s hogy tanulhasson, ahhoz neki is sokat kellett dolgoznia. 1944-ben érettségizett Dombóváron. Még ez év őszén állatorvostan-h­alllgató, de a há­borús események, majd egy betegség hátráltatják előrehaladásában, ezért állatorvosi oklevelét csak 1951 februárjában szerzi meg. A halkszavú, szor­galmas, jól képzett szigorlót 1950 májusától tudomá­nyos gyakornokként kinevezik az anatómiai és szö­vettani tanszékre, és 28 évi köztiszteletet kiváltó, be­csületes munka után innen ragadta el a halál. Gazsai dr. olyan típusú ember volt, aki csak a munkát ismerte, s annak egyetlen lehetséges végzési módját: a jót. Számára nem volt kis és nagy feladat, csak feladat. Ez jellemezte oktató stílusát, ez vezé­relte a kutatómunkában, és ez motiválta társadalmi­­közéleti tevékenységét is. Oktató munkáját a világos előadásmód, a biztos szakmai tudás és a kiváló pedagógiai érzék jelle­mezte. Látható szigora mögött mindig a keze alá ke­rült hallgatókért érzett felelősség rejlett. Igazságos szigora a becsületes munkára nevelés, a hivatástudat, a szakmaszeretet kialakításának, megszilárdításának pedagógiai eszköze volt. Körültekintően és türelme­sen vizsgáztatott, ítéletét határozottan és objektíven alakította ki, így azt minden érintett mindig fenn­tartás nélkül el is fogadta. Közel félszáz közleménye jelent meg magyar és idegen nyelven, 7 könyvnek társszerzője, s ő írta az első magyar nyelvű állatorvosi szövettani tan­könyvet a „Háziállatok szövettana” címmel, amely­nek 1963-ban jelent meg az első, 1967-ben a második kiadása. Az ismeretek gyarapodása szükségessé tette a szövettani közlésben új koncepció kialakítását, amelynek eredményeként 1974-ben megjelent „Az állatok sejtjei és szövetei” c. tankönyv. Ez voltakép­pen az állatorvosi szövettan első része, s már majd­nem teljesen elkészült a második rész is (a szervek szövettana), amikor a kíméletlen halál megszakította munkáját. Tudományos munkássága alapokat rakott le. Érté­kesek a tüdőszegmentumok állatfajonkénti alakulásá­ról tett megállapításai, a házimadarak anatómiájá­nak könyvrészlete, valamint az az átfogó, korszerű mű, amellyel a kandidátusi fokozatot elnyerte „Funk­cionál­is morfológiai vizsgálatok a tyúk petevezető­jén” c. Tudományos eredményeinek társadalmi meg­becsülését jelenti, hogy vezetőségi tagja volt a Ma­gyar Anatómusok, Hisztológusok és Embriológusok Társaságának, tagja az Állatorvos-Anatómusok Euró­pai Társaságának. Megkapta a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést (1962) és a Szakszervezeti Mun­káért kitüntető jelvény arany fokozatát (1964). Tagja volt az MSZMP-nek, a MEDOSZ-nak, az utóbbi egyetemi szervezetének több éven át titkára, majd elnöke is. Éveken át mint elnök részt vett a fel­vételi bizottságok munkájában. Jelleméből fakadt, hogy nemcsak a funkciók idején, de mindig segített a hozzáfordulóknak. Szomorú tény, hogy most döbbenünk rá: Gazsai Ernő dr. 28 évi aktív munka alatt annyi sokat tett az egyetemes állatorvostudományért, a magyar állat­orvosképzésért, az Alma Materért, hogy mind fel sem tudjuk sorolni. Mi adta az erőt, a hitet ennek a ro­busztusnak nem mondható embernek a sok munká­hoz? Talán a szülői házból hozott munkaszeretet, a harmonikus családi élet. Gyászolja és nem felejti őt az Egyetem minden hallgatója, minden dolgozója, de gyászolja és nem fe­lejti az egész állatorvosi kar, hiszen jelentős részé­nek már ő tanította a szövettant. Felelősséggel élte életét, felelősséggel végezte mun­káját. Helyettesíteni lehet, pótolni soha!

Next