Magyar Állatorvosok Lapja, 2002 (124. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 12. szám - JUH - Fésüs László - Anton István - Zsolnai Attila: A juhok súrlókórja (genetikai vonatkozások): Irodalmi áttekintés

Táblázat. A prionfehérje-genotípusok és a betegség megjelenésének valószínűsége rizikócsoportok szerint Table. Prion protein genotypes and possibility of disease occurrence in relation to risk groups R5 ARQ/VRQ a betegség kockázata a legnagyobb ARQ/VRQ ______________VRQ/VRQ_________________________________________ (T) V 136-os kodon A - gagctgctgc agctggagca gtggtagggg gccttggtgg ctacatgctg ggaagtgcca 154-es kodon H R - tgagcaggcc tcttatacat tttggcaatg actatgagga ccgttactat cgtgaaaaca H Q 171-es kodon R - tgtaccgtta ccccaaccaa gtgtactaca gaccagtgga tcggtatagt aaccagaaca 1. ábra. A természetes prionfehérjét kódoló DNS- szakasz és a surlókórfogékonysággal kapcsolt, varianciát mutató aminosaváltozatok helye Figure 1. Place of DNA- section coding natural prion protein and of amino acid variants showing variation connected to susceptibility to scrapie (3, 16). Alkalmas eljárás a laboratóriumi egerek mesterséges fertőzése is, de ez nagyon időigényes, nagyszámú minta vizsgálatára nem alkalmas (20). A prionfertőzéssel szembeni re­zisztencia genetikai háttere Vizsgálhatóak a priont kódoló DNS-nek azok az aminosavariánsai (12), melyek­nek a 136-os, 154-es és 171 -es pozíció­ban lévő alléljei befolyásolják a prionfer­tőzéssel szembeni rezisztencia alakulá­sát. A 136. helyen alanin (A, GTC)/valin (V, GCC), a 154. pozícióban arginin (R, CGT)/hisztidin (H, CAT), a 171. helyen arginin (R, CGG)/glutamin (Q, CAG)/hisztidin (H, CAT) aminosavak, ill. kodonok fordulnak elő (a zárójeles kife­jezések első tagja az aminosav egybetűs, a második tag az aminosav DNS-kódja). A 136-os, ill. a 154-es kodon módosító hatással van a 171-es kodon egyértelmű hatására. Az RR171 mindig a legkevésbé fogékony variáció, általában rezisztens, és domináns a Q és H allélekkel szem­ben. A különböző genotípusok 5 cso­portba sorolhatók (5, 19) (táblázat). A valószínűsíthető normál (vad) allél (ARQ) mellett a leginkább előforduló variánsok az ARR, AHQ , ARH és VRQ típusok (5). Az aminosav-különbségeket tükröző va­riánsok (allélek) molekuláris genetikai módszerrel azonosíthatók (1. ábra). A genotípusok elemzése alapján egy adott állományban kimutatható olyan ko­rábbi surlókórfertőződés, melyet nem követett klinikai tünetekkel járó megbete­gedés. Bár a priongenotípusok eloszlása hasonló a surlókórfertőzésen átesett és a surlókórmentes állományokban, a fertőzésen átesett állományok fiatal egyedeinél szignifikáns eltolódás mutatható ki a betegségre inkább hajlamos genotípusok számában, annak ellenére, hogy a szóban forgó genotípusú állatok nyilvánvalóan nagyobb arányban pusztultak el. E tény magyarázható azzal, hogy ezen állomá­nyok genetikai profilja preferálja a betegségre hajlamosító genotípusok kialakulá­sát. A bemutatott mintázatok jellemzőek voltak a fertőzésen átesett és a surlókór­mentes állományokra (2) (2. ábra). A módszer kevésbé eredményes, ha a fertőző­dés óta eltelt idő rövid, vagy ha idegen állatok kerültek az állományba. A preferált apaállatok vizsgálata további elemzések tárgyát képezi (2). Surlókórmentesítés A múltban több esetben megkísérelték a juhállományok teljes körű surlókórmen­­tesítését. Ez a munka eddig csak Izlandon járt sikerrel, ahol teljes állományokat ir­tottak ki, vágóhidakat zártak be és talajcserét végeztek az állattartó telepeken. Ezt követően, a 3 éves várakozási idő leteltével surlókórmentes területekről pótolták a juhokat (17). Az 1961-ben elkezdett tenyésztési (szelekciós), majd későbbi molekuláris genetikai kísérletek alapján írt legújabb publikációk beszámolnak a normál prionfehérjét kódoló gén azon variációiról (alléljairól), melyekkel rendelkező juhok ellenállóak az abnormális Rizikócsoport Genotípus A surlókór klinikai megjelenésének valószínűsége R1 ARR/ARR az egyed és az utód megbetegedése nagyon kis valószínűségű R2 ARR/AHQ az egyed és az utód megbetegedése kis AHQ/AHQ valószínűségű R3 ARR/ARH az egyed megbetegedése kis valószínűségű, ARR/ARQ de az utódok közül néhány veszélyeztetet AHQ/ARH lehet a másik szülő genotípusától függően AHQ/AHQ R4 ARH/ARH az idetartozó genotípusú egyedeknél már ARH/ARQ előfordulhat surlókór, és az utódok ARQ/ARQ megbetegedési esélye nagyobb, mint ARR/VRQ az R3-as csoportban ARQ/VRQ juhok surlókórja 727

Next