Magyar Bioetikai Szemle, 1997 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 1-2. szám
JÁKI SZANISZLÓ Következetes bioetika és keresztény következetesség JÁKI SZANISZLÓ Következetes bioetika és keresztény következetesség* Amikor ezt a két szót: „biosz” és „etika” összekapcsoljuk avégett, hogy egy új kifejezést — „bioetika” — képezzünk belőlük, meglehet, fölösleges munkát végzünk és csupán ismételjük önmagunkat. Hiszen létezhet-e erkölcs az élet, azaz „etika” „biosz” nélkül? Napjaink bioetikája azonban a legjobb úton van afelé, hogy olyan erkölcstanná váljék, mely jóval inkább az élet sikeres manipulálásával, semmint magával az élettel foglalkozik. Amennyiben ez a folyamat tovább tart, a bioetika tudománya éppen tudományos mivoltát fogja kockára tenni, vagyis azt az igényét, hogy eleget tesz a tudomány, a következetes érvelés kritériumainak. Ez a folyamat már régóta nyomon követhető az újságok címlapjain. Jó példa erre a New York Times 1992. november 26-i száma. A lap főcímben hozta, hogy „sikeresen alkalmaztak magzatszövetet egy agyműtétnél”, egy olyan esetben, ahol az agyat Alzheimer-, Parkinson- és Huntington-kór károsította meg. A másik főcím „reményteljes áttörésről” tudósított. A „siker” és „reményteljes” kifejezések voltak hivatottak megpuhítani a keveseket, akiknek erkölcsi fenntartásaik vannak afelől, hogy a siker egyben erkölcsi igazolást is jelent. És valóban, a haradik főcím kijelentette, hogy „ez a módszer képes segíteni a degeneráltakon is, és ezáltal módosíthatja az etikai vitát”. A több mint féloldalas tudósításba az „erkölcs” szó egyszer sem szerepelt. Ezzel szemben nem győzött hivatkozni különböző tudósokra, akik e műtéti módszert „alkalmazhatónak”, eredményeit pedig olyan „látványosnak” és „drámainak” tartották, melyek „hatalmas ígéretet tartogatnak a jövő számára”. A sikerre való ismételt hivatkozásra azért volt szükség, hogy elhallgattassák a műtét erkölcsi oldalával kapcsolatban felmerülő kételyeket. Mindent megtettek annak érdekében is, hogy eltereljék a figyelmet egy-egy sikeres műtét költségeiről is, mely páciensenként harmincezer dollárra rúg. E költség legkisebb tényezője az embriók ára. A magzatszövet igen olcsó abban az országban, ahol az elmúlt haminc-valahány év során évente több mint kétmillió magzatelhajtásra került sor. A riport ennek ellenére alig mondott valamit arról a tényről, hogy minden egyes esetben „az ötórás magzatszöveti átültetés megkezdése előtti órákban egyszerre több abortuszt kell végrehajtani”. Az operáció ilyen és hasonló részleteinek kiemelése ugyanis félő, hogy megnövelte volna azon kevesek számát, akik nem vallásos megfontolásból ellenzik az abortuszt. A nyugati demokráciákban ugyanis azok, akik ellenzik az abortuszt és alapvető bioetikai elvnek tartják az emberi élet szentségét, többnyire vallásos csoportok tagjai: nem-liberális keresztények és ortodox zsidók. A nyilvános és törvényhozói vitákban azonban e csoportok nem hivatkozhatnak vallási érvekre. A közvélemény ugyanis azt tartja, hogy ezek az indokok nem racionálisak. A vallás és ráció, vagy esetünkben a vallás és az erkölcs szétválasztását több példával illusztrálhatnánk. Az egyik legérdekesebbet Eunice Kennedy Shriver, a néhai John F. Kennedy nővére szolgáltatta, amikor határozottan fellépett azok ellen, akik szerint bátyja ellenezte volna A Magyar Bioetikai Nemzetközi Kongresszuson 1993-ban elhangzott előadás