Magyar Bioetikai Szemle, 1998 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1-2. szám
Földényi János FÖLDÉNYI JÁNOS Napjaink életellenes áramlatainak történeti, filozófiai gyökerei* A jövő század „témája” A XXI. század a bioetika százada lesz, körülbelül abban az értelemben, ahogyan a XX. század a szociológia és a szociáletika százada volt. A múlt század végén XIII. Leó pápa a Rerum Novarum kezdetű enciklikában felvázolta a kor legégetőbb erkölcsi problémáját: a munkásság helyzetét. A XX. század küzdelmei végig valamiképp a munkásság helyzetének megoldása körül forogtak. A különböző irányzatok figyelmen kívül hagyták a nagy pápa útmutatását. Valójában mérhetetlenül sok szenvedést lehetett volna megtakarítani, ha az emberek követik azokat a felismeréseket, amelyeket az evangélium fényében a pápa az enciklikában közölt. A jelen kor legégetőbb erkölcsi problémáját, az élet értékének a kérdését vetette fel a jelenlegi pápa, II. János Pál az Evangelium Vitae kezdetű enciklikában. Ez az enciklika, épp úgy, mint a Rerum Novarum, referencia pont lesz a következő század küzdelmeiben, amelyben egyesek az élet mellett, mások az élet ellen harcolnak majd. Nem akarok most erről az enciklikáról beszélni, ez alkalmasint megérdemelne egy külön előadást, vagy akár előadás-sorozatot. Most csak azokról az erőkről akarok szólni, amelyek ezt a harcot, amely már folyik, de még erőteljesebbé fog válni, kiváltották és mozgatják. Két kultúra áll ugyanis egymással szemben. Az élet kultúrája és a halál kultúrája. Ha a halál kultúrája válik uralkodóvá, ez a kereszténység, de hosszú távon az emberiség pusztulását jelenti. Az élet kultúrája képes arra, hogy életünk számára emberhez méltó körülményeket teremtsen. A harc kiváltó tényezője Miután valamennyien élünk, az életpártiak éppúgy, mint az élet ellen küzdők, feltétlenül magyarázatra szorul, hogy egyáltalán hogyan foglalhat egy élő ember állást az élettel szemben. Nos, az erő, amely az élet ellenes harcot kiváltotta, a szinte atavisztikus félelem a burjánzó, ellenőrizhetetlen élettől. A Föld túlnépesedésének, és az ezzel kapcsolatban feltételezett, sok szinten bekövetkezhető, lehetséges katasztrófának a gondolata az, ami a harcot kiváltotta. Azt, hogy az élőlények szaporodása adott esetben pusztulásukhoz vezethet, azt szinte naponta tapasztaljuk. Egy beteg szervezetben a betegséget okozó Elhangzott az МВТ 1998. május 6-i tudományos ülésén. Napjaink életellenes áramlatai...