Magyar Cserkész, 1929 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1929-03-15 / 6. szám

6. szám MAGYAR CSERKÉSZ 113 A MÁRCIUSI NAGY NAPOK. Az alábbiakban közöljük az 1848. márciusi eseményeket egé­szen röviden, időrendben. Tudjuk, hogy nem új dolgok ezek. Mégse sajnáljátok újra elolvasni! Az ismétlés segít abban, hogy el ne felejtsétek, amit márc. 15-én hallottatok. Március 3. Kossuth Lajos híres beszéde a pozsonyi ország­­gyűlésen a magyar nemzeti bank, a honvédelem, a független, felelős magyar kormány és a népképviselet érdekében. A rendek elfogadják Kossuthnak e kívánságok tárgyában elő­terjesztett felirati javaslatát. Március 4. Az országgyűlési ifjúság kérelme a sajtószabad­ságnak a feliratba való felvételéért. Március 7. A pesti lapok közük Kossuth 3-iki nagy beszédét. Március 11—12. Perczel Mór tollbamondja Irinyi Józsefnek a 12 pontot Pesten. Március 12. Az Ellenzéki Kör elfogadja a 12 pontot. Március 14. Apponyi kancellár megbukik. Délután az ifjúság Petőfi, Jókai és Vasvári vezetésével a Pill­­vax-kávéházban (Úri­ utca, ma Petőfi Sándor­ utca) elhatározza, hogy másnap az egész városban kihirdeti a 12 pontot. Ugyancsak délután az országgyűlés Pozsonyban küldöttséget választ Kossuth új alkotmányt javasló feliratának Bécsbe vite­lére. A küldöttségben Kossuth-tal egyetértve Széchenyi is részt­­vett. Éjjel Petőfi megírja a „Nemzeti Dal”-t. Március 15. Reggel 8 órakor Petőfi és Jókai hatodmagukkal összejönnek a Pillvax-ban. Onnan az Egyetem-utcába indultak a jogi egyetemhez, amelynek udvarán Petőfi az összegyűjtött jogászifjúságnak elszavalta a Talpra magyar­t, Jókai pedig fel­olvasta, hogy mit kíván a magyar nemzet. Innen aztán az or­vosi egyetemre mentek a Hatvani- (ma Kossuth)-utcába és itt is hasonlóképen jártak el. Ekkor már megnövekedett számú közönség csatlakozott az ifjúsághoz és elvonultak a Landerer-Heckenast nyomdához, amely szintén a Hatvani­ utcában volt. Itt Petőfi és Jókai saját felelősségükre cenzúra nélkül kinyomatták a Talpra magyar­t s a 12 pontot. Fél 12-kor jelent meg a 12 pont első példánya, röviddel utána a Nemzeti Dal. A szabad sajtó első termékeit szétosztották a nyomda előtt váró közönségnek. A nyomás alatt Petőfi, Jókai, Vasvári, Egressy és Irányi be­szélt a néphez. Dél felé eloszlottak. Délután a Múzeum előtt népgyűlés volt, melynek felszólítá­sára a városi közgyűlés elfogadta a 12 pontot s elhatározta, hogy küldöttség útján felterjeszti az országgyűléshez Pozsonyba. A küldöttség átvonult Budára a helytartótanácshoz, amely fél 6-kor elfogadta a 12 pontot. A nép erre a régi Nemzeti Színházba vonult, ahol a Bánk­­bán előadását félbeszakítva Egressy Gábor a nép követelésére elszavalta a Nemzeti Dal­t, melyet azután el is énekeltek. — A Himnusz és a Szózat eléneklése után a Rákóczi-induló hangjai mellett távoztak. ,,A magyar ifjúság — e napi cselekedeteivel — a magyar nem­zeti eszmét legtisztább összeköttetésbe hozta a haladás általá­nos eszméjével.” Ugyanaznap reggel Pozsonyban az országgyűlés Kossuth in­dítványára a feliratba foglalja az arányos közteherviselést s ez által a magyar Nemesség önként lemond rendi jogairól. Szent­­iványi javaslatára felvették a felirat értelmezésébe az úrbériség eltörlését, a vallási jogok viszonosságát, a sajtó szabadságát és az Erdéllyel való egyesülést. Délelőtt 10 órakor hajóra száll az országgyűlés küldöttsége. A bécsi nép ünnepli a hajóval érkező Kossuthot. Ekkor mondja Kossuth a bécsi népnek: „az ifjúságé a jövő!”. Éjjel 10 óra után, midőn már a pesti eseményeknek is híre jött, a király megígéri Kossuthnak, Batthyánynak és Esterházy­­nak, hogy teljesíti a nemzet kívánságait. * Március 15-e évfordulóját először 1849-ben ünnepelték meg, 1860-ban a pesti egyetemi ifjak tüntetően kezdték ünnepelni, de ez a kísérlet Forinyák Géza joghallgató életébe került. 1867-től rendesen ünnepeljük, 1928-tól kezdve mint törvénybe iktatott hi­vatalos (piros betűs) nemzeti ünepet. Szent István napja mellett ez a második nemzeti ünnepünk, emléke annak, hogy a magyar nemzet egyhangúlag, önként, vér nélkül tudott csatlakozni a haladás eszméjéhez, mert erős nemzeti szellem hatotta át. * Március 16. Nyári Pál Pest megye alispánja és Rottenbiller Lipót polgármester a pesti mozgalom élére áll. Március 17. A király utasítja a nádort a kívánt reform-javas­latok előterjesztésére. A nádor Batthyányi miniszterelnökké ne­vezi ki. Az országgyűlés küldöttsége visszatér Pozsonyba a törvényes úton kivívott új alkotmány hírével. Március 19. A főváros küldöttsége átnyújtja a 12 pontot az országgyűlésnek. Március 23. A kétszínű udvar a magyargyűlölő Jellasicsot hor­­vát bánná teszi. Március 25. Batthyány Lajos gróf bemutatja az első magyar felelős minisztérium jegyzékét. Ugyanekkor azonban már folyik az adott királyi szó meg­szegése, az alkotmány megtámadásának előkészítése, ami vé­gül is a nemzet dicsőséges, de szomorú végű önvédelmi har­cához vezetett. F. B. KÖLTÖZŐ MADARAINK VÁNDORÚTJA. Az idei tél dermesztő hidege után még a szokottnál is jobban várja mindenki a tavasz hírhozóinak megérkezését. A hóvilág már kezdi kidugni fejecskéjét a naposabb hegyoldalakon, nemsokára pedig megérkeznek elfáradt vándoraink, a fecskék, gólyák, fürge barázdabillegetők is a messze, forró Afrikából. Testük nagyságához és izomerejükhöz képest hihetetlen nagy­ságú utakat tesznek meg ezek a vándormadarak. Egy gólyát, melyet a Balti-tenger partján Ros­­sittenben gyűrűztek meg 1908 aug. 19-én, 25-én már hazánkban, egy Kassa melletti falvacskában fogtak el, tehát naponta 91 km-es távol­ságot repült be. Érdekes, hogy az emberek mégis csak a legutóbbi időkben jöttek arra a gondolatra, hogy madaraink nagy része télen elvándorol. Kétszáz évvel ezelőtt Linné, a híres természetbúvár még azt írta egyik munkájában, hogy a fecskék télen a tavak mentén s a nádasokban keresnek menedéket. Azt pedig, hogy ezek a madarak hol töltik el a telet, csak azóta tud­ják, amióta egy Mortensen nevű dán ember meghonosította az ú. n. madárgyűrűzést. Lehetőleg fiatal korukban, rendesen a fészkükben elfogják a kiszemelt madarat, az­után óvatosan, vigyázva, hogy meg ne sérüljön, vékony alumi­­niumkarikát húznak a lábára. — A gyűrűbe be van vésve egy sorszám és a jelölő állomás neve. Ha valahol egy ilyen madarat elfognak vagy elejtenek és az hozzáértő kezébe kerül, akkor értesítik erről a jelölő állomást (hazánkban a Madártani Intézet) és köztik vele a gyűrű szá­mát. Itt a feljegyzésekből azután már könnyen meg tudják álla­pítani, hol és ki gyűrűzte meg az illető madarat. A gyűrűzések útján ma már az egész világon ismerik a főbb útvonalakat, amerre vándormada­raink téli szállásukra repülnek. A mellékelt térképen jól látható az a legnagyobb áramlat amely Észak­­keleti-Európa és az Atlanti óceán felül indul ki és legyezőszerűen Af­rika nyugati partjai felé hatolva, Szenegambia vidékén végződik. A másik nagy európai uraimat Kelet- Afrika felé irányul és a Fokföld tá­jékán ér véget. Ezt az utat válasz­totta az a magyar gólya is, mely­nek gyűrűjét nemrégiben küldték el a Fokfőldről s melyet nyáron Be­­reg megyében jelöltek meg. Nincsen olyan akadály, amit út­jukban le ne tudnának győzni. A Földközi-tengeren a szigeteken és hajókon pihennek meg. Még a ten­gernél is nagyobb akadály azonban számukra a sivatag, amelyen csak az oázisok segítségével tudnak át­hatolni. Aránylag könnyen jutnak keresztül az elébü­k kerülő hegység Az ó­világ madárvonulási térképe.

Next