Magyar Cserkész, 1929 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1929-03-15 / 6. szám
6. szám MAGYAR CSERKÉSZ 113 A MÁRCIUSI NAGY NAPOK. Az alábbiakban közöljük az 1848. márciusi eseményeket egészen röviden, időrendben. Tudjuk, hogy nem új dolgok ezek. Mégse sajnáljátok újra elolvasni! Az ismétlés segít abban, hogy el ne felejtsétek, amit márc. 15-én hallottatok. Március 3. Kossuth Lajos híres beszéde a pozsonyi országgyűlésen a magyar nemzeti bank, a honvédelem, a független, felelős magyar kormány és a népképviselet érdekében. A rendek elfogadják Kossuthnak e kívánságok tárgyában előterjesztett felirati javaslatát. Március 4. Az országgyűlési ifjúság kérelme a sajtószabadságnak a feliratba való felvételéért. Március 7. A pesti lapok közük Kossuth 3-iki nagy beszédét. Március 11—12. Perczel Mór tollbamondja Irinyi Józsefnek a 12 pontot Pesten. Március 12. Az Ellenzéki Kör elfogadja a 12 pontot. Március 14. Apponyi kancellár megbukik. Délután az ifjúság Petőfi, Jókai és Vasvári vezetésével a Pillvax-kávéházban (Úri utca, ma Petőfi Sándor utca) elhatározza, hogy másnap az egész városban kihirdeti a 12 pontot. Ugyancsak délután az országgyűlés Pozsonyban küldöttséget választ Kossuth új alkotmányt javasló feliratának Bécsbe vitelére. A küldöttségben Kossuth-tal egyetértve Széchenyi is résztvett. Éjjel Petőfi megírja a „Nemzeti Dal”-t. Március 15. Reggel 8 órakor Petőfi és Jókai hatodmagukkal összejönnek a Pillvax-ban. Onnan az Egyetem-utcába indultak a jogi egyetemhez, amelynek udvarán Petőfi az összegyűjtött jogászifjúságnak elszavalta a Talpra magyart, Jókai pedig felolvasta, hogy mit kíván a magyar nemzet. Innen aztán az orvosi egyetemre mentek a Hatvani- (ma Kossuth)-utcába és itt is hasonlóképen jártak el. Ekkor már megnövekedett számú közönség csatlakozott az ifjúsághoz és elvonultak a Landerer-Heckenast nyomdához, amely szintén a Hatvani utcában volt. Itt Petőfi és Jókai saját felelősségükre cenzúra nélkül kinyomatták a Talpra magyart s a 12 pontot. Fél 12-kor jelent meg a 12 pont első példánya, röviddel utána a Nemzeti Dal. A szabad sajtó első termékeit szétosztották a nyomda előtt váró közönségnek. A nyomás alatt Petőfi, Jókai, Vasvári, Egressy és Irányi beszélt a néphez. Dél felé eloszlottak. Délután a Múzeum előtt népgyűlés volt, melynek felszólítására a városi közgyűlés elfogadta a 12 pontot s elhatározta, hogy küldöttség útján felterjeszti az országgyűléshez Pozsonyba. A küldöttség átvonult Budára a helytartótanácshoz, amely fél 6-kor elfogadta a 12 pontot. A nép erre a régi Nemzeti Színházba vonult, ahol a Bánkbán előadását félbeszakítva Egressy Gábor a nép követelésére elszavalta a Nemzeti Dalt, melyet azután el is énekeltek. — A Himnusz és a Szózat eléneklése után a Rákóczi-induló hangjai mellett távoztak. ,,A magyar ifjúság — e napi cselekedeteivel — a magyar nemzeti eszmét legtisztább összeköttetésbe hozta a haladás általános eszméjével.” Ugyanaznap reggel Pozsonyban az országgyűlés Kossuth indítványára a feliratba foglalja az arányos közteherviselést s ez által a magyar Nemesség önként lemond rendi jogairól. Szentiványi javaslatára felvették a felirat értelmezésébe az úrbériség eltörlését, a vallási jogok viszonosságát, a sajtó szabadságát és az Erdéllyel való egyesülést. Délelőtt 10 órakor hajóra száll az országgyűlés küldöttsége. A bécsi nép ünnepli a hajóval érkező Kossuthot. Ekkor mondja Kossuth a bécsi népnek: „az ifjúságé a jövő!”. Éjjel 10 óra után, midőn már a pesti eseményeknek is híre jött, a király megígéri Kossuthnak, Batthyánynak és Esterházynak, hogy teljesíti a nemzet kívánságait. * Március 15-e évfordulóját először 1849-ben ünnepelték meg, 1860-ban a pesti egyetemi ifjak tüntetően kezdték ünnepelni, de ez a kísérlet Forinyák Géza joghallgató életébe került. 1867-től rendesen ünnepeljük, 1928-tól kezdve mint törvénybe iktatott hivatalos (piros betűs) nemzeti ünepet. Szent István napja mellett ez a második nemzeti ünnepünk, emléke annak, hogy a magyar nemzet egyhangúlag, önként, vér nélkül tudott csatlakozni a haladás eszméjéhez, mert erős nemzeti szellem hatotta át. * Március 16. Nyári Pál Pest megye alispánja és Rottenbiller Lipót polgármester a pesti mozgalom élére áll. Március 17. A király utasítja a nádort a kívánt reform-javaslatok előterjesztésére. A nádor Batthyányi miniszterelnökké nevezi ki. Az országgyűlés küldöttsége visszatér Pozsonyba a törvényes úton kivívott új alkotmány hírével. Március 19. A főváros küldöttsége átnyújtja a 12 pontot az országgyűlésnek. Március 23. A kétszínű udvar a magyargyűlölő Jellasicsot horvát bánná teszi. Március 25. Batthyány Lajos gróf bemutatja az első magyar felelős minisztérium jegyzékét. Ugyanekkor azonban már folyik az adott királyi szó megszegése, az alkotmány megtámadásának előkészítése, ami végül is a nemzet dicsőséges, de szomorú végű önvédelmi harcához vezetett. F. B. KÖLTÖZŐ MADARAINK VÁNDORÚTJA. Az idei tél dermesztő hidege után még a szokottnál is jobban várja mindenki a tavasz hírhozóinak megérkezését. A hóvilág már kezdi kidugni fejecskéjét a naposabb hegyoldalakon, nemsokára pedig megérkeznek elfáradt vándoraink, a fecskék, gólyák, fürge barázdabillegetők is a messze, forró Afrikából. Testük nagyságához és izomerejükhöz képest hihetetlen nagyságú utakat tesznek meg ezek a vándormadarak. Egy gólyát, melyet a Balti-tenger partján Rossittenben gyűrűztek meg 1908 aug. 19-én, 25-én már hazánkban, egy Kassa melletti falvacskában fogtak el, tehát naponta 91 km-es távolságot repült be. Érdekes, hogy az emberek mégis csak a legutóbbi időkben jöttek arra a gondolatra, hogy madaraink nagy része télen elvándorol. Kétszáz évvel ezelőtt Linné, a híres természetbúvár még azt írta egyik munkájában, hogy a fecskék télen a tavak mentén s a nádasokban keresnek menedéket. Azt pedig, hogy ezek a madarak hol töltik el a telet, csak azóta tudják, amióta egy Mortensen nevű dán ember meghonosította az ú. n. madárgyűrűzést. Lehetőleg fiatal korukban, rendesen a fészkükben elfogják a kiszemelt madarat, azután óvatosan, vigyázva, hogy meg ne sérüljön, vékony aluminiumkarikát húznak a lábára. — A gyűrűbe be van vésve egy sorszám és a jelölő állomás neve. Ha valahol egy ilyen madarat elfognak vagy elejtenek és az hozzáértő kezébe kerül, akkor értesítik erről a jelölő állomást (hazánkban a Madártani Intézet) és köztik vele a gyűrű számát. Itt a feljegyzésekből azután már könnyen meg tudják állapítani, hol és ki gyűrűzte meg az illető madarat. A gyűrűzések útján ma már az egész világon ismerik a főbb útvonalakat, amerre vándormadaraink téli szállásukra repülnek. A mellékelt térképen jól látható az a legnagyobb áramlat amely Északkeleti-Európa és az Atlanti óceán felül indul ki és legyezőszerűen Afrika nyugati partjai felé hatolva, Szenegambia vidékén végződik. A másik nagy európai uraimat Kelet- Afrika felé irányul és a Fokföld tájékán ér véget. Ezt az utat választotta az a magyar gólya is, melynek gyűrűjét nemrégiben küldték el a Fokfőldről s melyet nyáron Bereg megyében jelöltek meg. Nincsen olyan akadály, amit útjukban le ne tudnának győzni. A Földközi-tengeren a szigeteken és hajókon pihennek meg. Még a tengernél is nagyobb akadály azonban számukra a sivatag, amelyen csak az oázisok segítségével tudnak áthatolni. Aránylag könnyen jutnak keresztül az elébük kerülő hegység Az óvilág madárvonulási térképe.