Magyar Cserkész, 1941-1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)
1941-09-15 / 1. szám
Szeptember eleje. Kinyílnak az iskolák kapui és mint óriási tátott szájak, szívják, nyelik befelé a diákok ezreit. A lépcsőn új irányba fordulunk, mert új osztály vár reánk. Új osztályban új tanárok, kezükben új könyvek és új tantárgyak. Folyosókon, udvaron egy csomó új arc, buksi elsősök, meg a más iskolából jöttek. De sok minden másképpen van, mint tavaly ilyenkor ! Szeptember elején valami újdonság-szaga van a levegőnek. A cserkész lelkében új tervek, új ígéretek. Valami újat, valami nagyot ! Az ember minden reggel új életre ébred. Teljesen kipihent a szervezete ; az izmok közül eltűnt a fáradtság-salak ; a mirigyek tartalékot gyűjtöttek ; az életmiszerek új erővel telítettek. Éjszakáról-éjszakára, megújul az ember ! A nagy természetnek is látod ilyen megújulását minden tavasszal. Igaz-e ? A természetnek márciusi ajándéka ez a duzzadó erővel mindent elölről újrakezdés. A tavasz évről-évre nagyot álmodik. Új tervekkel, új ígéretekkel telve a rügyfakadás ! A nemzetnek is vannak halálos mélynek látszó alvó idői, amelyekből azonban egy újabb kor hajnalán friss erővel zsendül fel új, erős életre ! Tatárjárás után, törökdúlás után, Világos után, Trianon után ... Ma éppen egy ilyen bódult álomból való ébredés idejét éljük: nyújtózik a nemzet, emelgeti hatalmas öklét, próbára feszíti izmait és feláll : Haj, Európa, haj ! Élek ! Erős vagyok ! Ezeréves magyar vagyok ! A ti munkátok egy parányi része ennek a magyar izomfeszítésnek ! A regnumi „galambok” ősi jelmondatát szívvel-lélekkel írjuk mottónak az új év homlokára: „Csak azt érdemes csinálni, ami nehéz !*’ Mert a könnyűt sok ezren mások, nálunk hitványabbak is megcsinálhatják. De ami nehéz, az ránk vár, erősekre, különbekre ! Az új munkaév feladata roppant egyszerű. Minden erőt beleadni és az elérhető legjobb eredményre törekedni ! Mindenki a tehetségéhez mért legjobb eredményt tűzi maga elé becsület-diktálta feladatul. Hitvány ember, aki gyengébbet hoz, mint ami telik tőle ! Akinek jeles tehetséget adott az Úr, jeles bizonyítványt hozzon. Akinek elégségesre telik csak, az becsületes munkával hozza a jól megérdemelt elégséges bizonyítványt. Hitvány fickó, aki nyugodt erőfeszítéssel meghozhatná az elégséges bizonyítványt, de rovást hoz, vagy megbukik. Valamit újat, valami fiagyol De hitvány a jeles tehetségű is, ha csak jórendű az eredménye ! Minden erőt beleadni és az elérhető legjobb eredményre törekedni ! Nem úgy, hogy ma megfogadom, holnap elfelejtem, holnapután már vétek ellene. Hanem szeptemberben és októberben és tovább és januárban és februárban és tovább, lankadás nélkül, megállás nélkül, májuson, júniuson át Te Deumig. így ír magának programot az „emberebb ember !’’ Új munkaévben új tervek, új ígéretek. Azaz, hogy réges-régi tervnek egyszerű folytatása : ember leszek a talpamon ! Énbennem ne csalódjék senki ! Valami újat, valami nagyot ! A minden erőm megfeszítésével elérhető legnagyobbat ! Mert alacsonyabbra nem érdemes törekedni. Az új esztendő minden cserkészfiút magyarnak, férfinak lásson ! Ezzel az elhatározással indulunk az új munkaév felé ! Koszter atya Új szerkesztő, új név kerül lapunk élére. Sztribed Pulcsi bá közel két éves szerkesztői munka után átadja munkakörét Velősy Bélának Mindkét név jól ismert a magyar cserkészmozgalom történetében, mindkét cserkészbátyátok az első magyar cserkészek közül való. A távozó szerkesztőt hivatásbeli lekötöttsége kényszerítette a lemondásra. Tanársegéde a budapesti Fogászati Klinikának. Hét hatalmas évfolyammal, Velemjárókkal, ajándékkönyvekkel és páratlan cserkésztudással tette felejthetetlenné nevét. A maga idején ő volt Magyarország legjobb cserkésze. Az új szerkesztő hosszú cserkészparancsnoki, kerületi és szövetségi működésének gazdag tapasztalatait hozza. Bízom benne, hogy a Magyar Cserkész folytatni fogja felfelé ívelő útját Béla bátyátok keze alatt. A Magyar Cserkész szerkesztésében sohasem a személy, hanem mindig a lap volt a fontos. Helyesebben a magyar cserkészfiú, akinek a lap készül. Szerkesztőváltozásnál a régi szerkesztő nem tűnt el a lap olvasói elől, hanem a múltban is mindenkor megtartotta a kapcsolatot a lappal. Ugyanígy velünk marad a távozó Sztrilich Polcsi bá is, írásaival sokszor találkoztok majd a Magyar Cserkész hasábjain. Szeretettel búcsúzom a régi gazdától és szeretettel kíván jó munkát az újnak minden magyar cserkész nevében vitéz Temesy Győző dr a Magyar Cserkészszövetség Sajtófőbizottságányik elnöke. 1