Magyar Demokrata, 2005. július-szeptember (9. évfolyam, 27-39. szám)
2005-07-07 / 27. szám
UOiVUjeWdWJÜäUu. VL AJJ MAGYARORSZÁG UjR uüt\récL I Ujulu krumpliföldjénpéldául most 5 méter mélyen áll a talajvíz szintje, de a 2003-as aszály idején ennél is jóval lejjebb volt. Olyan mélyen, hogy hiába erőlködött Simonyi gazda robbanómotoros szivattyúja, egyetlen vödörnyi vizet sem volt képes felszínre hozni. Nagy Lajos, a Kecskemét melletti Helvécia alpolgármestere is arra panaszkodott, hogy az ő településükön szintén 3-5 méterre süllyedt a talajvíz szintje, márpedig a lágyszárú növények gyökérzete képtelen ilyen mélyre lenyúlni. Hasonló a helyzet Jakabszálláson is. Szabó Mihály polgármester szerint itt valamikor 1,7 méteren állt a talajvízszint, napjainkra azonban 3 méter alá süllyedt. Az emberek úgy segítenek magukon, ahogy tudnak. Karcagon például öntözési szövetkezeteket alakítottak a gazdák, s ahogy azt Dobos László, a város alpolgármestere elmondta, az önkormányzat is segíti őket, lehetőségeihez képest. A Homokhátság hagyományos tanyavilága azonban inkább önállóságra, függetlenségre nevelte a helyeiket, itt mindenki maga akar boldogulni. Illegális csőkutakat ásnak az emberek, ezen keresztül hozzák felszínre a vizet, ebből locsolnak. Szabó Mihály, Jakabszállás polgármestere és Csányi László, Mórahalom alpolgármestere is leszögezte, eszük ágában sincs megbüntetni az illegális csőkutak tulajdonosait. Csak így jutnak öntözővízhez a termelők, ha ezt elveszik tőlük, mindennek vége. Dr. Blaskó Lajos, a karcagi intézet igazgatója szerint azonban a csőkutas vízkivétel is ludas abban, hogy olyan mélyre süllyedt a Homokhátság talajvízszintje. Ráadásul kialakult egy ördögi kör, amiből képtelenség kilépni. Hiszen minél nagyobb a szárazság, annál több vizet hoznak a felszínre a csőkutak tulajdonosai, ez pedig a felszín alatti vizek csökkenéséhez, a talaj gyorsabb kiszáradásához vezet. Száraz tavak Valamikor felszíni vizekben is sokkal gazdagabb volt a Duna-Tisza köze, és persze a Tisza völgye is. Dobos László, Karcag alpolgármestere szerint a Tisza szabályozása előtt lápos-vizenyős területen feküdt a város elődje. Egyes utcáin csónakkal közlekedtek az emberek, sőt nyugodtan el lehetett evezni akár Füzesgyarmatig is. A Homokhátságon pedig arról beszéltek a polgármesterek, hogy saját számításaik szerint legalább 1000 kisebb-nagyobb tó száradt ki az elmúlt száz évben a Duna-Tisza közén. A folyamat a globális felmelegedés erősödésével gyorsult föl az elmúlt hat- ► g.