Magyar Demokrata, 2005. július-szeptember (9. évfolyam, 27-39. szám)

2005-07-07 / 27. szám

UOiVUjeWdWJÜäUu. VL AJJ MAGYARORSZÁG UjR uüt\récL I Ujulu krumpliföldjén­­például most 5 méter mé­lyen áll a talajvíz szintje, de a 2003-as aszály idején ennél is jóval lejjebb volt. Olyan mé­lyen, hogy hiába erőlködött Simonyi gazda robbanómotoros szivattyúja, egyetlen vö­­dörnyi vizet sem volt képes felszínre hozni. Nagy Lajos, a Kecskemét melletti Helvé­cia alpolgármestere is arra panaszkodott, hogy az ő településükön szintén 3-5 méter­re süllyedt a talajvíz szintje, márpedig a lágyszárú növények gyökérzete képtelen ilyen mélyre lenyúlni. Hasonló a helyzet Ja­­kabszálláson is. Szabó Mihály polgármes­ter szerint itt valamikor 1,7 méteren állt a talajvízszint, napjainkra azonban 3 méter alá süllyedt. Az emberek úgy segítenek magukon, ahogy tudnak. Karcagon például öntözési szövetkezeteket alakítottak a gazdák, s ahogy azt Dobos László, a város alpolgár­mestere elmondta, az önkormányzat is se­gíti őket, lehetőségeihez képest. A Homok­hátság hagyományos tanyavilága azonban inkább önállóságra, függetlenségre nevelte a helyeiket, itt mindenki maga akar boldo­gulni. Illegális csőkutakat ásnak az embe­rek, ezen keresztül hozzák felszínre a vizet, ebből locsolnak. Szabó Mihály, Jakabszál­­lás polgármestere és Csányi László, Móra­­halom alpolgármestere is leszögezte, eszük ágában sincs megbüntetni az illegális cső­­kutak tulajdonosait. Csak így jutnak öntö­zővízhez a termelők, ha ezt elveszik tőlük, mindennek vége. Dr. Blaskó Lajos, a karcagi intézet igaz­gatója szerint azonban a csőkutas vízkivétel is ludas abban, hogy olyan mélyre süllyedt a Homokhátság talajvízszintje. Ráadásul ki­alakult egy ördögi kör, amiből képtelenség kilépni. Hiszen minél nagyobb a szárazság, annál több vizet hoznak a felszínre a csőku­­tak tulajdonosai, ez pedig a felszín alatti vi­zek csökkenéséhez, a talaj gyorsabb kiszá­radásához vezet. Száraz tavak Valamikor felszíni vizekben is sokkal gaz­dagabb volt a Duna-Tisza köze, és persze a Tisza völgye is. Dobos László, Karcag alpol­gármestere szerint a Tisza szabályozása előtt lápos-vizenyős területen feküdt a vá­ros elődje. Egyes utcáin csónakkal közle­kedtek az emberek, sőt nyugodtan el lehe­tett evezni akár Füzesgyarmatig is. A Ho­mokhátságon pedig arról beszéltek a pol­gármesterek, hogy saját számításaik sze­rint legalább 1000 kisebb-nagyobb tó szá­radt ki az elmúlt száz évben a Duna-Tisza közén. A folyamat a globális felmelegedés erősödésével gyorsult föl az elmúlt hat- ►­ g.

Next