Magyar Demokrata, 2006. július-szeptember (10. évfolyam, 27-39. szám)
2006-09-07 / 36. szám
GAZDASÁG vasútból. Januárban 170 milliárd forintnyi adót engedett el a Pénzügyminisztérium - ennek azonban csupán hatodát adták tovább a fogyasztóknak az üzletek. A mostani adóemelés viszont szintén 170 milliárd forintnyi bevételt hoz - száz százalékig a vásárlók zsebéből kivéve. De az áfaemelés mellett még jó néhány keserű falatot tartalmaz a feketeleves. Bár már eddig is a termék beszerzési árával megegyező adót kellett fizetni utánuk, most mégis tovább növelték a dohánytermékek, és szintén emelték az alkoholfajták adóját. Előbbi jövedéki adója 5,7, utóbbié 7 százalékkal drágult. Az áfaemelés mellett a gázszámlák további emelkedését okozza, hogy szeptembertől a kormány szigorítja a gázártámogatásokat - a családi házban élők jelentős része összességében 30 százalékos áremelkedésre számíthat. S akinek esetleg még maradna pénze, ezt a 20 százalékban meghatározott kamatadó mellett fialtathatja a bankokban, ha pedig gépjárművet vásárol, szintén 20 százalékkal magasabb átírási költség mellett teheti meg. És mindezt az emelést kevesebb pénzből kell kigazdálkodni. Szintén szeptembertől emelkedtek ugyanis a munkabért sújtó adóterhek. Az egészségügyi járulék a bruttó bér 4 százalékáról 6 százalékra nőtt, a munkavállalói járulék pedig 1 százalékról 1,5 százalékra. Összességében e két emelés 4000 forinttal csökkenti az átlagbért keresők jövedelmét. Ez azonban majd csak a jövő hónapban tudatosul, a szeptemberi fizetéseket ugyanis csak októberben kapjuk meg a gázszámlákhoz hasonlóan épp az önkormányzati választások után. Kiemelten kedvezőtlenül érintik a változások a nyugdíj mellett munkát vállalókat. Nekik eddig nem kellett egészségügyi járulékot fizetniük, mostantól viszont az ő fizetésükből is levonnak 4 százalékot. A nyugdíj mellett vállalkozóknak pedig duplájára emelik az eddigi 5 százalékos baleseti járulékot. A Statisztikai Hivatal legutóbbi kimutatásai szerint mindez 137 ezer nyugdíjast érint. Nem valószínű, hogy az emelkedő bérterheket kompenzálnák a munkaadók. Nekik ugyanis szintén több adót kell fizetniük. A 16 százalékos társasági adót ugyanis 4 százalékos szolidaritási adóval fejelte meg a kormány. Az eddigi 44 százalék helyett 54 százalék adót kell fizetni a cégek által nyújtott természetbeni juttatás - étkezés, utazási hozzájárulás, üdülési támogatás - után. Ugyanilyen mértékben nő a céges telefonok magáncélú használatának adóztatása - ráadásul a magánhasználat személyi jövedelemadó-kötelessé is válik. S ami a legnagyobb gondot illeti, noha még kevesen szembesültek ennek valódi terheivel: duplájára nő a minimális járulékalap, vagyis az eddigi - minimálbérhez kapcsolódó - 35 ezer forintnyi adó helyett kétszer annyi közterhet kell befizetni a rosszul kereső munkavállalók után. Ez alól ugyan felmentést lehet kérni, ha a munkaadó nyilatkozik, hogy a dolgozó tényleg csak minimálbért keres - ha azonban másodállásos keresete van, saját vállalkozásából osztalékként vesz ki jövedelmet, ekhózik vagy evás vállalkozó, máris érvénybe lép a magasabb terhelés. A kormány e döntésével részben a feketegazdaság ellen veszi fel a harcot, részben viszont az elmúlt években adott - eva, ekho - kedvezményekből vesz vissza. Az APEH- kimutatások szerint Magyarországon több mint egymillióan - a dolgozók közel harmada - vallanak be minimálbért. Mindettől csak az idei évben 350 milliárd forint többletbevételre számít a kormány. Főleg a nyugdíjasok Januárban tovább szorul a prés. Ismét a nő a munkavállalói járulék, 1,5 százalékról 2,5 százalékra, a duplára emelt minimális járulékalap további 6000 forinttal (131 ezer forintra) nő. A magas (hatmillió forint fölötti) jövedelműeknek 4 százalékos szolidaritási pótadót kell fizetniük. De tovább növekednek a nyugdíj mellett dolgozók terhei is. Hat év szünet után a nyugdíj ismét beleszámít az adóalapba - továbbra sem adózik, viszont az emellett szerzett jövedelem magasabb adókulcsba csúszik. A szeptemberi és januári változások azt jelentik, hogy a nyugdíj mellett keresett jövedelem immár mintegy egyharmadát az államnak lesz kénytelen befizetni a nyugdíjas. Tovább emelkedik a cigaretta és az alkoholfajták jövedéki adója, és mintegy duplájára nő a gépjárműadó - az emelkedés pontos mértéke típusonként változó lesz, ugyanis a súly helyett a jármű teljesítménye után kell majd adót fizetni. Összességében a kormány a 2007-es évben 300 milliárd forintot von el a cégvilágtól, és ennek kétszeresét, 600 milliárdot a magánszemélyektől. Hogy kik lesznek az adóemelések legsúlyosabb vesztesei, arról még kormányzati körökben is megoszlanak a vélemények. Első értékelésében a Pénzügyminisztérium még az alacsonyabb jövedelműeket jelölte meg fő vesztesként. Ma már azonban azt állítják, mindenki a jövedelmének megfelelően részesül a terhekből. Ugyanakkor tény, hogy az adóemelések legnagyobb csapása, az áfa leginkább mégis a szegényeket sújtja, hiszen az ő fogyasztásukban sokkal jelentősebb hányadot képviselnek az alapvető élelmiszerek. A legnagyobb elvonást pedig a nyugdíj mellett dolgozók szenvedik el. S hétvégén már bejelentették a kormány legújabb csomagját. A korábbi cáfolatok ellenére mégis bevezetik a vizitdíjat, a kórházi ellátások után fizetendő ágyhasználati díjat, s megszűnik az ingyenes gyógyszerek köre. E csapások ismét leginkább a nyugdíjasokat sújtják, akik a statisztikai adatok szerint már most is háromszor annyit egészségügyi ellátásra, mint a társadalom egyéb rétegei. Kárász Andor tanlüskimi 2006. szeptember 7. 47