Magyar Demokrata, 2006. július-szeptember (10. évfolyam, 27-39. szám)

2006-08-03 / 31. szám

12 JELES NAPOK Ferences ünnep „Boldog az a nép, amely tud ünnepelni! (Zsoltár 88.15) Az év nyolcadik hónapjának név­adója Augustus római császár. A hónap magyar neve Kisasszony hava, a csillagászok a Szűz hava­ként tartják számon, régebben Új kenyér havaként is emlegették, a meteorológusok szerint Nyárutó. A nyári napfordulót követő negyvenedik nap - augusztus el­seje - a kelták évszakzáró és - nyitó ünnepe volt. Neve Lugna­­sad, ez az egyetlen „évszakün­nep”, amelyik, ha megváltozott formában is, de él a Brit-szigete­ken. Valaha egész Európában megemlékeztek Lúg istenről. A kereszténység is emlékezik a hó első napján. Vasas Szent Pé­ter napján arra emlékeznek, hogy Isten angyalai Péter apostolt ezen a napon szabadították ki börtöné­ből, szétszakítva vasból készült bilincseit. Az Érdy-kódexben „Szent Péter vasaszakadása” né­ven szerepel az ünnep. A Mura-vi­déken dolog tiltó nap a szőlőter­melőknek, különben lehullnak a szőlőszemek a fürtökről. Porciunkula - augusztus 2-a - a ferences rend három ágának (fe­­rencrendiek, kapucinusok, mino­riták) legnagyobb ünnepe. Neve vidékenként változik: porciunku­la, porciunkulabúcsú, Porciunku­­lai Szent Ferenc napja. Hazánk­ban a barokk időkben vált általá­nossá az ünnep, akkor alakultak meg a kordás társulatok, amelyek a ferences harmadrendhez voltak hasonlóak. Egy legenda szerint ezen a napon a Szűz Mária megje­lent Szent Ferencnek a Subasio hegyen álló S. Maria degli Angeli nevű kápolnában. Ez a hely volt a ferences férfiág bölcsője, itt lépett be a rendbe Szent Klára, a női rend alapítója, és itt hunyt el Szent Ferenc. A nyírbátori minorita templom búcsúja is Porciunkula. (hankó) NAPTÁR BÚCSÚZUNK ZENTHE FERENCNŐL Nyolcvanhat éves korában, hosszú betegség után elhunyt Zenthe Ferenc, a Nemzet Színésze, Kossuth-dí­­jas, Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, aki örökös tag a Halhatatlanok Társulatában, és elnyer­te a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. A Salgótarjánban született színész a Budapesti Köz­­gazdasági Egyetemet hagyta ott az akadémiáért. A jogászhallgató Pécsi Sándorral együtt jelentkezett a Színművészeti Akadé­mia felvételijére 1941-ben, ahol mind­ketten sikeresen szerepeltek, de ta­nulmányaikat megszakította a máso­dik világháború, amelynek során Zen­the Ferenc felderítő lett a pesti zászló­aljnál. Az akadémia után 1945-től a pé­csi Nemzeti Színházhoz került, ahol Székely György igazgató irányítása alatt igazán megtanulhatta a színész­mesterséget, bár itt még csak köny­­nyedebb szerepeket játszott. 1947-től a győri Kisfaludy Színház, majd két év múlva a debreceni Csokonai Színház szerződtette, míg végül 1952-ben lett a budapesti Madách Színház művésze, ahol nyugdíjas színész­ként még tavaly is láthattuk három darabban. Legemlékezetesebb színházi alakításai voltak Puck, majd Zuboly szerepe a Szentivánéji álomban, Móricz Lúdas Matyijának címszerepe, Noszthy Pá­lé Mikszáth művében, Dickens Karácsonyi éneké­nek Ebenezer Scrooge-ja, Jákob szerepe a Rice- Loyd Webber szerzőpáros József és a színes, szé­lesvásznú álomkabát című musicaljében, és még so­rolhatnánk. Hatalmas életmű áll mögötte, filmes ala­kításainak száma több mint negyven, és ezenkívül legalább húsz tévéjátékban is szerepelt Az országos ismertséget és a népszerűséget az ötvenes években a Rákóczi hadnagya című történelmi film, majd a ro­mantikus vígjátékok hozták meg a számára, így a 2x2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapa­dos szerelem című filmekben játszotta a jóképű hős­férfit. Még szélesebb közönség ismerte meg a hat­vanas években A Tenkes kapitánya című tizenhá­rom részes sorozatban, Örsi Ferenc alkotásában, amelyből a nagy sikert követően mozifilm is készült A gyerekek kedvencében Eke Máté alakjában ma­gyaros vitézséggel, furfanggal szállt szembe a meg­szálló német Eckbert ezredessel. A hetvenes-nyolc­vanas években Deme hadnagyként szerepelt Bujtor István filmjeiben, a Szabó család című rádiójátékba pedig az általa játszott bárzongorista, Balla Tibor halála után közkívánatra vissza kellett írni, egy új, Várkonyi Zoltán új­ságíró karakterét létrehozva. 1983-ban készült el az Oscar-díjra is jelölt ma­­gyar-NSZK produkció, a Jób lázadása, amelyben módos falusi zsidó szerepé­ben tűnt fel, aki keresztény kisfiút fo­gadott örökbe a második világháború alatt. A filmben nyújtott alakításáért a kritikusok díját nyerte el. A Szomszé­dok türelmes, jóságos Taki bácsija­ként az egész ország kedvencévé vált. A teleregény­­ről azt nyilatkozta egyszer, hogy sok-sok év után sem unja meg, mert a történet a színészekkel együtt alakul, és ők önmagukat adhatják benne. Még 2004-ben is vállalt filmszerepet, méghozzá a Magyar Vándor című produkcióban, a 36. Ma­gyar Filmszemlén átvehette az Életműdíjat mun­kásságáért, és tavaly megválasztották színésztár­sai a Nemzet Színészei közé. Törőcsik Mari ak­kor elmondta, azért döntöttek mellette, mert nemcsak a szakma adózik neki elismeréssel, ha­nem nagyon népszerű a közönség körében is. Szinte mindig jóságos, kiegyensúlyozott, sze­retetteljes szerepeket kapott, mert ahogy mond­ta, ez van a szemében, ez ül ki az arcára. Egy éve azt nyilatkozta, hogy még mindig kisebbrendűsé­gi érzése van. Kezdetben azért, mert igen nagy színészek közé került a Madách Színházba, majd azért, mert ennyi kitüntetést kap... Betegsége következtében a Madách Színházban már­ nem tudott játszani, de a Szabó család című rá­diójátékban még a közelmúltig töretlenül szerepelt, később, ha telefonon is, de bemondta a szövegét Maszalu vezető: Solti Ádám Zenei szerkesztő Fülop Kinga másik rádió 93,6 W Házigazdák Fülöp Tibor Zoltán­­ es Máte Endre A Magyar Hagyományos Világszövetség katonai hagyományőrző műsora Minden kedden: 19 órától 20 óráig A MÁSIK RÁDIÓ 93,6-on* 2006. augusztus 3.

Next