Magyar Demokrata, 2006. július-szeptember (10. évfolyam, 27-39. szám)
2006-08-03 / 31. szám
12 JELES NAPOK Ferences ünnep „Boldog az a nép, amely tud ünnepelni! (Zsoltár 88.15) Az év nyolcadik hónapjának névadója Augustus római császár. A hónap magyar neve Kisasszony hava, a csillagászok a Szűz havaként tartják számon, régebben Új kenyér havaként is emlegették, a meteorológusok szerint Nyárutó. A nyári napfordulót követő negyvenedik nap - augusztus elseje - a kelták évszakzáró és - nyitó ünnepe volt. Neve Lugnasad, ez az egyetlen „évszakünnep”, amelyik, ha megváltozott formában is, de él a Brit-szigeteken. Valaha egész Európában megemlékeztek Lúg istenről. A kereszténység is emlékezik a hó első napján. Vasas Szent Péter napján arra emlékeznek, hogy Isten angyalai Péter apostolt ezen a napon szabadították ki börtönéből, szétszakítva vasból készült bilincseit. Az Érdy-kódexben „Szent Péter vasaszakadása” néven szerepel az ünnep. A Mura-vidéken dolog tiltó nap a szőlőtermelőknek, különben lehullnak a szőlőszemek a fürtökről. Porciunkula - augusztus 2-a - a ferences rend három ágának (ferencrendiek, kapucinusok, minoriták) legnagyobb ünnepe. Neve vidékenként változik: porciunkula, porciunkulabúcsú, Porciunkulai Szent Ferenc napja. Hazánkban a barokk időkben vált általánossá az ünnep, akkor alakultak meg a kordás társulatok, amelyek a ferences harmadrendhez voltak hasonlóak. Egy legenda szerint ezen a napon a Szűz Mária megjelent Szent Ferencnek a Subasio hegyen álló S. Maria degli Angeli nevű kápolnában. Ez a hely volt a ferences férfiág bölcsője, itt lépett be a rendbe Szent Klára, a női rend alapítója, és itt hunyt el Szent Ferenc. A nyírbátori minorita templom búcsúja is Porciunkula. (hankó) NAPTÁR BÚCSÚZUNK ZENTHE FERENCNŐL Nyolcvanhat éves korában, hosszú betegség után elhunyt Zenthe Ferenc, a Nemzet Színésze, Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, aki örökös tag a Halhatatlanok Társulatában, és elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. A Salgótarjánban született színész a Budapesti Közgazdasági Egyetemet hagyta ott az akadémiáért. A jogászhallgató Pécsi Sándorral együtt jelentkezett a Színművészeti Akadémia felvételijére 1941-ben, ahol mindketten sikeresen szerepeltek, de tanulmányaikat megszakította a második világháború, amelynek során Zenthe Ferenc felderítő lett a pesti zászlóaljnál. Az akadémia után 1945-től a pécsi Nemzeti Színházhoz került, ahol Székely György igazgató irányítása alatt igazán megtanulhatta a színészmesterséget, bár itt még csak könynyedebb szerepeket játszott. 1947-től a győri Kisfaludy Színház, majd két év múlva a debreceni Csokonai Színház szerződtette, míg végül 1952-ben lett a budapesti Madách Színház művésze, ahol nyugdíjas színészként még tavaly is láthattuk három darabban. Legemlékezetesebb színházi alakításai voltak Puck, majd Zuboly szerepe a Szentivánéji álomban, Móricz Lúdas Matyijának címszerepe, Noszthy Pálé Mikszáth művében, Dickens Karácsonyi énekének Ebenezer Scrooge-ja, Jákob szerepe a Rice- Loyd Webber szerzőpáros József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaljében, és még sorolhatnánk. Hatalmas életmű áll mögötte, filmes alakításainak száma több mint negyven, és ezenkívül legalább húsz tévéjátékban is szerepelt Az országos ismertséget és a népszerűséget az ötvenes években a Rákóczi hadnagya című történelmi film, majd a romantikus vígjátékok hozták meg a számára, így a 2x2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem című filmekben játszotta a jóképű hősférfit. Még szélesebb közönség ismerte meg a hatvanas években A Tenkes kapitánya című tizenhárom részes sorozatban, Örsi Ferenc alkotásában, amelyből a nagy sikert követően mozifilm is készült A gyerekek kedvencében Eke Máté alakjában magyaros vitézséggel, furfanggal szállt szembe a megszálló német Eckbert ezredessel. A hetvenes-nyolcvanas években Deme hadnagyként szerepelt Bujtor István filmjeiben, a Szabó család című rádiójátékba pedig az általa játszott bárzongorista, Balla Tibor halála után közkívánatra vissza kellett írni, egy új, Várkonyi Zoltán újságíró karakterét létrehozva. 1983-ban készült el az Oscar-díjra is jelölt magyar-NSZK produkció, a Jób lázadása, amelyben módos falusi zsidó szerepében tűnt fel, aki keresztény kisfiút fogadott örökbe a második világháború alatt. A filmben nyújtott alakításáért a kritikusok díját nyerte el. A Szomszédok türelmes, jóságos Taki bácsijaként az egész ország kedvencévé vált. A teleregényről azt nyilatkozta egyszer, hogy sok-sok év után sem unja meg, mert a történet a színészekkel együtt alakul, és ők önmagukat adhatják benne. Még 2004-ben is vállalt filmszerepet, méghozzá a Magyar Vándor című produkcióban, a 36. Magyar Filmszemlén átvehette az Életműdíjat munkásságáért, és tavaly megválasztották színésztársai a Nemzet Színészei közé. Törőcsik Mari akkor elmondta, azért döntöttek mellette, mert nemcsak a szakma adózik neki elismeréssel, hanem nagyon népszerű a közönség körében is. Szinte mindig jóságos, kiegyensúlyozott, szeretetteljes szerepeket kapott, mert ahogy mondta, ez van a szemében, ez ül ki az arcára. Egy éve azt nyilatkozta, hogy még mindig kisebbrendűségi érzése van. Kezdetben azért, mert igen nagy színészek közé került a Madách Színházba, majd azért, mert ennyi kitüntetést kap... Betegsége következtében a Madách Színházban már nem tudott játszani, de a Szabó család című rádiójátékban még a közelmúltig töretlenül szerepelt, később, ha telefonon is, de bemondta a szövegét Maszalu vezető: Solti Ádám Zenei szerkesztő Fülop Kinga másik rádió 93,6 W Házigazdák Fülöp Tibor Zoltán es Máte Endre A Magyar Hagyományos Világszövetség katonai hagyományőrző műsora Minden kedden: 19 órától 20 óráig A MÁSIK RÁDIÓ 93,6-on* 2006. augusztus 3.