Magyar Demokrata, 2009. április-június (13. évfolyam, 13-25. szám)
2009-05-27 / 21. szám
Milyen Magyarországot szeretne ön? Hogyan viszonyuljon egymáshoz Jöjjön el a Te országod Dogmák nélkül A külföldi kutatók számára teljesen egyértelmű, hogy a magyarok a hunok utódai - mondja dr. Obrusánszky Borbála történész, aki a hunokról, a mongol-magyar kapcsolatokról, a magyar nyelvről és a történetírás dogmáiról beszélt a Demokratának. — Hogyan került kapcsolatba a mongol kultúrával? — Egy nyaralás alkalmával édesapám egyik ismerőse Mongóliáról és az ott élő emberekről mesélt egy történetet, ami teljesen magával ragadott. Az olvasmányaim alapján teljesen természetesnek véltem, hogy őseink is úgy éltek, ahogy ők, és valahonnan Ázsiából jöttek. - Történelem-mongol szakot végzett az ELTE-n a rendszerváltás idején. Menynyire lehetett őstörténettel foglalkozni a kilencvenes évek elején egyetemi hallgatóként? - Akkoriban csak egyetlen szeminárium érintette a témát, ahol az Árpád-kori forrásokkal foglalkoztunk, és az annyira mélyen nem is tárgyalta ezt a korszakot. Mígnem az egyik tanárom, Magyar István Lénárd elindított egy, a magyarság eredetével kapcsolatos órát. Olyan hatalmas volt az érdeklődés, hogy négy- vagy ötcsoportnyi ember jelentkezett rá. Lehetett látni, hogy erre a témára lenne nagyobb igény, de az egyetemi keretek nem engedték ezt meg. — Mongóliában a rendszerváltás előtt szintén nem lehetett a régi történeti irodalommal foglalkozni. Mennyire lehet magyar vonatkozásban is hasznos forrásokra találni ott? - Mongóliában jól felkészült kutatógárda gazdag szakirodalmat állított öszsze, és eredményes történeti kutatás folyik. Szenzációs leletek kerültek elő a szkíta kortól egészen a mongolokig, vannak, amiket teljesen másképp értékelnek, mint nálunk. Amikor először kint jártam, akkor gondoltam arra, hogy érdemes lenne ezeket az eredményeket összegyűjteni és feldolgozni. Ott olvastam az új hun kutatási eredményekről, melyek felkeltették a figyelmem. Amikor 2005-ben Mongóliában megrendezték az első nemzetközi hun konferenciát, internetes forrásokból már akkor lehetett hallani a hunok déli fővárosáról, Tongvancsengről, hun nevén Fehérvárról, és arra gondoltam, hogy ez egy olyan téma lehet, amit mindenképpen fel kellene dolgozni. Erről a témáról egyébként még a konferencia résztvevői sem hallottak, a Belső-Mongóliai Egyetem tanárai közül csak Ucsiraku profeszszor tudta, hogy létezik a város. - Többször járt Belső-Ázsiában és Kínában expedíciókon. Milyen főbb eredményei voltak ezeknek a kutatóutaknak? - Legelőször a mongol—magyar kapcsolatok eredetével foglalkoztam. A mongol tudományos élet képviselőivel beszélgetve meglepett, hogy milyen sok hasonlóság van a mongol és a magyar társadalomszerveződés elemei között. Kintlétemkor néhány olyan fontos dologra hívtam fel a mongolok figyelmét, mint az összes sztyeppei népnél meglévő vérszerződés rítusa, vagy a magyar billog és a mongol paszs hasonlósága. Ebből a mongol egyetemi professzorok arra következtettek, hogy a két népet valami közös alap köti össze, ami csak a hun időből származhat, tehát ezt a közös örökséget vitték tovább a mongolok és a magyarok is. Egyébként ezt az álláspontot a XIX. században Magyarországon több magyar nyelvész, többek között Fogarasi János és Szentkatolnai Bálint Gábor is osztotta, csak elméletük azóta feledésbe merült. Ma már nemzetközileg teljesen elfogadott az a nézet, hogy a hun állam volt a többi sztyeppéi civilizáció alapja. Történetileg bizonyítható, hogy a Kárpát-medencei hun birodalom bukását követően a hunok nem tűntek el, hanem kis államok léteztek a kelet-európai sztyeppéken még a VI. században is. - Sokan azzal támadják az őstörténészeket, hogy nincs kellő bizonyítékuk arra, hogy eredményeiket alátámasszák. - De van, csak nálunk ezekre nem hivatkoznak. Sőt nincs is olyan kutatócsoport, amely komplex módon kutatná a hunok történelmét. A régészeti emlékeken kívül nagyon fontosak a közép-ázsiai numizmatikai leletek és a korabeli kínai írott források. Utóbbiak hamarosan magyarul is olvashatók lesznek, Csornai Katalin jóvoltából. De a hunok kései életéről is sok írásos adat áll rendelkezésre, hiszen a Kaukázus környékén élő népek részletesen feljegyezték északi ellenségük, a hunok tetteit, vallását. Nálunk természetesen a hunok kutatása tabutéma. Sőt, ha valaki hunokkal akar foglalkozni, akkor rögtön azt mondják, hogy ezzel nem lehet karriert csinálni, vagy éppen le akarják beszélni az embert erről. Szerintem minden személyi kérdésnél fontosabb az, hogy bemutassuk, hogy milyen nemzetközi eredmények vannak, hogy mi is bekapcsolódhassunk ebbe a divatos témába. Az őstörténethez hasonlóan ingoványos kutatási terület a magyar nyelv eredetének vizsgálata. Ezen a téren milyen újdonságokkal szolgáltak a mongol és kínai eredmények ? 2009. május 27. film aTlabull