Magyar Demokrata, 2013. április-június (17. évfolyam, 14-26. szám)

2013-06-19 / 25. szám

lűfajok között - Valóban, ennek kulcsa, hogy jól kell meghatározni a stílusjegyeket: először el­képzelem a figurákat, milyen a jellemük, s ahhoz milyen külső illik. Nagyon ka­rakteresnek kell lenniük, hiszen egy-egy ilyen film mindössze nyolc perc, tehát pontosan, markánsan kell fogalmazni. Kockáról kockára alaposan át kell gon­dolni mindent, hiszen ez nagyon drága műfaj, túlforgatás nemigen fordulhat elő. A Maminit, a kicsi zöld tündért most mutatjuk be a KAFF-on, nagyon kíván­csi vagyok a szakma reakcióira. - A Magyar népmesék sorozat szá­zadik epizódja is szerepel a KAFF ver­senyprogramjában. — Igen, a Best legény. Harmincöt éven át készítettük a sorozatot, tavaly jött ki, a stúdióból a századik epizód. Nagy sze­rencse és áldás volt ez a műhely életében. Mikulás Ferinek, a stúdió vezetőjének kö­szönhető az ötlet, neki jutott eszébe, hogy a magyar népmesekincset fel kellene dol­goznunk: Hegedűs Kettő László grafikus, Tóth Pál és én készítettük az első forgató­­könyvet, de visszadobták a tévénél, nem érdekelte őket. Persze fiatalok voltunk még, akkor kezdtük a szakmát. Az első visszautasítás nem vette el a kedvünket, ezért megkerestük Jankovics Marcellt, aki akkoriban kezdett el foglalkozni a jelképekkel, a mesék, mítoszok mögöttes tartalmával, a kozmikus vonatkozásokkal. Marcellnek nagyon tetszett az ötlet, be­levetette magát a munkába, forgatóköny­veket készített - az általa meghatározott grafikai világban mélyedtünk el mi is. — Minden egyes epizód készítése előtt beleásták magukat az adott tájegység népművészetébe? — Elsősorban Malonyay Dezső népmű­vészetről szóló köteteit forgattuk, ezekben minden tájegység tárgyalkotó népművé­szetének motívumkincsei megtalálható­ak. Ez volt a kiindulási pont, miközben igyekeztünk a népművészet motívumaival szabadon bánni, hiszen nem illusztrációs anyagot akartunk készíteni, hanem átira­tokat. Például úgy, hogy egy pásztorbot faragványából vagy egy csipke mintáza­tából famotívum szülessen. Szinte lázban égtünk, hogy micsoda gyönyörű, felszaba­dult, finom költői megfogalmazással éltek a népművészetben. Ez egy olyan óriási kincs, hogy nem is lehet rá szavakat találni. — Hogyan válogatták ki a meséket? — Főként filmes szemmel, hogy me­lyikből lehet jó forgatókönyvet készíteni, melyik mutatna jól filmen. Olyan mesét kerestünk, aminek erős képei vannak, és nem épül annyira a verbalitásra. Persze szempont volt az is, hogy mindenféle me­setípus szerepeljen a sorozatban, és befér­jen egy nyolcperces epizód keretei közé. Volt, mikor akadt segítségünk, például Nagy Hana néprajzkutató, az utolsó hu­szonkét mesét azonban Nagy Lajos kol­légámmal válogattuk ki. Egyébként még újabb százat lehetne készíteni, annyira gazdag a magyar népmesei hagyomány. -A cigány népmesevilág is hasonlóan sokszínű? — Igen, nagyon jó mesei anyaguk van, de azok teljesen más jellegűek, mint a ma­gyaroké. A cigányság vándorlásai során számos nép meséinek jellegzetességét be­ 2013. június 19. 51 ISr­isWfrjfrl

Next