Magyar Demokrata, 2013. április-június (17. évfolyam, 14-26. szám)
2013-06-19 / 25. szám
lűfajok között - Valóban, ennek kulcsa, hogy jól kell meghatározni a stílusjegyeket: először elképzelem a figurákat, milyen a jellemük, s ahhoz milyen külső illik. Nagyon karakteresnek kell lenniük, hiszen egy-egy ilyen film mindössze nyolc perc, tehát pontosan, markánsan kell fogalmazni. Kockáról kockára alaposan át kell gondolni mindent, hiszen ez nagyon drága műfaj, túlforgatás nemigen fordulhat elő. A Maminit, a kicsi zöld tündért most mutatjuk be a KAFF-on, nagyon kíváncsi vagyok a szakma reakcióira. - A Magyar népmesék sorozat századik epizódja is szerepel a KAFF versenyprogramjában. — Igen, a Best legény. Harmincöt éven át készítettük a sorozatot, tavaly jött ki, a stúdióból a századik epizód. Nagy szerencse és áldás volt ez a műhely életében. Mikulás Ferinek, a stúdió vezetőjének köszönhető az ötlet, neki jutott eszébe, hogy a magyar népmesekincset fel kellene dolgoznunk: Hegedűs Kettő László grafikus, Tóth Pál és én készítettük az első forgatókönyvet, de visszadobták a tévénél, nem érdekelte őket. Persze fiatalok voltunk még, akkor kezdtük a szakmát. Az első visszautasítás nem vette el a kedvünket, ezért megkerestük Jankovics Marcellt, aki akkoriban kezdett el foglalkozni a jelképekkel, a mesék, mítoszok mögöttes tartalmával, a kozmikus vonatkozásokkal. Marcellnek nagyon tetszett az ötlet, belevetette magát a munkába, forgatókönyveket készített - az általa meghatározott grafikai világban mélyedtünk el mi is. — Minden egyes epizód készítése előtt beleásták magukat az adott tájegység népművészetébe? — Elsősorban Malonyay Dezső népművészetről szóló köteteit forgattuk, ezekben minden tájegység tárgyalkotó népművészetének motívumkincsei megtalálhatóak. Ez volt a kiindulási pont, miközben igyekeztünk a népművészet motívumaival szabadon bánni, hiszen nem illusztrációs anyagot akartunk készíteni, hanem átiratokat. Például úgy, hogy egy pásztorbot faragványából vagy egy csipke mintázatából famotívum szülessen. Szinte lázban égtünk, hogy micsoda gyönyörű, felszabadult, finom költői megfogalmazással éltek a népművészetben. Ez egy olyan óriási kincs, hogy nem is lehet rá szavakat találni. — Hogyan válogatták ki a meséket? — Főként filmes szemmel, hogy melyikből lehet jó forgatókönyvet készíteni, melyik mutatna jól filmen. Olyan mesét kerestünk, aminek erős képei vannak, és nem épül annyira a verbalitásra. Persze szempont volt az is, hogy mindenféle mesetípus szerepeljen a sorozatban, és beférjen egy nyolcperces epizód keretei közé. Volt, mikor akadt segítségünk, például Nagy Hana néprajzkutató, az utolsó huszonkét mesét azonban Nagy Lajos kollégámmal válogattuk ki. Egyébként még újabb százat lehetne készíteni, annyira gazdag a magyar népmesei hagyomány. -A cigány népmesevilág is hasonlóan sokszínű? — Igen, nagyon jó mesei anyaguk van, de azok teljesen más jellegűek, mint a magyaroké. A cigányság vándorlásai során számos nép meséinek jellegzetességét be 2013. június 19. 51 ISrisWfrjfrl