Magyar Demokrata, 2020. április-június (24. évfolyam, 17-26. szám)

2020-05-06 / 19. szám

KULTÚRA SZERELEM ÉS EROTIKA A MAGYAR NÉPDALOKBAN Két szál pünkösdrózsa Végérvényesen megérkezett a tavasz és vele a természet, az ember újjáéledésének időszaka. Nem véletlen, hogy a magyar népdalok is számtalan, ehhez a témakörhöz kapcsolódó képet, visszatérő motívumot őriznek, amelyek mögött ott bujkál a szerelem és a finom erotika. De vajon a XXI. század virtuális embere érti-e meg, mire gondoltak eleink, amikor azt énekelték, hogy „érik a szőlő / hajlik a vessző”? ^SZÖVEG BARTA BOGLÁRKA______________ Népdalaink szövegének tanulmányozása előtt érdemes kis időt szánni a dallamok vizsgálatára is. Történeti tény, hogy azok a régi stílusú, pentaton, kvintváltó dal­lamfordulatok, amelyeket például a „hej, Dunáról fúj a szél” kezdetű népdalunk­ban még ma is énekelünk, kizárólag a Volga-Káma környéki tatár, csuvas, cse­remisz és baskír népeknél fordulnak elő. Mondhatjuk tehát azt is, hogy a dallam, mint a magyarság legősibb lelki lenyo­mata, egyben legősibb régészeti leletünk is. Mindeközben népdalaink jelentőségét, így lejegyzésük és gyűjtésük fontosságát csak jóval később ismerték fel. Csokonai Vitéz Mihály elsőként figyelt fel a „dano­­ló falusi leány” énekére, és megkezdte a „Régibb és újabb magyar népbéli dalok” gyűjtését, majd Kölcsey Ferenc program­jában a népköltészet már mint a nemzeti líra alapja szerepelt. A valóban tudomá­nyos igényű gyűjtés azonban csak a XX. század környékén indult el, Vikár Bélának köszönhetően. Ő volt az első Európában és a második a világon, aki a fonográ­fot a népzene megörökítésére használta, fonográfhengereinek hála lett hazánk a népzenekutatásban nagyhatalom. A nép­dal nemzeti kultúrába való felemelése pedig már Bartók Béla és Kodály Zoltán nevéhez köthető. Nyári hajnal harmata — Ha költői akarok lenni, akkor a nép­dal úgy keletkezik, mint nyári hajnalban a harmat. Egyszer csak ott van. Ko­molyra fordítva a szót, amióta ember él a Földön, mindig is élt benne a vágy, hogy kifejezze az érzéseit, a megélt vidám, szomorú vagy akár hétköznapi dolgait. Minden folklór műfaj lényege, hogy egy közösség megtalálja benne a mondaniva­lót, amit aztán tovább is adhat - mesél a népdalok keletkezéséről Borsi Ferenc népzeneoktatási szakértő, aki Vajdaság­ban töltött gyermekkora idején még élő hagyományként találkozott a népzené­vel, többek között úgy, hogy citerán és tamburán tanult apai nagyapjától. A népköltészet tehát nem más, mint a népi életforma leképezése, annak szelle­mi mása, amely az érzelmek legteljesebb skáláját képes visszaadni a felhőtlen, sőt duhaj jókedvtől kezdve egészen a pa­naszos keservig. Vagyis, ha egy nemzet önazonosságára vagyunk kíváncsiak, ar­ra, hogyan gondolkodik, mit érez és mi 2020. május 6. li^iiliiGrid

Next