Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
G - Grosschmid Lajos - Grossing Ferenc Rudolf; Grossinger - Grossinger János - Grossmann Gusztáv József, Groszmann
624 7.), jogász, egyetemi tanár, az MTA 1. tagja (1901). ~ Lajos matematikus apja. Jogi tanulmányait Bécsben végezte. Rövid ideig a bíróságnál és az igazságügym min.-ban teljesített szolgálatot. 1882 — 85 között a nagyváradi jogok.-án tanár (polgári törvénykezés, majd kereskedelmi és váltójog), közben 1882-ben bp.-i egy.-i magántanár (magánjog), 1885-től kolozsvári egy.-i tanár (osztrák polgári jog), 1890-től 1928-ig bp.-i egy.-i tanár (m. magánjog). Műveinek jelentékeny részét Zsögöd Benő néven írta. Az 1894-iki polgári házassági törvény nagyrészt tőle származik. A német szellemi hatás elleni védekezés jegyében támadta a polgári törvénykönyv hivatalos, Teleszky-féle tervezetét. Finom dogmatikai elemzései, Közép-Európában úttörő tudományos rendszerezései az „igazságosság" követelményének érvényesítését célozták a tételes jog formái között. Állásfoglalásaiban azonban feudális maradványok is tükröződnek. A kötelmi jog egész rendszerét átfogó Fejezetek kötelmi jogunk köréből c. munkáját utóbb volt tanítványai külön is kiadták. — F. m. Öröklött és szerzett vagyon (Bp., 1879); A csődtörvény (Bp., 1881); házassági törvény (I—II. Bp., 1898 —1901); Magánjogi tanulmányok (I —II. Bp., 1901); Magánjogi előadások. Jogszabálytan (I—II. Bp., 1905); Werbőczy és az angol jog (Bp., 1928); Fejezetek kötelmi jogunk köréből (I —II. Bp., 1932 — 33). — Irod. Emlékkönyv G. B. jogtanári működésének 40. évfordulójára (Bp., 1922); Bölöny József: G. B. mint közjogász (Magy.Közigazgatás 1938.48. sz.); Szladits Károly: A magyar jogtudomány szabadságharcosa (Jogászegyleti Szle, 1948. 1—2. sz.); Grosschmid Lajos (Nagyvárad, 1886. ápr. 21.—Bp., 1940. jún. 13.), matematikus, egyetemi tanár, az MTA 1. tagja (1936), ~ Béni fia. A bp.-i tudományegy. magántanára, utóbb a bp.-i műegy. közgazdaságtudományi karán, majd a bp.-i műegy.-en rendes tanár lett. Munkássága főként a számelmélet, algebra, tüzérségi ballisztika, valószínűségszámítás és politikai számtan kérdéseire terjedt ki. — F. m. Fejezetek az algebra köréből (Bp., 1923); Előadások a mathematika elemeiből (Bp., 1923); Másodfokú alakok algebrája (Bp., 1933) — Irod. G. L. (Mathem. és Term. Tud. Ért. 1940); G. L. (MTA Almanach, 1940.) Grossing Ferenc Rudolf Grossinger (Komárom, 1752. szept. 20.—Kufstein, 1789. okt. után): kalandor politikus. Ausztriából Mo.-ra szakadt család sarja. Belépett a jezsuita rendbe, amelynek feloszlatása (1773) után előbb világi pap, majd Bécsbe költözött és felajánlotta szolgálatait Mária Teréziának, utóbb II. Józsefnek. Ez utóbbi megbízásából írta röpiratait a m. nemesi jogok eltörlése és az abszolút kir.-i hatalom megszilárdítása érdekében. Tagja és szervezője volt a németo.-i titkos rózsakereszt rendnek. 1788. okt.-ben elfogták, iratai között állítólag egy a magyarokat lázadásra szólító röpiratot is találtak. 1789-ben életfogytiglani várfogságra ítélték. — F. m. Die Souverain, oder die erstels Haupt- und Grundgesetze eines monarchischen Staats (Wien, 1780); Allgemeines Toleranzutid Religionsystem für alle Staaten und Völker in der Welt (Leipzig, 1784); Jus publicum Hungariae unica complexum dissertatione (Halle, 1786). — Irod. Wadzeck Friedrich: Leben und Schicksale des berüchtigten F. R. von G. (Berlin, 1789); Gesztesi Gyula: A Rózsarend. Egy magyar világcsaló a XVIII. században (Magy. Figyelő, 1912). Grossinger János (Komárom, 1728. szept. 27.—Komárom, 1803): természettudós jezsuita. Grazban bölcsészetet, Nagyszombatban teológiát hallgatott. 1762-től a nagyszombati papnevelő, 1769 —70-ben a kassai konviktus ig.-ja. A rend feloszlatása (1773) után a komáromi Óvár plébánosa. Sokat és sokfelé utazott és adatgyűjtései alapján megírta Mo. természetrajzát, az adatokat azonban minden rendszer nélkül közli. Latin nyelvű műve a függelék miatt értékes, felsorolja az állatok nevét m., latin, szlovák és német nyelven. Kassán kisebb természetrajzi múz.-ot állított fel. — M. Universa historia physica regni Hungáriáe, secundum tria naturae regna digesta (Posonii et Comaromii I—V. 1793—97 3 VI—IX. köt. kéziratban.). — Irod. Rapaics Rajmund: A magyar biológia története (1953) Grossmann Gusztáv József, Groszmann (Bp., 1878. aug. 10.— Bp., 1957. jan. 17.): gépészmérnök, röntgenfizikus, a röntgentechnika egyik jelentős úttörője. A bp.-i műegy.-en tanult, oklevelét 1900-ban a zürichi műegy.-en nyerte. 1911-ben a berlini Siemens-Halske cég kötelékébe lépett. Itt kezdett behatóbban foglalkozni a röntgenfizika és technika kérdéseivel. 1915 — 18 között a cég bécsi vállalatának, 1924-ben a berlini gyár orvostechnikai részlegének vezetője. 1925—31 között a Siemens-Reininger-Weifa cég ig.-ja volt. Erre az időre esik a ventilcsöves röntgenkészülékek kifejlesztése, melyben úttörő szerepe volt. 1932-ben visszavonult a gazdasági élettől és csak tudományos munkával foglalkozott. Ennek eredménye a tomográfiának nevezett rétegfelvevő röntgen eljárás elvi és gyakorlati megoldása, mely azóta az egész világon él.