Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
R - Raáb Ervin - Rab Gusztáv, Rohoska József - Rabatinszky Mária - Rabinovits József
Raáb Ervin (Zólyom, 1874. júl. 1.— Sztálinváros, 1959. jan. 14.): festő és grafikus. Münchenben tanult, ott állított ki először, majd Bp.-en mint a Céhbeliek tagja a Nemzeti Szalonban. Dekoratív hatású, világos koloritú tájképeket, könnyed akvarelleket, rézkarcokat készített. 1909-ben kis kollekcióval részt vett a gödöllői művészek Nemzeti Szalonban rendezett kiállításán. 1936-ban kollektív kiállítást rendezett a Tamás Galériában. 1943-ban a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének elnöke. 1959-ben emlékkiállítást rendeztek munkásságából Bp.-en, 1960-ban Székesfehérváron. Művei az MNG-ben vannak. — Irod. Bodnár Éva, R. E. (Művészet, 1960. 5. sz.) Rab Gusztáv, Rohoska József (Sárospatak, 1901. máj. 14. —Dreux, Franciao., 1963. jan. 4.): író, újságíró. Bp.-en jogot hallgatott, 1923-ban, tanulmányait abbahagyva a Világ, 1926-tól az Est-lapok munkatársa lett. A fehérterror rémtetteit, a frankhamisítás ügyét szellőztető bátor cikkei tették nevét ismertté, majd a Pesti Naplóban publikált Hitler-ellenes riportsorozata. A harmincas évek vége felé azonban szakított a baloldallal, s 1939-ben a Pest c. kormánylapnál lett vezércikkíró, majd politikai rovatvezető. 1944-ben németellenes magatartása miatt a nyilasok letartóztatták. A felszabadulás után Belvedere c. regényének irredenta részletei és a Pestnél vállalt szerepe miatt 2 évre eltiltották az újságírástól. 1949-től 1956-ig a Keleti-főcsatorna építésénél földmérő. 1958-ban Franciao.-ba távozott, francia nyelven írt regényeket és az Amerika Hangja rádióadó kulturális munkatársa volt. Riportokat, elbeszéléseket, regényeket írt, írásainak többsége azonban a korában divatos szerelmi lélektani lektűr körébe tartozik. — F. m. Mocsárláz (r., Bp., 1923); Mentont ajánlanám (r., Bp., 1938); Diana társadalma (r., Bp., 1939); Belvedere (r., Bp., 1940); Rokonok és ismerősök (r., Bp., 1941); Keleti pályaudvar (r., Bp., 1941); Miért, Dániel? (r., Bp., 1942); Éji lepke (r., Bp., 1944); Mennyei avatás (r., Bp., 1944). — írod. Schöpflin Aladár: Nyugat (1924); Kardos László: Nyugat (1938); Galambos Gruber Ferenc: Katholikus Szle (1940). Rabatinszky Mária (Csáklya, 1842 — ?), énekesnő (koloratúrszoprán). 1862-től szerepelt, a Nemzeti Színház tagja volt, de sűrűn lépett fel más színpadokon is, többek között a Népszínházban. Korának egyik legkiemelkedőbb tehetségű énekese volt. 1865-ben négyéves szerződést kapott a bécsi Operaháznál, ahol nagy sikerrel szerepelt (Meyerbeer: Ördög Róbert). Mo.-on 1866-ban lépett fel utoljára, Verdi Rigoletto c. operájában Gilda szerepét énekelte. 1873-ban Berlinben kötött házassága vetett véget művészi pályafutásának, sorsáról ezután nem tudunk. Rabinovits József (Odessza, 1884. nov. 14. —SZU, 1938), a magyar munkásmozgalom harcosa, arany művessegéd, majd munkásbiztosítási tisztviselő. 1901-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba, 1911-ben az óvások és aranyművesek szakszervezetének alelnöke lett. Az I. világháborúban orosz fogságba esett és a hadifogolytáborokban végzett politikai felvilágosító munkát. A februári polgári demokratikus forradalom után csatlakozott a bolsevikokhoz. 1918 elején Omszkban a külföldi Proletárok Nemzetközi Szociáldemokrata Munkáspártjának a titkára, küldöttként jelen volt Moszkvában az internacionalista hadifoglyok össz-oroszov-i kongresszusán. 1918. nov.-ben hazatért, részt vett a KMP megalakításában. 1919. febr. 20-án a KMP többi vezetőivel együtt őt is letartóztatták, majd márc. 21-én egyik aláírója volt a szociáldemokrata vezetőkkel a gyűjtőfogházban kötött megegyezésnek. A Tanácsköztársaság idején az egyesült párt egyik titkára, 1919. jún.-tól helyettes belügyi népbiztos. A tanácshatalom megdöntése után 15 évre ítélték, 1922-ben a hadifogoly-csereakció során kicserélték. A SZU-ban párt- és állami funkciókban tevékenykedett. 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták. Törvénysértés áldozata lett.