Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
R - Richtmann Sándor - Rideg Sándor - Riedl Frigyes
521 vonulása után, 1912-ben Bayreuthba költözött. ~ egyike kora legnagyobb karmestereinek. A romantikus szellemű előadásmód képviselője. Bár elsősorban Wagner-dirigens, a bécsi klasszikus mestereknek is hivatott tolmácsolója volt. — M. Emlékezések (Guide Musical, 1893). — Irod. Koch Lajos: R. J. 100. születésnapjára (Magy. Zenei Szle, 1943. 4. sz.); Németh Amadé: R. J. emlékezete (Muzsika, 1967); Richtmann Sándor (Bp., 1910. szept. 24. —Bp., 1944. nov. 4.): a kommunista párt és az ellenállási mozgalom mártírja, bőrmunkás. Tagja volt a Munkás Testedző Egyesületnek, a Bőripari Munkások Szakszervezetének. 1928-ban a KIMSZ tagja lett, az északi kerületi bizottságában dolgozott. Részt vett az 1930. szept. 1-i tüntetésen. Dolgozott a szakszervezeti ellenzékben, a Bőrmunkások Szakszervezetében. 1942-ig itt a szervezési és a politikai munkát irányította. 1942 nyarán illegalitásba ment. 1944. júl.-tól a párt illegális nyomdájában dolgozott. Rákosi Endrével illegális újságokat és röplapokat állított elő Wersitz Emil mérnök lakásán. Fegyverrel kezében esett el a nyomda védelmében. — Irod. T. Szerémi Borbála: A szabadság vértanúi (Bp., 1960); Pintér István: Az illegális Szabad Nép (Párttört. Közi, 1962. 1. sz.); A húsz év előtti november hősei (Népszabadság, 259. sz.); Rideg Sándor (Törtei, 1903. febr. 12.— Bp., 1966. febr. 8.): író, József Attila-díjas (1950, 1951, 1952), Kossuth-díjas (1954). Apja uradalmi cseléd volt. Fiatalságát pusztán élte le, 1919-ben beállt vöröskatonának. A Tanácsköztársaság megdöntése után Bp.-en gyári munkás, MÁV-altiszt, majd pékmesterséget tanult. 1925-ben az akkor alakult Magyarországi Szocialista Munkáspárt vezetőségi tagja. A munkásmozgalomban való részvétele során több ízben letartóztatták, 1927 júliában a lakásán titkos nyomdát foglaltak le. 1944-ig állandó rendőri felügyelet alatt állt, majd koncentrációs táborba hurcolták. 1945-től 1947-ig a Csepeli Szabadkikötő üzemi bizottságának elnöke, azután több évig a néphadsereg írói csoportjának tagja volt. Mint író 1931-ben jelentkezett; novellái a Népszava, a Korunk, a Magyarország és a Híd c. lapokban, ill. folyóiratokban jelentek meg. Első regényében, az Indul a bakterházban (amelyet 1939-ben a Népszava közölt folytatásokban) már megmutatkozott írói egyénisége, élénk mesélőkedve és szocialistái szemlélettől áthatott eredeti humora, író tehetsége csak a felszabadulás után bontakozott ki teljesen. — F. m. Indul a bakterház (r., Bp., 1943); Urak országában (elb., Bp., 1945); Tűzpróba (r., Bp., 1949); A tükrösszivű huszár (elb., Bp., 1950); Sámson (r., Bp., 1951); Daruszegi vasárnapok (r., Bp., 1953); Históriás idők (elb., Bp., 1955); Csongrádi hun király (elb., Bp., 1957); Kristóf rózsafái (r., Bp., 1960); Lelkek szakadékai között (elb., Bp., 1963). — Irod. Pándi Pál: R. S. (Csillag, 1949); Sarkadi Imre: R. S. (Új Hang, 1954); Lázár István: R. S. (Kortárs, 1963); Héra Zoltán: R. S. (Népszabadság, 1966. 33. sz.); Simon István: R. S. (Kortárs, 1966. 3. sz.); Jovánovics Miklós: Köszöntő helyett búcsúztató (Élet és Irod. 1966. 7. sz.). Riedl Frigyes (Ladomér, 1856. szept. 12.— Bp., 1921. aug. 7.): irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár, az MTA 1. tagja (1896). ~ Szende nyelvész fia. A bp i. egy.-en tanári és bölcsészdoktori diplomát Richter János Riedl Frigyes Rideg Sándor Riedl