Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)

S - Szikszay Sándor - Szilády Áron - Szilády Károly - Szilády Zoltán - Szilágyi Aladár

772 Orsay, 1908. júl. 18.), festő. Párizsban tele­pedett le, ahol Julián festőisko­ jának növen­déke volt, s a barbizoniak hatása alatt fes­tette intim hangulatú tájképeit (Vihar előtt; Öreg breton halász; Napnyugta, 1900; Alföldi tanya; Tengerparton; Ködös reggel, MNG; Várakozás, MNG). 1897-ben és 1905-ben a Nemzeti Szalonban, 1907-ben a Könyves Kálmán Szalonban rendezett kiállítást. Öngyilkos lett. — írása: Küzdelmek (Bp., 1905, saját illusztrációival). — írod. Fráter Aladár: Sz. F. festményeinek kiállítása (Vasár­napi Újság, 1907); Tövis: Sz. F. (A Hét, 1908.) Szikszay Sándor (Nyírjestornya, 1869. máj. 30.—Nyíregyháza, 1924. okt. 25.): mezőgazda. A Szabolcsmegyei Gazdasági Egyesület titkára, a Nyírség mezőgazdaságá­nak fejlesztésében, különösen a vidék szőlő-és dohánytermesztésének fejlesztésében és a modern pincekezelés meghonosításával szer­zett érdemeket. Szilády Áron (Ságvár, 1837. nov. 3.— Kiskunhalas, 1922. márc. 20.): irodalomtör­ténész, az MTA tagja (r. 1861, r. 1876, t. 1917). 1853 — 57 közt teológiát hallgatott Debrecenben. 1857-től a török nyelv elsa­játítása céljából Konstantinápolyban és Kis­ázsiában tartózkodott. 1858 — 59 között a göttingeni egy.-en tanult. Hazatérése után különböző helyeken ref. segédlelkész, 1863-tól haláláig kiskunhalasi ref. lelkész. 1885-től a dunamelléki ref. egyházkerület főjegyzője, majd tanácsbírája. Nevéhez fűződik a balasi gimn. fejlesztése. 1865—78-ban ogy.-i kép­viselő. 1867-től a Kisfaludy Társ. tagja. 1893-tól haláláig az Irodalomtörténeti Közlemények szerk.-je. A régi m. irodalom egyik legje­lesebb kutatója. Több 16. sz.-i író (Balassi, Tinódi stb.) művét adta ki. Jelentős szöveg­kiadásai: Török-magyarkori történelmi emlékek (I—IX., Szilágyi Sándorral és Salamon Fe­renccel. Ezen belül: Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon, Szilágyi Sándor­ral, I-II., Pest, 1853-1863, a III—IX. kötet: Török-magyarkori államokmánytár, I —VII., Pest, 1868 — 1872); külön Név és tárgymutató kötet­tel (Bp., 1874); Nyelvemléktár (I—III. kötetét szerk. Budenz Józseffel és Szarvas Gáborral, Bp., 1874— 75); A régi Magyar Költők Tára (I—VII., sajtó alá rendezte és jegyzetekkel látta el Bp., 1877 — 1912). — F. m. Magyar szó­fejtegetések (Ért. a nyelv- és széptud. köréből, Pest, 1872); Temesvári Pelbárt élete és munkái (Bp., 1880). — Irod. Bálint Sándor: Sz. Á. pályája (Szeged, 1920); Dobos István: Sz. Á. a tudós (Mezőtúr, 1943); Horváth János: Sz. Á. emlékezete (Tanulmányok, Bp., 1956). Szilády Károly (Szalkszentmárton, 1795. febr. 5.—Kecskemét, 1871. máj. 26.): nyom­dász és könyvkiadó. Bécsben tanulta a mes­terséget. 1816-tól 1833-ig a debreceni városi nyomdában dolgozott, majd 1840-ben kir. engedéllyel Kecskeméten nyomdát állított, melyet haláláig irányított. Kapcsolatban állt az MTA-val, több fontos tudományos munka az ő kiadásában jelent meg. — Irod. Joós Ferenc —Fenyvesiné Góhér Anna: Az első kecskeméti könyvnyomda története és kiad­ványainak bibliográfiája 1841 — 1918 (Kecs­kemét, 1959). Szilády Zoltán (Bp., 1878. máj. 21.— Grosspösna, Németo., 1947. ápr. 15.): zoo­lógus, természettudományi író. Tanulmá­nyait a bp.-i egy.-en végezte. 1900 — 1901-ben Bp.-en középisk.-ban tanított. Tanári és bölcsészdoktori oklevelének meg­szerzése után 1901-től a nagyenyedi Beth­len-kollégium természetrajztanára volt. 1907- ben a kolozsvári egy.-en magántanár. Nagy­enyeden szabadisk.-t szervezett a természet­tudományok népszerűsítésére. A kolozsvár­egy.-en az állattan helyettes tanáraként mű­ködött. 1922-től Bp.-en az MNM Állattá­rában múzeumi őr, majd ig.-őr. 1925-től a debreceni egyb-en az állattan szakelőadó­ja. 1928 —29-ben hosszabb kutatóutat tett Bulgáriában. Dolgozott a nápolyi zoológiai állomáson. 1934-ben nyugdíjba ment. Főleg a legyek (Diptera) anatómiájának, életmód­jának és rendszertanának, valamint a m. állattan múltjának kutatásával foglalkozott. Ő fedezte fel a Csiki Ernő által leírt Pholeu­son hungaricumot és a — róla elnevezett — Anopthalmus sziládyi rovarfajt. Foglalkozott botanikával, művelődéstörténeti, nyelvtudo­mányi és néprajzi tanulmányokkal is. 1923-tól 1926-ig kiadta és szerk. a Biologica Hun­garica c. természettudományi folyóiratot. — F. m. A retyezáti tavak alsóbbrendű rákjai (Bp., 1901); A magyar állattani irodalom ismertetése 1890 — 1900 (Daday Jenő munká­jának folytatása. I—III., Bp., 1903); Bethlen kollégiuma és a természettudományok (Nagy­enyed, 1904); Veszedelmes háziállatok (Kolozs­vár, 1915); A mi Erdélyünk (Bp., 1921); Az állatok birodalma (Bp., 1926); Arrtövények országa (Bp., 1926); Die Geschichte der Zoo­logie in Ungarn (Debrecen, 1927); A magyar állatvilág múltja és jelene (Bp., 1930); Bulgária (Bp., 1931); Zoológia (I—II., Bp., 1938—40). — Irod. Dudich Endre: A tisztikar tagjainak életrajzi adatai (Állattani Közi. 1942. 39. sz.). Szilágyi Aladár (Kaposvár, 1868. márc. 24.—Bp., 1955. jún. 22.): színész. ~ Béla (1836 — 99) színész fia. Vidéki működés után

Next