Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)

V - Vágó József (1877-1948) - Vágó József (1877-1947) - Vágó László - Vágó Pál

(Dunántúli Napló, 1958. 276. sz.); Mucsi Ferenc: Szabó Ervin, az ellenzéki szociál­demokraták és az MSZDP választójogi takti­kája az 1905—06. évi politikai válság idő­szakában (Párttört. Közi, 1967. x. sz.); Vágó József (Bp., 1877. jan. 21. —Bp., 1948. szept. 19.): közgazdasági író, 1897 — 1920-ban a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara tisztviselője, utóbb titkára. Kezde­ményezésére alakult meg 1912-ben a Magyar Vámpolitikai Központ. 1920 után, éveken át a Pester Lloyd közgazdasági rovatát szerk. 1940—46 között a Magyar Gazdaságkutató Intézet ügyvezető ig.-ja volt. Több éven át megjelentette a Die Volkswirtschaft Ungarns c. közgaz­dasági évkönyvet. — M. Emlékirat az autonom vámtarifa revíziója tárgyában (I—II., Bp., 1916 — 1917); Drágaság, infláció, kivitel (Bp., 1923); Vágó József (Nagyvárad, 1877. dec. 23.— Bp., 1947. jún. 7.), építészmérnök. ~ Béla színész és ~ László építész fivére. Tanulmá­nyait a bp.-i műegy.-en végezte s 1900-ban szerzett oklevelet. 1902-ben színháztervével, 1903-ban pedig állomásépület-tervével el­nyerte a Magy. Mérnök- és Építész-Egylet ezüst-, majd aranyérmét, s első díjat nyert az aradi vértanúk múzeumának pályázatán. Munkásságának első időszakában főleg Lech­ner Ödön hatása alatt állt, későbbi munkáit klasszicizáló megoldások keresése jellemezte. Alpár Ignác mellett a Tőzsde (ma: Technika Háza), a Nemzeti Bank és a Mezőgazdasági Múz., Quittner Zsigmond mellett pedig a Gresham-palota építésében működött közre. Hosszabb ideig bátyjával,­­ Lászlóval közö­sen tervezte épületeit (a volt Nemzeti Szalon, Petőfi-ház, Gutenberg-ház, Városligeti Szín­ház, Árkád Bazár és több bérház). 1910 után önállósította magát s főleg villákat épí­tett. 1919-ben a Tanácsköztársaság­ építészeti direktóriumának vezetője volt, emiatt emig­rálnia kellett. 1920-tól külföldön, Svájcban, majd Olaszok­ban élt. 1926-ban megnyerte a genfi Népszövetségi Palota tervezésére kiírt pá­lyázat megosztott első díját. A következő év­ben négy díjnyertes társával elkészítette a vég­leges terveket, amelyek nyomán a kissé anak­ronisztikus, archaizáló mű épült. — F. m. Városokon keresztül (Bp., 1930); Az újjá­épülő Tabán (Bp., 1934); A travers les villes (Bp., 1939). — Irod. N. P.: V.J. építészeti ki­állítása (Magy Iparművészet, 1936). Vágó László (Nagyvárad, 1875. márc. 30.—Bp., 1933- dec. 30.): építész. Felsőipar­isk. tanulmányait Bp.-en végezte 1893-ban. 1899-ben a Gellérthegy, ill. az Erzsébet-híd budai hídfőjének rendezési tervével elnyerte a Magy. Mérnök és Építész-Egylet arany­érmét. Hosszabb külföldi tanulmányút után hazatérve kezdetben fivérével, ~ Józseffel közösen dolgozott (Gutenberg-ház, Nemzeti Szalon stb.). 1911-ben a római nemzetközi kiállításon ezüstérmet nyert, majd önállósí­totta magát és különösen színházak újjá­építésével ért el sikereket (a Magyar Színház és a Miskolci Nemzeti Színház újjáépítése). A 20-as évek végén Faragó Ferenccel közösen tervezte a Förster-féle Dohány utcai zsina­gógához kapcsolódó kultúrházat, árkádos sírudvart és Hősök templomát. Emellett több bérházat is épített. Jelentősek városrendezési tervei is (Clark Ádám tér, Roosevelt tér és Vigadó tér). — Irod. Lyka Károly, V. L. (Magy. Művészet, 1934.) Vágó Pál (Jászapáti, 1853. jún. 6.—Bp., 1928. okt. 15.): festő. Jogi tanulmányok után Münchenben Wagner Sándor és Benczúr Vágó Béla (1881-1939) Vadnai Károly Vági István

Next